Újabb nagy lépés a magyar hadiiparban: a Gripen vadászgépek gyártója repülésfejlesztési központot nyit Budapesten – ezzel Magyarország felkerült Európa csúcstechnológiás katonai repülőgép-fejlesztési térképére. A Saab budapesti központja hozzájárul ahhoz, hogy hazánk ne csak használója, hanem fejlesztőpartnere is legyen a modern vadászgépeknek.
A Gripen vadászgépeket gyártó Saab csoport repülésfejlesztési központot hoz létre Magyarországon, ami komoly lehetőséget biztosít a hazai mérnökök számára, hogy a harci gépek gyártásának csúcstechnológiás iparágában vállaljanak szerepet – jelentette be a napokban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a svédországi Linköpingben.
A központ csúcstechnológiás kutatási és fejlesztési munkát fog végezni, szorosan kapcsolódva a Gripen vadászrepülőgép-programhoz, amely már több mint két évtizede a magyar légvédelem pillére – írja az osztrák Militär Aktuell katonai szakportál hozzátéve, hogy
az új budapesti Saab-központban kezdetben 20–30 főnyi mérnöki gárdával dolgozik majd, amit később 100 főre terveznek bővíteni.
A fejlesztések fókuszában elsősorban a fedélzeti elektronika (avionika) továbbfejlesztése áll, de a Saab illetékesei szerint olyan területeken is technológiai ugrást jelenthet az itteni munka, mint
a virtuális valóság alkalmazása, a mesterséges intelligencia vagy a szoftverfejlesztés.
Ez az új mérnöki fejlesztési központ felteszi Magyarországot arra a térképre, amely a harci repülőgépek fejlesztésével foglalkozó országokat tartalmazza Európában, hozzájárul a magyar gazdaság technológiai színvonalának fejlesztéséhez, és hozzájárul ahhoz is, hogy a magyar gazdaság újabb dimenzióba lépjen
sorolta a fejlesztés előnyeit a Szijjártó Péter.
A svéd vállalat budapesti terjeszkedése mögött az a felismerés áll, hogy a jelenlegi biztonsági helyzetben Európában nő a korszerű harci repülőgépek iránti igény.
A megváltozott biztonsági környezet miatt megnőtt a harci repülőgépek iránti kereslet, ami új fejlesztési kapacitásokat tesz szükségessé – ezek egyike pedig most Magyarországon jön létre.
Ennek jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni, ugyanis a Saab beruházása révén a magyar mérnökök közvetlenül bekapcsolódhatnak Európa egyik legfejlettebb védelmi technológiai szektorába, arról nem is beszélve, hogy Magyarország immár nemcsak felhasználója, hanem fejlesztőpartnere is a korszerű vadászbombázó repülőgépeknek.
A védelmi, repülőgépgyártó társaság február 18-án új irodát nyitott Budapesten – tudta meg a Tudás.hu a Honvédelmi Minisztériumtól.
Kérdésünkre azt is elárulták, hogy a bejelentett Légiképesség-fejlesztési Központ már az idei év végére elkészülhet.
Hozzátették, az intézet hatalmas lehetőség a magyar repülőgépiparnak, az innováció, a tudományos kutatás és az oktatás területén egyaránt. Összekapcsolja a kormányt, az ipart és az akadémiai szférát.
Két évtizedes együttműködés
A mostani fejlemények hosszútávú partnerségre épülnek. Magyarország 2001-ben döntött a Saab JAS-39 Gripen típusú vadászgépek rendszeresítése mellett, amikor aláírta a 14 gépre szóló lízingszerződést a svéd féllel.
Ezzel a döntéssel Magyarország az elsők között csatlakozott a Gripen üzemeltetőkhöz (Svédország és Csehország után a harmadikként), áttérve a korábbi szovjet eredetű MiG-29-es flottáról egy nyugati, korszerű többfeladatú harci repülőgépre.
A lízingkonstrukció úttörő megoldás volt, amely lehetővé tette a viszonylag gyors és költséghatékony átállást Nyugaton bevált haditechnikára.
A gépek 2006-ban érkeztek meg Kecskemétre, és azóta a Magyar Légierő gerincét alkotják. A szerződést az évek során kétszer is meghosszabbították, így a Gripenek 2026-ig biztosan szolgálatban maradnak, addigra pedig a tervek szerint a tulajdonjoguk teljes mértékben átszáll a magyar államra.
Ez garantálja, hogy Magyarország hosszú távon is számíthat a Gripen típusra, amelyhez az elmúlt évtizedekben jelentős üzemeltetési és harci tapasztalatot halmozott fel.
A 2001 óta tartó együttműködés számos területre kiterjed. A vadászgépek beszerzésén és karbantartásán túl a svédek támogatást nyújtottak a magyar pilóták és műszaki személyzet kiképzésében, fegyverrendszerek integrációjában, valamint folyamatos modernizációban.
Ennek köszönhetően a Magyar Honvédség Gripenjei képesek részt venni a NATO integrált légtérellenőrzési és -védelmi rendszerében.
A Gripenekkel Magyarország rendszeresen szerepet vállal nemzetközi porondon is: a Baltic Air Policing keretében többször védték már a balti államok egét, de 2014-ben például Magyarország látta el a balkáni légtérrendészeti feladatokat is Szlovénia felett.
Mindezek a missziók erősítik Magyarország megítélését szövetségesi körökben, bizonyítva, hogy a magyar légierő kiemelt fontosságú hozzájárulást tud nyújtani a közös biztonsághoz.
A most megnyitott budapesti Saab-fejlesztőközpont és a Gripen-flotta korábban bejelentett bővítése ennek a két évtizedes együttműködésnek a betetőzéseként is felfogható.
Azáltal, hogy a Saab beruház Magyarországon és bevonja a magyar szakembereket a fejlesztésekbe, valódi technológiai ugrást tesz lehetővé a hazai védelmi iparban.
A svéd–magyar védelmi kapcsolat így már nem csak a kész eszközök átvételéről szól, hanem közös fejlesztésekről és innovációról is, ami hosszú távon mindkét fél számára gyümölcsöző. A stratégiai léptékű döntések azt jelzik, hogy Magyarország és a Saab partnersége továbbra is dinamikusan fejlődik.
Ennek tükrében igaznak bizonyulhatnak a tavaly szárnyrakapott híresztelések is, miszerint Magyarország a legmodernebb Gripen E vadászgépek iránt is érdeklődik.
A gyártó legújabb harci repülőgépei jelentős technológiai ugrást hozhatnának a magyar légierő számára.
És bár ez még semmilyen megerősítést nem nyert, felröppent olyan hír is, hogy az MH Vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandár jelenlegi 14 darabos Gripen C/D flottája egy jelentős bővítéssel 30 gépesre nőhetne.
Ez nem csupán mennyiségi ugrást, hanem minőségi szintlépést is jelentene, hiszen a Gripen E a 4+ generációs harci repülőgépek kategóriájában mozog, és egyes képességek tekintetében megközelíti az F-35 Lightning II szintjét is.
