Páratlan kiállítás nyílt az alapítás 200. évfordulója tiszteletére a Magyar Tudományos Akadémia felújított székházában. Az épület félköríves termében történelmi festmények láthatók. A tárlókban az MTA Könyvtár és Információs Központ gyűjteményéből kiválasztott, a magyar történelem és kultúra felbecsülhetetlen értékű relikviái kaptak helyet. A kiállítás kurátora Babus Antal, az akadémiai kézirattár vezetője, egyben a gazdagon illusztrált kísérőfüzet szerzője, vele beszélgetett a tudás.hu.
A valóságban hogyan zajlott le az Akadémia alapítása?
A pozsonyi országgyűlés 1825. november 3-ai ülésén Felsőbüki Nagy Pál képviselő szenvedélyes beszédben ostorozta az arisztokráciát, amiért nem támogatta az életbevágóan fontos ügy, a magyar nyelv ápolására hivatott társaság létrehozását. Érdemes felidézni Felsőbüki korábban elhangzott mondatait, amely hűen tükrözi véleményét:
A nyelv fontosabb az alkotmánynál is. Új alkotmányt csinálhat a nemzet, de nyelvet nem, mert akkor megszűnt magyarnak lenni.
Ennek a tüzes szónoklatnak a hatására emelkedett szólásra az ifjú Széchenyi István.
Ő nemcsak azzal aratott viharos tapsot, amit mondott, de azzal is, hogy pár héttel korábban magyarul szólalt fel az országgyűlésen – akkor, amikor még a latin volt az ország hivatalos nyelve, és a felsőtáblán latinul illett beszélni.
Széchenyi birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Tudós Társaság céljaira. Három barátja, Andrássy György, Károlyi György és Vay Ábrahám rögtön csatlakozott hozzá. A tekintélyes összegeket felajánló négy fiatalembert tartjuk az akadémia alapítóinak.
Az ő példájuk óriási hatást keltett az országban, rengetegen adományoztak kisebb-nagyobb összegeket a megalakuló Akadémia céljaira.
Honnan származik a kiállítás anyaga?
A kiállított festmények az Akadémia Művészeti Gyűjteményéből valók, de a teljes anyag 98%-a Könyvtár és Információs Központ állományából került a nagyközönség elé.
Az első termet Széchenyinek és Teleki Józsefnek szenteltük. Itt látható például a maga korában bestsellernek mondható Hitel, valamint a Világ és a Stádium eredeti kézirata.
Teleki Józsefnek óriási érdemei vannak az Akadémiai Könyvtár létrejöttében.
Azt vallotta, hogy egy tudós társaság könyvtár nélkül nem létezhet, ezért 1826 márciusában családjának 30 ezer kötetes, kiemelkedő értékű könyvtárát ajánlotta fel a nemes célra.
A nagyvonalú adomány után Teleki még több, különlegesen nagy értékű művet vásárolt az Akadémiai Könyvtár részére. Egyik példa erre a kiállításon bemutatott corvina, az ún. Carbo-kódex, amely annak idején Mátyás király könyvtárát gazdagította.
Itt egy felirat olvasható: a társaságnak kötelessége a „honni nyelvet mívelni és gyarapítani.”
Jól tudjuk, hogy egészen 1844-ig nem a magyar, hanem a latin volt a hivatalok, az egyház és az iskola nyelve, anyanyelvünkkel tudományos szinten nem foglalkoztak.
Megalakulása után az Akadémia legfontosabb célja a magyar nyelv művelése, gazdagítása, az ismert szókészlet összegyűjtése és az értelmező szótár megalkotása volt. A nagyszótár megalkotására Czuczor Gergely és Fogarasi János kapott megbízást.
A nagyszótár mellett további szenzációs tételeket mutatunk be: az Érsekújvári-, a Czech- és a Kriza-kódexeket, valamint a Wathay Ferenc által a konstantinápolyi fogsága alatt írt és festett énekeskönyvet.
A kódexek mellett a legrégebbi nyomtatott könyvek közül is láthatunk néhányat.
