Kultúrális miniszter: L. Simon nem tudta betartatni a törvényt

Izrael meglepő országokba nem ajánlja az utazást
2023-12-04
Érdekes vizsgálatokat végeztek kutyákkal az ELTE etologusai
2023-12-04
Show all

Kultúrális miniszter: L. Simon nem tudta betartatni a törvényt

Az új kulturális szabályozás, amely a tervek szerint jövő nyáron kerül a parlament elé, egyszerű, átlátható és egységes keretet fog teremteni minden művészeti ág számára – mondta Csák János kulturális és innovációs miniszter az Országgyűlés kulturális bizottságában.

Csák János éves meghallgatásán felidézte, hogy amikor 2022-ben átvette a kulturális tárca vezetését, az aránytalanságok jelentősek voltak:

kétharmad volt a fővárosra és egyharmad a vidékre jutó finanszírozás. Ezt kezdték el “kis lépésekkel” átalakítani, amit a különböző művészeti ágak képviselőivel konzultálva folytatni fognak

“Amit tavaly kijelentettem, fenntartom: én sem képzési helyeket, sem intézményeket nem fogok megszüntetni, viszont megmérem mindet” – hangsúlyozta Csák János a bizottság előtt, hozzátéve, hogy a kulturális statisztikai rendszer átalakításának köszönhetően ma már pontos méréseik vannak az intézmények működéséről.

Beszámolt arról is, hogy ennek jegyében jövőre minden intézményük negyedéves jelentést fog adni, míg eddig évente nyújtottak be beszámolót, és minden intézménynek kialakítanak egy mentorálási programot.

Csák János kiemelte: azt szeretnék, hogy “teljesen egyszerű, átlátható és egységes legyen az irányítás”. Ezt fogja szolgálni az új kulturális szabályozás is, amely a tervek szerint jövő nyáron kerül a parlament elé.

Rámutatott: a szabályozásról részletekbe menő egyeztetést szeretne a kulturális bizottság tagjaival is, hogy olyan rendszer alakuljon ki, amely “méltó a krisztusi korba lépett magyar szabadsághoz”.

“Dobjuk el az emlékeinket! A ma kulturális és oktatási intézményekbe járók zöme már a szabad Magyarországon született. A mi felelősségünk, hogy a régi bajainkat, nyűgjeinket ne adjuk át nekik, hanem olyan szabadok lehessenek, amilyen szabadon születtek” – fogalmazott a miniszter, aki beszámolójában kiemelte azt is, hogy

a kultúra fenntartása nem pusztán állami feladat. Úgy vélte, ebben nagyobb szerepet kell vállalniuk az intézményeknek, részben a saját bevételeikből, részben a mecenatúra támogatásából.

Hozzátette: “a kultúra akkor marad fenn, ha vannak élő közösségek”. Ezért minden, magyarok által lakott település igényeit igyekeznek felmérni és azok kielégítésére forrásokat átcsoportosítani. Ennek jegyében 45 járásban kísérleti programot indítottak fél évvel ezelőtt. A programban a kulturális stratégiai intézeteket összekötik a járási szervezetekkel, így “átjárás” alakul ki, amelyben a fővárosi intézmények programjai járási szinten is elérhetőek. Ezt szeretnék kiterjeszteni az összes járásra – fűzte hozzá.

A miniszter az intézmények finanszírozása kapcsán azt mondta: világossá teszik, hogy mennyit költenek működésre és programfinanszírozásra.

Kitért arra, hogy az elmúlt tíz évben 623 milliárd forintot fektettek infrastrukturális fejlesztésekbe. “Akármerre jár az ember az országban, láthatja, hogy gombamódra nőnek ki újabb és újabb kulturális intézmények” – mondta. “Ez mutatja, hogy a kormány nemcsak beszél, hanem tesz is a kultúráért” – fogalmazott Csák János, hozzátéve, hogy most az a feladat, hogy “megtöltsék” ezeket a helyeket.

Beszélt arról is, hogy várakozásai szerint maradvány jelentkezik év végén a minisztériumhoz tartozó 94 intézmény többségénél. Csák János szerint ez mutatja, hogy a gazdálkodás hatékonysága javult, úgy, hogy még az “output” sem csökkent. “A kapacitásokat kell kihasználni. Az intézményeket meg kell tölteni tartalommal és ebben jó partnerek az intézményvezetők” – tette hozzá.

