Magyarországon jelenleg minden második haláleset szív- és érrendszeri betegségekhez kötődik. Nem csak a daganatoktól kell félni, hanem ugyanúgy figyelni kell ereink állapotára és a koleszterinszintünkre is. Ez utóbbi minden ellenkező híreszteléssel szemben orvosi alapvetés. Nehéz azokkal vitatkozni, akik azt mondják, hogy a Föld lapos, és azokkal is, akik szerint a koleszterinszintet nem szükséges csökkenteni – derült ki azon a beszélgetésen, amelyen orvosok elemezték a jelentős számú kardiovaszkuláris problémák okait.
Van egy optimális szint, ahol a legkisebb a szív és érrendszeri megbetegedések kockázata – emelte ki Harangi Mariann, Debreceni Egyetem Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. A vércukornak is van egy optimális tartománya: nem jó, ha túl magas, de az sem jó, ha túl alacsony, ugyanez igaz a vérnyomásra és az elhízásra is.
A koleszterin egy kivétel, minél alacsonyabb a szintje annál jobb. Ez az összefüggés nagyon régóta ismert.
Figyeljünk az LDL koleszterinszintre
Már a 60-as években leírták, hogy egy mmol/liter LDL koleszterin-csökkentéssel 20 százalékkal mérsékelhető az érrendszeri megbetegedések kockázata.
Ha csökkentjük az LDL koleszterinszintjét, akkor csökkenhet a plakk (lerakódás) mérete az érben, sőt adott esetben bizonyos mértékben vissza is lehet fordítani az érelmeszesedést. Az orvosok azt is szeretnék elérni, hogy a plakk stabilabb legyen, kevésbé legyen hajlamos a megrepedésre. Ezzel csökkentik az akutan kialakuló szív- és érendszeri megbetegedések kockázatát.
A jelenlegi ajánlások szerint elég alacsony az ajánlott LDL koleszterinszint.
Ha valaki 20 éves egészséges fiatal és nincs semmilyen betegsége, akkor is 3 mmol/liter alá érdemes csökkenteni az LDL koleszterinszintet, annak érdekében, hogy a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata elfogadható mértékre csökkenjen.
Ha azonban valakinek van bármilyen kimutatható betegsége, plakk van a nyaki ütőerén, vagy egy infarktusa, sztrókja volt már, az értékek sokkal kisebbek. Ezzel stabilizálható a plakk és akár csökkenthető is a mérete. Ekkor már nagyon alacsony célértékeket kell elérni.
Ha valaki cukorbeteg, nagy kardiovaszkuláris kockázatú, 1,8 mmol/liter alá kéne csökkenteni az LDL koleszterinszintjét. De ha már átesett infarktuson, akkor az elérendő cél 1,4 mmol/liter és ha egy éven belül két éreseménye is volt, akkor 1 mmol/liter alá kéne levinni az LDL koleszterint – emeli ki Harangi Mariann.
Egy egészséges újszülött LDL koleszterinszintje pont 1 mmol/liter, ahogy telik az idő és egészségtelen gyorskajákat eszünk, hízunk, ülő életmódot folytatunk, az érték folyamatosan emelkedik.
Jelenlegi adatok szerint péládul a dán, belga populációban az átlagos LDL koleszterinszint nőknél 3,2 mmol/liter, a férfiaknál 3,4 mmol/liter.
Sok támadás éri a koleszterincsökkentőket. Mert sokan úgy vélik, ha lecsökkentik a koleszterinszintet az problémát okoz majd a szervezetben, mert építőköve más molekuláknak, bizonyos hormonoknak, az epesavaknak, és ha nagyon lecsökkentjük baj lesz a hormonokkal. Nem így van – állítja Harangi doktornő.
Meg kell különböztetni a szérum koleszterinszintjét és a sejten belüli koleszterinszintet. Sejten belüli koleszterinszintet nem igazán befolyásolja a szérum koleszterin szintje.
A legszélesebb körben ismert koleszterincsökkentők a sztatinok.
Közepes intenzitású sztatinkezeléssel 30 százalékkal lehet csökkenteni az LDL koleszterinszintet.
