Magyarország igényelni fogja a határrendészeti költségek megtérítését az Európai Uniótól, és kész pert is indítani a költségek megtérítése érdekében – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapesten, a Kormányinfón.
Migráció – Egyirányú brüsszeli út
A kormány mandátumot adott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszternek, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal a migráció ügyében Magyarországot elmarasztaló ítélet kapcsán – ismertette a kormány döntését a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A tárcavezető a bizottsággal történő tárgyalások kapcsán elmondta, vannak olyan sarokpontok, amelyeken a kormány nem tud és nem is akar változtatni, ilyen a magyar emberek népszavazáson hozott döntése. A magyar emberek akarata ellenére Magyarországra senkit nem lehet betelepíteni – rögzítette.
Hangsúlyozta: a határokat továbbra is megvédik az illegális bevándorlóktól. Azoknak, akik politikai menedékjogot kapnak, felajánlják az egyirányú ingyenes brüsszeli utat.
Hozzátette: Magyarország igényelni fogja a határrendészeti költségek megtérítését az Európai Bizottságtól, és kész pert is indítani a költségek megtérítése érdekében.
Felhívta a figyelmet arra, hogy más, külső tengeri határt védő tagállamok esetén a bizottság a határvédelmi költségek egy részét vagy egészét megtérítette. Elmondta, Magyarország az elmúlt években kétmilliárd eurónak megfelelő összeget költött a külső schengeni határok védelmére, ehhez érdemben semmilyen hozzájárulást nem kapott az EU részéről.
Gulyás Gergely szerint Európában változások vannak, amelyek pontosan úgy történnek, ahogy Magyarország 2015-ben mondta.
Emlékeztetett: 2015-ben a magyar miniszterelnök figyelmeztetett arra, hogy ha az Európai Unió nem szerez érvényt a közösségi jognak, a schengeni egyezménynek, és nem kötelezi a külső határt védő tagállamokat a hatékony határvédelemre, akkor Schengen össze fog omlani.
A migráció szétveri Schengent, Németország szétveri Schengent – értékelte azt, hogy szeptember 16-tól Németország bevezeti a határellenőrzést a schengeni határain.
Úgy folytatta, Németország először azzal verte szét Schengent, hogy a legnagyobb tagállamként nem gyakorolt nyomást a többi uniós tagállamra a hatékony külső határvédelem érdekében, most pedig azzal, hogy bevezeti a belső határellenőrzést.
Közölte, a határok nélküli belső piac, a határmentes szabad közlekedés az Európai Unió komoly vívmánya, most ez kerül veszélybe azért, mert nem hallgattak Magyarországra.
Nem tették világossá minden schengeni külső határral rendelkező tagállamnak, hogy úgy kell eljárni, mint Magyarország: példásan kell megvédeni a külső határokat – hangoztatta, hozzátéve, azt a tagállamot akarják megbírságolni, amely kötelezettségeinek eleget tett.
Minimálbér-emelés
A kormány célja, hogy jövőre jelentős minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés lehessen Magyarországon – közölte.
Tájékoztatása szerint a kormány a jövő évi költségvetésről még nem, de annak célkitűzéseiről már tárgyalt, és felhatalmazást adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek, hogy tárgyaljon a munkaadókkal és a munkavállalókkal.
Jelezte: a kormány a kiszámíthatóság jegyében azt szeretné, ha többéves megállapodást lehetne elérni, és ha a minimálbér a bruttó átlagkeresetekhez lenne kötve.
A munkaadóktól és munkavállalóktól függ, hogy ezt mikor tudjuk elérni, de az biztos, hogy Magyarországnak és a munkavállalóknak is az az érdeke, hogy a minimálbér minél magasabb legyen, mert ennek emelése az átlagos bérszínvonalba is átgyűrűzik – fejtette ki, jelezve, a kormány minden eszközzel támogatni fogja, hogy a munkaadók és a munkavállalók megegyezésre jussanak.
Arra is kitért: minimálbért 250 ezren keresnek, a garantált bérminimum pedig mintegy 700 ezer embernek határozza meg a fizetését.
Munkáshitel a dolgozó fiataloknak
A miniszter bejelentette: a kormány tárgyalt a szakmunkáshitelről, és úgy döntött, hogy helyette egy olyan munkáshitelt szeretne bevezetni, ami nem csak a szakmunkások számára érhető el.
A cél az, hogy egyszerűen, gyorsan juthassanak kedvezményes hitelhez azok, akik már 17-18 éves koruktól dolgoznak, és akiknek éppen ezért a diákhitel nem áll rendelkezésre – ismertette.
Közölte: a hitel részleteit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter fogja kidolgozni, a következő vagy az azt követő kormányülésen tárgyalnak majd erről, és legkésőbb 2025. január elsejével ezt a kormány be fogja vezetni.
A diákhitel az első Orbán-kormány „rendkívül sikeres terméke volt”, a munkáshitelre pedig most van szükség, ez tenné teljessé a fiatalok számára a kedvezményes hitelhez jutás lehetőségét – értékelt.
Beruházások
Vitályos Eszter kormányszóvivő elmondta: az elmúlt két hétben csaknem 84 milliárd forint értékű beruházás zárult le Magyarországon, ez összesen 32 projektet jelent.
Több mint 2 milliárd forintból épültek vagy újultak meg óvodák, bölcsődék. Eger és Szilvásvárad között befejeződött a 25. számú főút és a 2506-os út felújítása. A beruházás összege 4 milliárd forint volt.
A Heves vármegyei Lőrinci településen 1,8 milliárd forintból valósult meg egy beruházás, amely tartalmazza Pásztó és környékén a buszváró épületeket, gyalogos átkelőhelyeket, parkolóhelyeket és kerékpártárolók építését, kamerák telepítését, vadvédő kerítés építését – ismertette.
Öt településfejlesztési projekt fejeződött be összesen 750 millió forint támogatási összeggel. A gazdaságfejlesztés területén 8,3 milliárd forint összegben valósultak meg beruházások – mondta, kiemelve ezek közül a kaposvári Magyar Cukor Zrt. 4,8 milliárd forintos támogatásból megvalósított fejlesztését.