Az új törvény egyszerű, átlátható és egységes keretet teremt majd minden művészeti ágra infrastrukturális, személyi, módszertani, fejlesztési követelmények tekintetében, mindezt robusztus statisztikával megalapozva – összegezte Csák János a beszámolóban.

A meghallgatást követően Szabó Tünde (Fidesz) kérdésére, amely arra vonatkozott, hogy mivel lehet javítani a hazai egyetemek versenyképességét, Csák János elmondta, hogy a Neumann János Program eddig is eredményes volt, ezt szeretnék továbbvinni. Szerinte a modellváltó egyetemek sikeresen működnek, az a kérdés, hogy miként tudják a többi egyetem eredményét felhúzni.

Ungár Péternek (LMP) a december 1-jére meghirdetett, végül lefújt operaházi sztrájkkal kapcsolatos, illetve a Zeneakadémia rektorválasztása kapcsán feltett kérdésére azt válaszolta, csaknem 100 intézmény tartozik a minisztérium alá, “ha egy-egy intézménybe bemegyek mikromenedzselni, akkor nem lesz időm stratégiai ügyekre, ezért nem megyek bele ilyen ügyekbe”.

Tóth Endrének (Momentum) a doktori ösztöndíj emelésére vonatkozó kérdésére válaszolva elmondta, hogy ettől az évtől a PhD-hallgatók és a doktori iskoláknál 400 ezer forintot kapnak a hallgatók egy új programnak köszönhetően. Azt mondta, ki tudja jelenteni, hogy az egyetemeken egyetlen hallgató, kutató vagy oktató sem esett ki az Erasmus és Horizont programokból a modellváltás miatt. “Az Erasmus és a Horizont program előbb-utóbb megoldódik” – mondta, emellett emlékeztetett arra, hogy létrehozták a Pannonia programot, amelyben minden magyar felősoktatásban oktató és tanuló részt vehet.

A kínai Fudan Egyetemmel kapcsolatban azt mondta, hogy most nem lesz arra forrás, hogy megvalósuljon az elképzelés. Ezért inkább olyan laborokat hoznak létre, amelyek összekötik a külföldi egyetemeket magyar műhelyekkel és cégekkel.

Szabadi István (Mi Hazánk) egyik kérdésére, hogy lesz-e lehetőség egy új 56-os emlékmúzeum létrehozására, Csák János azt mondta, hogy “el fog merengeni rajta”.

Szabó Szabolcs (Momentum) a könyvek fóliázása kapcsán kérdezte a minisztert, mivel szerinte nem egyértelmű a törvény: a könyvkiadók nem tudják hogyan hajtsák végre a törvényt. A miniszter a felvetésre azt mondta, hogy a világon rengeteg helyen becsomagolják a könyveket, ezért ebben nem lát problémát. “Azt, hogy egy új törvény alkalmazása időnként értelmezési gondokat okoz, az teljesen elfogadható, de ez szerintem meg fog oldódni” – vélekedett.
A Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) kapcsán feltett kérdésre elmondta, hogy volt egy olyan javaslat, hogy az irányító testülettől az elnökhöz kerüljön át az intézmények megszüntetésének, átszervezésének, illetve alapításának joga. Azonban Freund Tamással, az MTA elnökével és Gulyás Balázzsal, a HUN-REN elnökével tanácskozott, és arra jutottak, hogy ez a változtatás nem jó, ezért nem lépik meg.

Kálmán Olga (DK) L. Simon László elbocsátása kapcsán feltett kérdésére azt mondta: “nekem be kell tartatnom a törvényeket, L. Simon Lászlóval többször konzultáltam, és ő azt mondta, ezt a törvényt nem tudja betartatni. Ezt nem lehetett másként megoldani”. Kérdésre válaszolva kitért arra is, hogy Vidnyánszky Attila ügyében egy belső és egy rendőrségi vizsgálat is zajlik, amit meg kell várni.

Hiller Istvánnak (MSZP) arra a kérdésére, hogy a kulturális intézmények élén tapasztalható konfliktusok rendszerhibát jeleznek-e, azt mondta: “ez inkább a kultúraváltás folyamata: változnak az elemek (…), és ehhez mindenki alkalmazkodik, amit jó dolognak tartok, azonban ennek a rendszernek ki kell forrnia magát”.

A miniszter Pósán László (Fidesz) elnök javaslata kapcsán, amelyben a latin nyelv tanítását szorgalmazta, azt mondta, hogy Pintér Sándor belügyminiszterrel egyeztetni fog a kérdésről.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.