Rövidebb ideig élünk, mint az uniós átlag és 60 év felett jellemzően betegségben
Aradi Dániel, a balatonfüredi Állami Szívkórház kardiológus főorvosa, egyetemi docens felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon vezető halálok a szív- és érrendszeri megbetegedés. Minden második ember ebben hal meg. Ezért ne csak a daganatoktól rettegjünk, hanem figyeljünk oda érrendszerünkre is.
Nyugaton és Észak-Amerikában is ez a vezető halálok.
A magyaroknak alacsonyabb a várható élettartama is mint az uniós átlag. 2019-ben Spanyolországban a várható élettartam 84 év, az EU átlag 81 év, Magyarországon ez 76,5 év. Itthon a nők körülbelül 6 évvel jelenleg is tovább élnek, mint a férfiak.
Bár kisebb a várható élettartam, mint az EU-ban, de az elmúlt 20 évben Magyarországon is tovább élünk.
Ugyanakkor az átlag csupán 60 évet él egészségben, és ez a férfiak és a nők esetében is hasonló. A maradék húsz évet általában valamilyen betegséggel együtt töltjük.
Tény, hogy az unióban 1990-es évekhez képest megfeleződött a szív- és érrendszeri betegségek okozta halálozás.
Magyarországon is a szívinfarktusban meghaltak száma az elmúlt 30 év alatt közel megfeleződött. A kardiológia az elmúlt 30 évben a magyar betegeknek két plusz év életet adott, és erre a kardiológusok büszkék lehetnek – hangsúlyozta Aradi doktor.
Itthon megszerveződött egy olyan szív és érrendszeri akut ellátás, ahol az infarktusos betegek azonnal bekerülnek katéteres laborokba, az eldugult ereket kinyitják, modern terápiákat vezettek be, hasonlóakat, mint Nyugat-Európában. Ellátásban és szervezetileg nincs hátrány Nyugat-Európához képest – állítja Aradi Dániel.
Amiben lemaradás van az a megelőzés.
Az érelemeszesedés okozza a legtöbb szív- és érrendszeri eseményt. Van egyéb oka is, ha valaki keringési betegségben hal meg, de döntő többségben folyamatos, progresszív lassan haladó lerakódás, plakk alakul ki, amely már fiatal korban elkezdődik. Ekkor még nem okoz semmi problémát, majd hízik, hízik és egy idő után akkora szűkületet okoz, amin nem folyik át a vér. Megjelennek az adott szerv tünetei, ahogy egyre kevesebb vérellátás jut a szervhez, egyre alacsonyabb terhelés esetén már jönnek a tünetek. Ennek a vége, hogy az ér eldugul, szív esetében a vérhiány infarktushoz, az agy esetében stroke-hoz vezet, de alsó végtagon is megjelenhet trombózisként.
Így kijelenthető, hogy már az első szokatlan tünetek esetén forduljanak orvoshoz.
De Aradi Dániel szerint nagyon sokszor előfordul, hogy fiatalon, 40 év körül kap valaki komoly szívinfarktust úgy, hogy soha semmilyen panasza nem volt, a szíve korábban nem fájt, mégis az erek eldugultak.
Hogy lehet az első lépcső az infarktus?
Érelmeszesedés bár lassú folyamat, de nem biztos, hogy mindenkinek jelez már korábban a szervezete, hogy baj van. Nem lehet tudni, kiben miképp zajlik a folyamat. Van, akinél nem szűkület alakul ki, hanem a plakk kifele nő. Így semmilyen tünete nincs, azonnal jön az infarktus.
Nem lehet azt gondolni, hogy csak annak van szüksége gyógyszerre, akinek tünete van. Nem elég az, hogy valaki csak tünet esetén megy orvoshoz. Nem szabad megvárni, amikor már valaki érez valamit. Koleszterinszintet nem érezzük és sokszor a problémát sem jelzi a szervezet.
Ezek a szűkületek, akkor is megrepedhetnek, ha kicsik. Instabil plakkok kialakulhatnak nem súlyos szükület esetén is ha vékony az érfalat burkoló sapka, ilyenkor enyhébb szükület esetén is megjelenhet és infarktust okozhat.
Amikor azonban az orvosok erre felhívják a figyelmet, akkor mindig van a családban egy 80 éves nagymama, akinek 8-as a koleszterinje és soha semmi baja nem volt – említi Aradi doktor.