Lehetetlen vállalkozás az egész gyűjteményt és annak gazdagságát bemutatni.
Az ősnyomtatványok közül talán Thuróczy János Chronica Hungarorumát érdemes kiemelni. A kiállításon a Mátyás királynak ajánlott példány látható, amelyet 1488-ban, Augsburgban nyomtattak. Ennek a könyvnek híres rajza a trónszéken ülő Mátyás királyt ábrázolja.
Mikor készültek az első magyar nyelvű könyvek?
Nálunk 1533-ig kellett várni az első, teljes egészében magyar nyelvű könyvre, amely Szent Pál latinból magyarra fordított leveleit tartalmazza.
A magyar nyelven fogalmazott legelső kötetet, Ozorai Imre művét két évvel később adták ki. A több mint száz évvel később színre lépő, világhírűvé vált Misztótfalusi Kis Miklós kimagasló minőségű munkái közül az Újszövetséget helyeztük a tárlóba.
Ki sakkozott ezzel a piros-fehér sakk-készlettel?
Vörösmarty Mihály. Ez a gyönyörűen faragott sakk-készlet abszolút kuriózum.
Sokáig mi őriztük, de az 1950-es években elvitték tőlünk egy másik intézménybe. Csak 2016-ban sikerült visszaszereznünk, de sajnos, hiányosan. Valaki az elefántcsontot nagyobb értéknek tartotta, mint a készlet eredeti rendeltetését és tulajdonosát…
A nemcsak költőfejedelemként, de nyelvészként is tisztelt Vörösmartynak az 1830-as években központi szerepe volt az Akadémián. Ezúttal a legismertebb verseinek kéziratait, köztük a Szózat eredeti kéziratát állítottuk ki.
A magyar történelem más nagy alakjaival is találkozhatnak a látogatók.
Bocskai István óriási tiszteletnek örvendett, különösen a reformátusok körében. Az 1917-ben Genfben felállított reformáció emlékművén egyetlen magyarként a „szablyás” Bocskai szerepel. Illyés Gyula A reformáció genfi emlékműve előtt című versének az eredeti kéziratát is kiállítottuk.
Milyen nyelven íródott ez a kisalakú könyv?
Erre egyelőre nincs válasz, még azt sem tudni, egy létező nyelven vagy titkosírással írták-e. A szövegben 100 különböző jelet azonosítottak.
Ez a Kézirattár legrejtélyesebb darabja, valódi világritkaság, a Rohonci kódex. A Batthyányak által adományozott, ugyancsak 30 ezer kötetes könyvtárral együtt, 1838-ban került az Akadémia könyvtárába. Azóta nemcsak a laikusokat, de a tudósokat is lázban tartja. Valószínűnek tartom, hogy nem hamisítványról van szó, mert a szerző XVI. századi velencei papírra írta és rajzolta a titokzatos művet, amelynek a megfejtése a jövő nemzedékre vár.
A magyarok őshazájának felderítésére indult Kőrösi Csoma Sándornak is emléket állítottak.
Vele kapcsolatosan szintén érdekes relikviák kerültek a gyűjteményünkbe. Ő „csak úgy, félkézzel” megalkotta a világ első tibeti-angol szótárát, és ezzel megalapította az új tudományt, a tibetológiát.
Ennek ellenére lelkiismeret-furdalása volt, mert nem teljesítette az eredeti célját, nem találta meg a magyarok őshazáját. Kőrösi Csoma becsületességére jellemző, hogy emiatt a részére indított gyűjtésből származó 300 aranyból 200-at visszautalt az Akadémiának.
Kőrösi Csomának a tibeti kutatásai elismeréseként a Brit Társaság által állított síremlékéről készült festmény különös értéke a képkereten körbefutó, gyönyörű szöveg, amelyet Széchenyi fogalmazott meg. Érdemes elolvasni!
A Bolyaiaktól mit láthatunk?
