Lehet-e nálunk egy Japánhoz hasonló nagyságú földrengés?

Óriás eladásokat produkál a kínai e-autós cég, amely hazánkba jön
2024-01-04
Nagy valószínűséggel idén választ Nagy-Britannia
2024-01-04
Show all

Lehet-e nálunk egy Japánhoz hasonló nagyságú földrengés?

Megrongálódott lakóház az Isikava prefektúrában lévõ Nanaoban 2024. január 2-án, egy nappal a Japán középsõ részét megrázó, 7,6-os erõsségû földrengés után. A térségben az elsõ rengést több utórengés követte: összesen huszonegy, négyesnél nagyobb erõsségû földmozgást észleltek. A természeti katasztrófának eddig legkevesebb 48 halálos áldozata és 17 súlyos sérültje van. MTI/EPA/Jiji Press

A földtani folyamatok nem csak az országhatárokra nincsenek tekintettel, de a naptárra sem. A világ szeizmológusai még csak ébredeztek a szilveszteri kábulatból, amikor Japánt egy 7,6-os erősségű földrengés rázta meg. Vajon mekkorának számít ez?

Alig köszöntött be az Újév, amikor helyi idő szerint hétfőn délután egy hatalmas földrengés rázta meg a Honsú sziget nyugati oldalán fekvő Noto-félszigetet. A rengés középpontja az Isikava prefektúrában fekvő Vadzsimától 30 kilométerre, északkeletre volt. Nem sokkal később 1,2 méter magas szökőárhullámok érték el Vadzsima kikötőjét és közel fél méter magas hullámok Dél-Korea keleti partvidékét.

Az újévi japán rengés egy tektonikai mozgások tekintetében átlagos évet követett

A régió több településén házak dőltek össze, Vadzsima központjában több mint 200 épületben tűz keletkezett. Az epicentrumhoz közeli, 13 ezer lakosú Szuzu városban a házak 90 százaléka összeomlott. Jelenleg már több mint 70 halottról szólnak a híradások, de ez valószínűleg még nem a végleges szám. Az utakat elzáró törmelék és az utórengések sajnos erősen nehezítik a mentőcsapatok munkáját, ráadásul jelenleg jeges esők és földcsuszamlások is fenyegetik a túlélőket.

De vajon milyen erősnek számít ez a földrengés? Ha megnézzük az előző évek statisztikáit, azt találjuk, hogy 7,6-os magnitúdójú, vagy annál erősebb rengés tavaly 5 darab volt, 2022-ben 2, 2021-ben 4, 2020-ban 3. Tehát nem ritka és ez már az a tartomány, amelynek híre bejárja a világsajtót, mert általában emberéleteket is követel, kivéve, ha a lakott területektől távol pattan ki.

2023 földrengéseinek táblázata erősség szerint

2023 földrengéseinek táblázata erősség szerint
Forrás: Wikipedia

Ha megnézzük az előző 10 év legerősebb földrengéseinek listáját, akkor azt mondhatjuk, hogy egy átlagos éven vagyunk túl – legalábbis szeizmikus értelemben. Tavaly – a 2022-es évhez hasonlóan – nem történt 8-as magnitúdónál nagyobb földmozgás, amely az elmúlt 10 év közül hatban volt, 2021-ben 3 is (egy 8,2-es Alaszkában és két 8,1-es Új-Zélandon, valamint Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek-en, az Atlanti-óceán déli részén a Tűzföld és az Antarktiszi-félsziget között).

Ha ránézünk a tavalyi nagyobb földrengések helyét jelző térképre, azon is a szokásos kép rajzolódik ki: a legnagyobb földmozgások döntő többsége az aktív lemezszegélyekhez kapcsolódik. A legnagyobbak a dél-kelet-ázsiai szigetvilágban pattantak ki, ahol a Pacifikus-, az Eurázsiai- és az Ausztrál-Indiai-kőzetlemez, valamint az ezekről korábban levált kisebb mikrolemezek találkoznak és bukik egyik a másik alá. Ez a terület emberemlékezet óta a világ szeizmikusan legaktívabb területe és most is itt pattant ki az idei év első komoly földrengése.

Az idei legnagyobb földrengések a Földön.

