A távoli kultúrák és népek világa régóta vonzza az utazókat, tudósokat. Az orientalista szenvedélyétől fűtött Porcsin Szűcs Sándor fejébe vette, hogy elzarándokol Kőrösi Csoma Sándor sírjához Dardzsilingbe. Erről mesélt a tudás.hu-nak.
A szolnoki születésű, Angliában élő Porcsin Szűcs Sándor nem véletlenül választotta úticéljának a mesés Indiát, évtizedek óta vonzódik a keleti kultúrákhoz.
A keletkutatás számomra azért is vonzó, mert sokszínű, gazdag anyag, a gasztronómiától a vallásokig egy hatalmas tárház, ami számtalan értéket rejt. Nagyon régóta ismerkedem a magyar keletkutatók munkásságával. Tavaly november végén Vámbéry Ármin sírjánál, a Fiumei úti sírkertben kezdtem az utamat. Az elképzelésem az volt, hogy egy nagy magyar keletkutatónál kezdek, és a végén Kőrösi Csoma Sándor sírjához érkezem
-mesélte Sándor a Tudás.hu-nak.
A keletkutató számos tanulmányt folytatott, a Tel-Avivi Egyetem és a Harward mellett a Columbián az indiai és tibeti buddhizmussal kapcsolatos ismereteit bővítette.
Az indiai út számos érdekességgel szolgált Porcsin Szűcs Sándor számára. A kontinensnyi országban temérdek furcsa szimbólumot látott, melyek megragadták a fantáziáját. Goában például olyan szkíta, lovas nomád kőfaragásokra bukkant, amelyek szinte egész Eurázsiában megtalálhatók.
Megismerkedtem egy radzsasztáni családdal, akik a mai napig ápolják a fehér hun elméletet, a múltjukat. Ez már csak azért is nagyon érdekes, mert nálunk az iskolában mást tanítanak erről. Nem magyarkodni akarok, de kétségtelenül tudunk csatlakozni ehhez a nagy lovas, nomád régi társadalomhoz vagy kultúrához. Ez most és a jövőben is egyfajta világítótorony lehet számunkra
-fogalmazott az utazó.
Porcsin Szűcs Sándor szerint ma már egyértelműen látható, hogy a Nyugat „több sebből vérzik”, hasonló problémák vannak, mint például Indiában a rengeteg szemét.
Milyen veszélyeket rejt a gyökereink elvesztése?
Ha a kultúránk elveszik, vagy meggyengül, akkor nagyon könnyen elveszünk a nagy nyugati világban.
Ezt egyébként Indiában az emberek, akikkel ugye volt szerencsém beszélni, ugyanígy látják keletről. Náluk is megvan az a réteg, aki elmegy nyugatra, ám aki elhagyja hazáját, az valamilyen szinten el is vész a családból.
Hatalmas távolságot tett meg. Milyen állomásai voltak az útnak?
Budapesten Vámbéry Ármin sírjánál kezdtem az utat 2024. november 24-én. Számos izgalmas helyszínt érintettem Indiában. Kochi, Kerala államban, Goa államban megpillanthattam Xavéria Szent Ferenc üvegkoporsóját, melyet 10 évente mindössze 2 hónapra tesznek láthatóvá. Bengaluru, Karnátaka államban, Puttaparthi, Ándhra Pades államban, Csennai, Tamilnádu államban mind sorra került.
Kolkatában jártam a The Asiatic Society épületében, valamint és a mellette lévő régi könyvtárban. Itt élt és dolgozott Kőrösi Csoma Sándor.
Az utam végén pedig Dardzsilingbe, a híres magyar sírjához érkeztem.
Budapestre december 21-én érkeztem vissza.
Milyen nehézségek adódtak az út során?
Fő közlekedési eszközöm volt a vonat. Riksával is vittek, de legtöbbet gyalogosan mozogtam.
Az ottani expresszvonatok nagyon nagy távolságokat tesznek meg, akár 30 órás út is gyakran megesik.
A kocsik sajnos hamar megtelnek szeméttel, igaz, naponta többször is kitakarítanak és meleg ételt is felszolgálnak, ha szeretné az utas.