Bolyai János új korszakot nyitó Appendixe 1832-ben jelent meg édesapja, Bolyai Farkas akadémikus Tentamen című könyvének függelékeként. Ez a magyar rögvalóság: soha nincs pénz, akkor sem volt, emiatt csapták oda ezt a zseniális munkát az idősebb Bolyai könyvéhez. A nálunk lévő példány különös értéke, hogy címlapját Bolyai Farkas írta, a kézirat ceruzás javításai pedig Bolyai Jánostól származnak.
A Kisfaludy Társaságról mit tudhatunk meg?
A XIX. században két intézmény, a Kisfaludy Társaság és az Akadémia mozgatta a magyar kultúrát és irodalmat.
Az Akadémia több irodalmi pályázatot hirdetett. Az szabályok szerint a pályaművet idegen kéznek kellett leírnia, nehogy ráismerjenek a szerzőre. Történetesen 1843-ban egy fiatalember ügyvédbojtárkodott Kecskeméten, és éppen akkor készült el első irodalmi munkájával, amikor egy vándorszínész társulat érkezett a városba.
Az ügyvédbojtár úgy gondolta, kéziratának lemásolásával az egyik színészt, aki szegény volt, mint a templom egere, bízza meg. Az ügyvédbojtárt Jókai Mórnak, a másolót Petőfi Sándornak hívták. A kiállításon szerepel ez a mű, amellyel egyébként nem Jókai nyerte meg ezt a pályázatot.
Mit keres itt egy bilincs?
Czuczor Gergelyt láncolták oda ezzel a „barátságos” bilinccsel a börtön falához, amikor egy 1848-ban írt verséért hat év várfogságot kapott. A tisztelőinek annyit sikerült kijárniuk, hogy a börtönben az előbb már említett nagyszótáron tudjon dolgozni, és ténylegesen végül „csak” két évet ült.
Arany János az Akadémián?
Nagy költőnk döntő szerepet játszott az Akadémia életében. 1865-ben választották meg titoknoknak – mai szóval titkárnak, majd főtitkárnak –, ezt a tisztségét 1877-ig, illetve 1879-ig töltötte be, kiválóan. Vele történt meg az a csoda, hogy fél órán belül választották meg az Akadémia levelező, majd rendes tagjának.
Másnak 6–10 évet kell várnia, hogy ezt a lépcsőt meglépje. Az erről szóló értesítő levelet is kiállítottuk.
Arany János híres Kapcsos könyve hogyan került a Kézirattárba?
Miután letette a számára terhes akadémiai szolgálatot, elkezdett kijárni a Margit-szigetre, ott kezdett új verseket írni a Kapcsos könyvbe. Ezekről a versekről a családja sem tudott, azok csak a költő halála után jelentek meg először, a költő fiának, Arany Lászlónak a gondozásában.
Az ember tragédiája hogyan kapcsolódik Arany Jánoshoz?
A Kisfaludy Társaság megválasztott elnökeként, 1860-ban költözött Pestre. Az 1848 után első ízben, 1861-ben összehívott országgyűlésre Nógrád vármegyéből feljött egy fiatal követ, magával hozva egy kéziratot.
Mivel bizonytalan volt műve értékében, a barátai azt tanácsolták, mutassa meg Arany Jánosnak: ha ő értékesnek tartja, akkor bizonyára az is. Arany véleménye közismert.
A fiatalember neve Madách Imre, a mű pedig Az ember tragédiája volt. Itt Arany Madáchnak írt egyik levele látható.
Eddig szinte csak írók, költők, irodalomtörténészek, színészek szerepeltek a tárlókban, természettudósokat nemigen láttunk.
Az Akadémia első három-négy évtizedében az irodalom és a nyelvészet dominált. Az első természettudós akadémiai elnök az 1889-ben megválasztott Eötvös Loránd volt, aki a legelső tudományos munkát is végző elnök volt. Az ő megválasztása azt tükrözi, hogy abban az időszakban a természettudományok már óriási fejlődésnek indultak nálunk is. Kiállítottuk Eötvös híres torziós ingáját és azt a nyomtatványt, amely felkerült az UNESCO Memory of the World programjába is. A hagyomány szerint Einstein Eötvös Lorándot a fizika fejedelmének nevezte.