Az idei legnagyobb földrengések a Földön.
Forrás: Wikipedia

Japánban együtt élnek a földrengésekkel

A január 1-ei földrengés egy hármas találkozási pont közelében fekszik, ahol az Eurázsiai-, a Fülöp-kőzetlemez, valamint az Észak-Amerikai-lemez egy „nyúlványa” találkozik és tolódik egymás alá. Ez utóbbi kettőt ráadásul „hátulról” nyomja a Pacifikus-lemez is. A 13 évvel ezelőtt történt, 9-es erősségű földrengés – amelynek szökőárjához kapcsolódik a fukusimai atomerőműben történt baleset – már az Észak-Amerikai- és a Pacifikus-lemez ütközőzónájában pattant ki. Mindezek azt mutatják, hogy a világ egyik leginkább földrengés-veszélyeztetettebb országa Japán. Az ott lakók azonban pontosan tudják ezt és megtanultak együtt élni a veszéllyel. Nem csak az épületeiket és az infrastruktúrájukat építik minél földrengésállóbbra, de már a legkisebb gyerekeket is arra oktatják az iskolákban, hogy mi a teendő, ha megremeg a föld.

Ha tovább bogarásszuk a földrengések térképét azt találjuk, hogy 5-ös magnitúdójú rengések sorozata rajzolja ki a Közép-Atlanti-hátságot, ahol az Észak- és Dél-Amerikai-kőzetlemezek távolodnak az Eurázsiai- és az Afrikai-lemeztől. 5–6-os rengéssorozat húzódik a Csendes-óceán keleti partvidékén, ahol a Pacifikus-lemez az Észak- és Dél-Amerikai-kőzetlemezek alá bukik. Az Eurázsiai-hegységrendszert pedig az azt létrehozó ütközőzóna rajzolja ki: az Eurázsiai-lemeznek délről ütköző Afrikai- és Ausztrál-Indiai-kőzetlemez határa.

Szerencsére hazánk – a földrengések hatósugarát figyelembe véve – messze esik az aktív lemezsszegélyektől. A Kárpát-medence a szeizmikusan aktív mediterrán térség és a gyakorlatilag földrengésmentes Kelet-Európai-tábla között helyezkedik el. Szeizmicitása összességében közepesnek tekinthető. A térség szeizmikus szempontból legaktívabb területei az Alpok déli és a Dinári hegység északnyugati része, valamint a Kárpátkanyar (Vrancea-zóna).

A Balaton északkeleti része és Komárom között húzódik Magyarország egyik szeizmikusan legaktívabb területe. 1763. június 28-án éppen itt, Komáromban pattant ki az eddig ismert legerősebb, 6,3-as magnitúdójú hazai földrengés, amely 63 halálos áldozatot is követelt. Ezen kívül a legerősebb, már mérőműszerekkel detektált mérések 4,5–5,5 közöttiek. Ennél erősebb nem is igazán várható.

Tavaly haltak meg a legtöbben földrengések miatt 2010 óta

2023-ban több mint 64 100 ember halt meg földrengésekben, ami 2010 óta a legmagasabb szám. Közülük több mint 59 000-en a februári, Törökországot és Szíriát sújtó rengéssorozatban vesztették életüket. Ehhez kapcsolódik a tavalyi év legerősebb földrengése, egy 7,8-as magnitúdójú, amely február 6-án éjjel, helyi idő szerint 4 óra 17 perckor pattant ki és amit pár órával később, egy 7,5-ös követett. Bár nem tartozott a legerősebb földrengések közé, hatalmas pusztítása miatt heteken át uralta a médiát.

A Törökországi földrengés követelte 2010 óta a legtöbb áldozatot.

A Törökországi földrengés követelte 2010 óta a legtöbb áldozatot.
Forrás: Wikimedia commons

Szeptemberben Marokkót rázta meg egy 6,8-as földrengés, amely közel 3000 áldozatot követelt. Az országot évszázadok óta nem érte ilyen nagyságú földmozgás. Októberben pedig négy darab 6,3-es erősségű rengés volt Afganisztán Herat tartományában, ami több mint 1400 ember halálát okozta.

És sajnos alig léptünk át az új évbe, máris megtörtént a számos emberéletet követelő első jelentős földrengés, Japánban. Most is, csakúgy, mint ahogy az az utóbbi időben többször előfordult, felmerülhet, hogy úgy tűnik, mintha egyre aktívabb lenne a Föld, egyre több a földrengés és a vulkánkitörés. Az elmúlt 10 év földrengéseinek táblázatára pillantva azonban látható, hogy erről szó sincs. Csupán az történik, hogy ma már a közösségi médiának köszönhetően gyakorlatilag a Föld minden pontja közvetlen, real-time kapcsolatban van a Föld minden más pontjával. Így bármilyen eseményről – legyen az kisebb-nagyobb természeti jelenség, vagy társadalmi történés – pár perccel később már az egész világ tud. Csupán ezért tűnik úgy az is, hogy megszaporodtak a földrengések.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.