Fontos eszközt ad az adóhatóságoknak az adóelkerülés elleni küzdelemben az a három nemzetközi megállapodás, amelynek a kihirdetéséről szóló jogszabályokat elkezdte tárgyalni az Országgyűlés.
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta,
a nemzetközi információcsere az adóhatóságok számára nélkülözhetetlen a határokon átnyúló gazdasági ügyletek vizsgálatához, erre szükség van a feketegazdaság elleni küzdelemben is.
Hozzátette, a tárgyalt megállapodások olyan további eszközöket adnak a magyar adóhatóság kezébe, amelyek lehetőséget nyújtanak a nemzetközi adókikerüléssel szembeni hatékonyabb fellépésre.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a kapott információk feldolgozásával hatékonyabban és célzottabban ellenőrizheti a digitális platformokhoz, a kriptoeszközökhöz kapcsolódó, valamint a pénzügyi számlákon keresztül végrehajtott ügyleteket – fejtette ki.
Szerinte az adatszolgáltatási kötelezettség miatt az adóhatóság rendelkezésére álló információk arra ösztönzik majd az adózókat, hogy önkéntes jogkövető magatartást tanúsítsanak.
Az államtitkár úgy összegzett, a három nemzetközi megállapodás révén megvalósuló adóügyi információcsere azt a célt szolgálja, hogy az érintett ügyletek adóügyi információit a magyar és az adózó illetőségéhez tartozó joghatóság automatikusan ossza meg egymás közt.
Hangsúlyozta, kizárólag külföldi illetőségű adózók adatait továbbítja a NAV a külföldi társhatóságoknak.
Elmondta, a kriptoeszközökre vonatkozó megállapodás alapján például
a külföldi kriptoeszköz-szolgáltató adatot fog küldeni minden magyar felhasználójának kriptoeszköz-ügyletéről a külföldi adóhatóságnak, amely ezeket az adatokat megküldi a magyar adóhatóságnak, ezáltal ellenőrizhető a magyar adózók bevallása és az, hogy adókötelezettségüket teljesítették-e.
Fónagy János kitért arra, hogy a digitális platformokat érintő törvényjavaslat célja
a digitális platformokon keresztül szerzett jövedelemmel kapcsolatos automatikus információcsere. Például a booking.com adatot fog szolgáltatni a magyar felhasználó értékesítéséről a külföldi adóhatóságnak, amely megküldi ezt az adatot a magyar adóhatóságnak, ezáltal ellenőrizhető az adott magyar adófizető bevallása és adókötelezettsége – magyarázta, hozzátéve, hogy a magyar szallas.hu is adatot fog szolgáltatni a külföldi hirdetők értékesítéséről a NAV-nak, amely ezt az információt továbbítani fogja a külföldi társhatóságnak.
A pénzügyi számlákkal kapcsolatos törvényjavaslat célját akként magyarázta, hogy a külföldi pénzügyi intézmény által kezelt magyar magánszemély kriptoügyleteinek eredményéről információt fog kapni a magyar adóhatóság a külföldi adóhatóság adatküldése alapján, ezáltal ellenőrizhető a magyar adó megfelelő bevallása. Fordított esetben, amennyiben egy magyar pénzügyi intézménynél külföldi magánszemélynek keletkezik kriptobefektetésekből jövedelme, arról a bank az adóhatóság felé, az adóhatóság pedig a társhatóság felé küld adatokat – részletezte.
Fidesz: a törvényjavaslatok a mai kor pénzügyi kihívásaira adnak válaszokat
Bartos Mónika (Fidesz) azt mondta, mindhárom törvényjavaslat a mai kor pénzügyi kihívásaira ad válaszokat, a Fidesz-frakció támogatja azokat.
Hozzátette, a kriptoeszközökkel kapcsolatos megállapodásra azért van szükség, hogy a hatóságok javíthassanak a nemzetközi adómorálon, illetve visszaszoríthassák az adóelkerülést és -kijátszást. Megjegyezte, az illetékes hatóság évente automatikusan osztja majd meg az információkat a többi illetékes hatósággal.
A digitális platformokkal kapcsolatos törvényjavaslat célja is az adóelkerülés visszaszorítása, míg a pénzügyi számlákkal kapcsolatos megállapodás célja, hogy ezen számlákkal kapcsolatos információkat automatikusan kicseréljék a hatóságok – részletezte.
Jobbik: a kormány miért akar tudni mindent a digitális vagyonokról?
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt tudakolta, miért akar a kormány tudni mindenféle digitális vagyonelem mozgásáról. Szerinte ennek lehet pozitív magyarázata is, de felmerülnek komoly adatvédelmi aggályok is.
Véleménye szerint más európai országokhoz képest Magyarországon fokozottabban meg lehet figyelni azt a jelenséget, hogy az emberek a kripto, vagy korábban a bitcoin felé menekülnek a klasszikus banki termékektől. Ezt a képviselő azzal magyarázta, hogy szerinte Magyarországon kirívóan drága a bankrendszer.
A platformokkal kapcsolatban azt javasolta, hogy a jogalkotó segítsen azoknak a magyar munkavállalóknak, akik valamely óriásplatformnak vannak kiszolgáltatva, gyakorlatilag kizsigereli őket egy futárcég vagy bármi más. Szerinte ugyanakkor védeni kell azokat a fogyasztókat is, akik a platformokon vásárolnak.
KDNP: a javaslat segíti a transzparens működést
Hollik István (KDNP) azt mondta, hogy a javaslat segíti a transzparens működést és az adóelkerülés kiszűrését.
Kiemelte, hogy ezeket az eszközöket a legtöbben befektetési célból vásárolják, az adatszolgáltatásra pedig azért van szükség, mert azok, akik árfolyamnyereséget érnek anélkül nem fizetnék meg az adókat.
Ezt követően Dúró Dóra levezető elnök lezárta a vitát.
Kormány: az adóköteles jövedelemről az adóhatóságnak tudnia kell
Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára zárszavában többek között a szürkegazdaság felszámolásával, az adófegyelem javításával, valamint az állami bevételek biztosításával érvelt a jogszabály mellett.
Ha valakinek adóköteles jövedelme keletkezik, arról az adóhatóságnak tudnia kell – szögezte le.
A kriptobefektetéseknek lényegesen gyengébb a jogi, garanciális védelme, mint a tradicionális pénzintézeti befektetéseknek – mutatott rá Fónagy János.
A magyar munkavállalónak és kisvállalkozónak érdeke, hogy a külföldi munkaadója vagy partnere ne tudja őt félrevezetni – szögezte le.