Azonban, ha az érfal egészséges, akkor magasabb koleszterinszintet is elvisel. Ha ugyanis az érfal egészséges, nem rakódik le a koleszterin. Ha az érfal beteg és begyullad, ott probléma lehet, akár normális koleszterinszint mellett is lehet érelmeszesedés.
Minél lejjebb visszük a koleszterinszintet, annál kevésbé lesz lerakódás.
Az érelmeszesedés motorja az érfal betegsége, a hajtóereje, az üzemanyaga a koleszterin – emeli ki Aradi Dániel.
Kétfajta módon lehet leállítani ezt a folyamatot, védjük az érfalunkat vagy elvesszük az üzemanyagot, elvesszük a koleszterint.
Életmódunkkal, mozgással, táplálkozással, a dohányzás mellőzésével az érfalat egészségesen lehet tartani. Azonban új életmódbeli veszélyek is vannak, ami akkor is kockázat, ha valaki figyel magára és egészséges. Ilyen a légszennyezés, a fény- és zajártalom, amely kardiovaszkuláris kockázattá válhat, akár érfali gyulladást is okozva.
Úgy tudunk jól megvalósítani a prevenciót, ha lejjebb visszük a koleszterinszintünket is az egészséges életmód mellett.
Tudni kell mi a különbség a jó és a rossz koleszterin közt, mi a vérzsír, mi a triglicerid, mi a lipoprotein, amely egy új mérőszám, és amelyet egyre gyakrabban hallani mostanában.
Az LDL koleszterinből az a jó, ha minél kevesebb van, de eléggé meghatározott genetikailag a nagysága. A diétának éppen ezért csak nagyon kis mértékben van hatása. Muszáj gyógyszert szedni, de nagyon nehéz rávenni erre a pácienseket akkor, amikor sok helyen megjelennek azok a vélemények, hogy valójában nem is kell csökkenteni a koleszterinszintet.
Mint Aradi doktor kiemeli, szakmai körökben már nem kérdés, hogy a koleszterint csökkenteni kell. Nehéz azokkal vitatkozni manapság, akik állítják, hogy lapos a Föld. Ugyanilyen nehéz azokkal, akik szerint a koleszterincsökkentés hiba.
Az elképzelhető, hogy a koleszterincsökkentőtől problémája van valakinek, a dózison, gyógyszeren lehet változtatni, de nem lehet elfogadni a teljes elutasítást. Jóval nagyobb a csökkenés kardiovaszkuláris előnye, mint a hátránya.
Koleszterincsökkentés után a plakkok visszahúzódhatnak. Nem csak meg lehet állítani a növekedést, hanem vissza is lehet fordítani az érelmeszesedést. És ezt csak gyógyszeres terápia mellett lehet elérni.
Balatoni Anita a FleismannHillard vezetője beszámolt arról, hogy már második éve megy a Novartissal közös szűrőprogramjuk.
Az ország több városában vannak szűrések. A Novartis hozzásegíti a leszűrt betegeket ahhoz, hogy magánegészségügyi szolgáltatóhoz eljutva, kardiológussal beszéljenek és iránymutatást kapjanak arra vonatkozóan, hogy az eredményeik alapján milyen terápiát kellene kapniuk.
Elsősorban a 40 és 60 év közötti korosztályt mérik. Ujjbegyes méréssel kiszűrik, akiknek nagyon magas a koleszterinszintje, majd vénás szűréssel ezeket a méréseket igazolják. Akiknek rossz lett az eredménye, kardiológushoz kerültek és útmutatást kaptak.
Felmérésükből az derült ki, hogy nem nagyon szeretnek az emberek szűrésekre járni. A 60 év feletti korosztály csupán 36 százalék mondta, hogy rendszeresen jár szűrésre. A munkaképes korosztály, a 40-60 közöttiek csupán 15 százaléka jár rendszeresen szűrésre. És csak akkor megy el, amikor már baj van.
A helybe vitt szűréseknek mindenesetre nagyon nagy sikere van és akár dupla ennyit is el tudnának végezni az igények alapján, csak kapacitás kérdése a mennyiség. Ez viszont mindenképpen jó hír, hogy ha helybe viszik a lehetőséget, az emberek élnek vele.