A riksákat ma már kevés helyen használják, de a Legfelsőbb Béke Otthonán belül például jelen vannak a „lábbal hajtós” járművek. Kalkuttában viszont sok szép, régi riksával utazhatunk.
Számos népcsoport és kultúra képviselőivel ismerkedhetett a hatalmas országban. Mi adta a legizgalmasabb élményt az út során?
Természetesen Kőrösi Csoma Sándor sírja volt a legkülönlegesebb hely, spirituális szemmel pedig Puttaparthiban Sri Sathya Sai Baba spirituális vezető falujában a Prasanthi Nilayam, azaz a Legfelsőbb Béke Otthona.
A Legfelsőbb Béke Otthona igazi csoda. Sri Sathya Sai Baba, aki a falut megalapította, nagyon magas szintű krisztusi lény volt. Ezen a helyen nagyon eltérő rezgések vannak, mint máshol, ugyanis a köztudat és a szellemvilág hat mindenre koncentráltan. Nyugodtak, békések az emberek, akár 2-3 hónapig is lehet ott lakni igazán szerény összegért cserébe.
Aki bosszúsan, csalódottan vagy szomorúan érkezik, néhány hét elteltével másképp látja a körülötte lévő világot.
Persze, vannak ott is „Ego harcosok”. Az önkéntesek rövid időre érkeznek idegen országokból, ők kevésbé kiegyensúlyozottak.
Milyen vérmérsékletűek az indiai emberek? Barátságosak, zárkózottak?
Az indiai emberek többnyire kedvesek és barátságosak.
Ez leginkább a hindu vallásnak és az újraszületés azaz reinkarnáció tanának köszönhető. Könnyen ismerkednek, közvetlenek és segítőkészek. Természetesen voltak olyanok is, akik nem engedtek még fényképezni sem, sőt, éreztették, hogy nincs sok keresni valóm a környéken. Ám minél délebbre járunk Indiában, annál kedvesebbek az emberek.
Mi a jelentősége Kőrösi Csoma Sándor életútjának?
Kőrösi Csoma Sándor tibeti-angol szótára nélkül a spiritualitás nagy világa szegényebb lenne.
Neki köszönhetően ismerhetünk olyan szavakat, fogalmakat, mint például a darhma. A különböző buddhista kifejezéseket Ő adta át az emberiség számára. Munkássága az európai orientalisták számára alapvető forrást biztosított a tibeti nyelv tanulmányozásához, valamint a buddhista szentírások fordításához és elemzéséhez.
Az általa összeállított szótár és nyelvtan hozzájárult ahhoz, hogy a buddhizmus filozófiai és spirituális fogalmai – például a dharma, karma, nirvána, bódhiszattva – megérthetővé és tanulmányozhatóvá váljanak.
Kőrösi Csoma Sándor hosszú ideig lakott Kolkatában. Mit kell tudni a Kőrösi emlékszobáról?
Kőrösi Csoma Sándor kalkuttai szállása, amely a Bengál Ázsiai Társaság Könyvtárához kapcsolódott, történelmi jelentőségű hely, hiszen itt dolgozott a világ első tibeti–angol szótárának és tibeti nyelvtanának elkészítésén.
Ez a helyszín a 19. századi orientalisztika egyik központjának számított, és fontos szerepet játszott Kőrösi Csoma tudományos munkájában.
Az épület Kalkutta (ma Kolkata) központjában található, közel a város történelmi és kulturális központjához. Az épület meglátogatása ma is különleges élmény, hiszen lehetőséget nyújt betekinteni a 19. századi orientalista tudományos világba, és emléket állít Kőrösi Csoma Sándor rendkívüli szellemi örökségének. Itt lehetőségem adódott betekintés nyerni a munkásságába, lapozhattam az általa írt könyveket, és jegyzeteket készíthettem belőlük.
Mit adott Önnek India? Mi volt a legnagyobb tanulsága az útnak?
A belső utamat segítette. Az önismeretet és az embertársainkkal való együttélést, és mások elfogadását. Az önfegyelemben is megerősített. Azt tapasztaltam, hogy a kulturális különbség nagy, de mégsem teljesen ismeretlen a számomra.
