Kevés olyan vár van Magyarországon, ami nem a történelem tragikumát tárja elénk, hanem az igaz, hitvesi szerelemnek állít emléket. A fantáziadús varázsvilág és múzeum egy nádtetős kunyhó helyén épült fel hosszú évtizedek alatt, és mind a két világháborút túlélte.
Az 1879-es, székesfehérvári születésű Bory Jenő történetével kezdődött a váré is. A magyar építészmérnök, szobrász- és festőművész, egyetemi tanár építészmérnöki végzettsége megszerzése után nemcsak szobrászkodni tanult, de Székely Bertalannál festészetet is.
Az ekkor már húszas évei derekán járó, aktívan feleséget kereső agglegény a Mintarajziskolában látta meg Komócsin Ilonát, aki azonnal elvarázsolta kékbe hajlóan fekete hajával, tehetségével. Maga Székely Bertalan is közreműködött abban, hogy a két fiatal egymásra találjon. Bory Jenő és Komócsin Ilona 1907-ben házasodtak össze, majd Budapesten kezdtek közös életet. Idő előtt jöttek világra ikerlányaik, Ilona és Klára 1910-ben, 1914-ben pedig a fiuk, György. A lányok erősödése érdekében az orvosok vidéki levegőt javasoltak. E célból Boryék 1912-ben vették meg a borospincét és a hozzá tartozó kis nádfedeles kunyhót Székesfehérváron a Mária-völgyben.
Bory Jenő és a beton
Boryék 1923-tól több mint negyven éven át építették a várat, főként betonból és vasbetonból, Bory Jenő ugyanis ezt az anyagot kutatta, használta szenvedélyesen. A vár fokozatosan épült a helyi terepviszonyoknak és a művész házaspár ötleteinek nyomán, egészen különleges és romantikus stílust kapva. Néhány munkást tudtak csak fogadni a helyiek közül, egyébiránt a vár valóban vérrel-verejtékkel készült. Műveiért Bory gyakran nem pénzt, hanem sódert, cementet kért az építkezéshez. A díszítésen nem kellett sokat gondolkodni: Boryék festményei, márványból, betonból, agyagból, gipszből készült szobrai lelhetők fel minden kiszögellésben, sarokban és polcon. Mindezt úgy, hogy az első világháború során Bory Jenőt behívták katonának, Szarajevóban készített művészeti alkotásokat, s olyan jól végezte a munkáját, hogy a király Ferenc József-rend lovagkereszttel tüntette ki. Ez jót tett Bory hazai és külföldi hírnevének, kicsit jobb anyagi helyzetet is teremtett az öttagú családnak, így nagyobb erőfeszítéssel építhették a várukat.
Szerelmes versek mindenütt
Aki unja a romantikát vagy nem hisz a szerelemben, a Bory-várban az is elszédül. Lépten-nyomon szerelmes versekbe, Ilonáról készített rajzokba, szobrokba, festményekbe botlik az ember, s maga a vár is egy költemény romantikus tornyaival, izgalmas hajlataival, csigalépcsőivel, titkos zugaival, rózsa-borította erkélyeivel, aprólékos ablakdíszítéseivel, gazdag kertjével.
A lakótorony egyenesen Bory Jenő családját szimbolizálja: a két, egymagasságban található kupola az ikerlányokat tükrözi, alattuk az egyetlen félgömb-kupola Györgyöt. A kétcsúcsú tető a szülőket jelképezi.
Az egész Bory családfát is megcsodálhatjuk papíron az egyik falon, de a mindennapi élet sem marad el: Bory Jenő régi szerszámai, márványvésője és az építkezésnél használt saját találmányai, régi bútoraik, a festményekkel, a grandiózus szobrokkal teli műterem mind élővé teszik a család történetét. A királylányok vágyálmait megszégyenítően mesebeli vár összefüggő erkélyeivel, folyosóival, oszlopos udvarával együtt valójában egy szobor, Bory ugyanis úgy vélte, hogy az építészet és a szobrászat szinte egy és ugyanaz.
Háborús sebek
A folyamatosan bővülő kastély egy idő után a család otthonául szolgált, ami azért is érdekes, mert viszonylag épen túlélte mind a két világháborút. Igaz, az első idején még javában készült, a második azonban telibe találta. Bory Jenő és felesége nem estek kétségbe, elhatározták, hogy újjáépítik azt, amit leromboltak, a golyókat, lövedékeket pedig kreatívan beépítették a falakba, örök emléket állítva annak, mit éltek túl. Ahogy végigmegyünk a váron, az élő történelem tanúi lehetünk: Bory szobrai végigvezetnek a régi magyar hősökön, kortárs művész barátai szobrain, de nem hiányoznak a kommunizmus időszakából származó művei sem: az 1945-ös harcokban ott elesett orosz katona sírját éppúgy megcsodálhatjuk, mint Nagy Szulejmán beton alakját vagy Munkácsy Mihály egész alakos szobrát.
A vár ma is látogatható
A Bory-vár ma is a család leszármazottjainak kezében van, főként múzeumként funkcionál, már nem lakik benne senki. Bory Jenő a nyugdíjas éveiben a várat javítgatta és idegenvezetést tartott a látogatóknak. A várban is hunyt el 1959 telén. Felesége, aki fiatalon tanítókisasszonyként, okleveles rajztanárként végzett, s egész életében festett, szobrászkodott, kertészkedett, 1974-ben, 89 évesen hunyt el, szintén a várban. Addigra már felnőtt gyerekei, unokák, dédunokák vették körbe, egyik lánya a férjével, gyerekeikkel együtt ott is lakott. Férje halála után Ilona 15 éven át a hagyatékot gondozta, s abban a várban hunyta le örökre a szemét, amit férjével közösen, szerelmük jelképeként húztak fel.