A következő tárlókban zenészeket látunk. Ők milyen szerepet töltöttek be az Akadémia életében?
Vörösmarty Liszt Ferenchez írta ismert verssorát: „Hírhedett zenésze a világnak”. Itt Liszt Vörösmartynak írott levelét állítottuk ki. Mellette Bartók Béla Liszt Ferencről tartott akadémiai székfoglalójának kézirata látható. Az Akadémia elnökeként Kodály Zoltán óriási szerepet játszott a legkritikusabb időszakban, 1946–49-ben.
Itt a kéziratok mellett egy picurka ceruzacsonk látható.
Ady ezzel írta többek között az Elbocsátó, szép üzenet című versét. Bár azt kérte, semmisítsék meg a kéziratait, szerencsére az öccse, Ady Lajos nem teljesítette a kérését.
A tárlóban további eredeti kéziratok láthatók Babitstól, Tóth Árpádtól, Kosztolányitól, Pilinszkytől, József Attilától. Bemutatjuk a különleges sorsú Bori noteszt is, amelyet Radnóti Miklós özvegye, Gyarmati Fanni ajándékozott az Akadémiának a költő teljes hagyatékával együtt.
Mielőtt az erőltetett menet elindult volna, Radnóti külön lapokra lemásolta a Bori noteszbe írt verseit, és átadta Szalai Sándornak, a későbbi akadémikusnak. A történet különös tragikuma, hogy a Szalay-féle menetből, ahová eredetileg Radnótit is beosztották, mindenki életben maradt. Ő maga kérte, hogy a másik csoporttal indulhasson útnak – mint tudjuk, a halálba.
A következő tárlók a „budapesti Marslakókat” és az akadémikus orvosokat idézik föl. Mit láthatunk itt tőlük?
Olyan relikviákat, mint Einstein, Szilárd Leó, Heisenberg, Neumann János leveleit. Egészen különleges látvány a hologram feltalálójának, Gábor Dénesnek a gyerekkori füzete, amelybe gyönyörűszép akvarelleket festett.
Mint említettem, az Akadémia első időszakában a magyar nyelv művelése, a tudományos nyelvezet fejlesztése kiemelt szerepet játszott. Ebből a munkából jeles orvosok is kivették a részüket. Bugát Pál orvosprofesszornak nyelvészként is sokat köszönhetünk, akárcsak Balassa Jánosnak, a kiváló sebésznek. Itt látható Semmelweis Ignácnak az Akadémiához írt levele, amelyben a klóros kézfertőtlenítéssel elért eredményeiről tudósít. A XX. és a XXI. századból is bemutatunk két kiváló akadémikus orvosprofesszort: Szentágothai Jánost és Vizi E. Szilvesztert.
Amint látom, napjaink kimagasló eredményeiről sem feledkeztek meg. Kiket láthatunk a kortársaink közül?
Itt Karikó Katalin Nobel-díjának oklevele és érme látható, és Krausz Ferenc Nobel-díjáról is megemlékezünk. Akadémiánk volt elnöke, Lovász László a Nobel-díjjal egyenértékűnek tartott Abel-díjat és a Wolf-díjat is megkapta. Mellette a szintén Abel-díjas Szemerédi Endre matematikus, illetve jelenlegi elnökünk, Freund Tamás látható, aki az „agykutatók Nobel-díját” kapta meg.
Meddig látogatható a kiállítás?
Előzetes regisztrációval, a honlapon megadott nyitvatartás ideje alatt ingyenesen láthatók a 200 éves Akadémia kincsei 2026. december 13-ig.
Mért lett a kiállítás címe „Borúra derű”?
Ez az Akadémia Széchenyi által választott jelmondata, amellyel arra biztatott, a nehéz időszakok csak időlegesek – előbb-utóbb kiderül az ég, jön a fellendülés.
