fbpx

Kína és az USA békéjének alapja a Tajvani kérdés békés megoldása

Egy renitens brit politikus közreműködésével dokumentumfilm készült a tajvani-konfliktusról. Az alkotás legfőbb tanúsága, hogy Kína nem hagy teret a találgatásoknak és a kételyeknek, amikor területi integritását éri fenyegetés.

A CGTN nemrégiben rendhagyó módon, egy brit parlamenti képviselő, George Galloway együttműködésével mutatta be Taiwan Untangled című 21 perces dokumentumfilmjét.

A CGTN nemrégiben rendhagyó módon, egy brit parlamenti képviselő, George Galloway együttműködésével mutatta be Taiwan Untangled című 21 perces dokumentumfilmjét.

A film a Tajvan körül kibontakozott konfliktus sokrétű problematikájának részleteibe enged bepillantást, feltárva annak történetét, a jelenlegi helyzetet és jövőbeli kilátásait.

George Galloway a dokumentumfilm történetmesélőjeként egy egészen egyedi perspektívát kínál, hangsúlyozva, hogy Tajvan jogi státusza soha nem volt kérdéses, illetve az emberiség írott története során a sziget mindig Kínához tartozott.

A filmben feltűnik Zhong Xiangyu, rapper is, akinek szövegeiben Galloway gondolatai visszhangoznak vissza. Rámutat többek között arra is, hogy a Tajvanon élők kulturális gyökerei a szárazföld Kína területén vannak, ezt pedig a többség elismeri.

A film kitér az egy Kína elv jelentőségének bemutatására is, amely a Kína és az USA közötti kétoldalú kapcsolatok alapját jelenti. Az, hogy a két nagyhatalom viszonyában a sziget hovatartozásának a kérdése az egyik neuralgikus pont, jól szemlélteti, hogy az ügy mennyire fontos a pekingi vezetés számára.

A filmben megszólaló szakértők egyike, Joseph Gerson, a SANE, azaz az USA-Kína – kapcsolatokkal foglalkozó bizottság társelnöke szerint Kína eltökéltségét és egyértelműségre törekvését erősíti, hogy az USA ugyan tartja magát az egy Kína elvéhez, mégis egy bizonyos stratégiai kétértelműséggel operál Tajvannal kapcsolatban. Victor Gao, a Kínai és Globalizációs Központ (CCG) alelnöke szerint:

Az Egyesült Államok valódi stratégiai célja nagyon világos: meg akarják akadályozni Kína kapcsolódását a világ többi részével. Nem akarják, hogy Kína fejlődjön.

A kutató szerint a helyzet olyan, mintha egy család ellensége a testvéreket fordítaná szembe, hogy egymással viaskodjanak a közös kihívás helyett. Közben az Egyesült Államok az európai szövetségeseit is bevonja a konfliktusba, annak ellenére, hogy az európai országnak egyébként semmiféle oka nincs az ellenségeskedésre Kínával szemben. Az események azonban mind egy irányba mutatnak.

Joseph Borrell, az EU „külügyminiszterének” nyilatkozatai a tajvani „hajózás szabadságáról”, Liz Truss volt brit miniszterelnök botrányt keltő tajvani látogatása, az amerikai „nukleáris esernyő” ötlet, valamint a jelenlegi brit miniszterelnök, Rishi Sunak Kínát a „legnagyobb veszélynek” minősítő kijelentései egy szélesebb, akár háborúba torkolló konfliktushoz vezethetnek.

Wang Bingzhong, a tajvani Új Párt szóvivője szerint az Egyesült Államok bátorítja Tajvant, hogy provokálják Pekinget azzal, hogy egyre közelebb kerülnek a sokat emlegetett „vörös vonal” átlépéséhez. Azonban Kína felemelkedése, katonai és politikai elrettentő eszközei egyelőre megfelelő mértékben elrettentőek az ilyen ambíció kibontakozásával szemben. Chen Fuyu, a tajvani tengerszoroson átívelő kapcsolatokat kutatója szerint Tajvan lakosságának az érdeke az lenne, ha megragadhatná azt a történelmi lehetőséget, amelyet Kína felemelkedése jelent.

A film tajvani fiatalokat is megszólít, akik óvatos optimizmusuknak adnak hangot. A tajpeji Chen Chongzhen egy olyan jövőt képzelt el, amelyben Tajvan békében élhet a szárazföldi Kínával, a kapcsolatok normalizálódása pedig idővel akár az újraegyesítés felé is elmozdulhat. Egy másik megszólaltatott abbéli reményét fejezte ki, hogy Tajvant nem használják fel a nagyhatalmak vetélkedésében, a tengerszoros két partja között pedig hidak épülnek a bezárkózás helyett.

A dokumentumalkotás végkövetkeztetése szerint, Tajvan saját jövőjének tervezgetése közben el kell gondolkodjon azon, hogy az érdekeinek megfelelő-e, ha „sakkfigurává” válik az Egyesült Államok játékában vagy a békés újraegyesítés érdekében tesz lépéseket.

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy bárhogy alakuljon a jövő, Kína nem fogja tétlenül szemlélni, ha belső ügyeibe kívülről beavatkoznak – derül ki egyértelműen a filmből.

További hírek