MÁP Plusz: egy papír, ami szuper volt, majd nem, és most újra remek

Eldőlt Ursula von der Leyen sorsa
2024-06-28
Kína lett Magyarország legnagyobb külföldi beruházója
2024-06-28
Show all

MÁP Plusz: egy papír, ami szuper volt, majd nem, és most újra remek

Van egy nagyon érdekes terméke a magyar állampapírpiacnak. A MÁP Pluszt sokáig szuper állampapírnak, vagy csodakötvénynek is hívták, tényleg még a komoly szakcikkek is. Ahhoz az inflációnak nagymértékben meg kellett emelkednie, hogy teljesen elveszítse a vonzerejét. Júniustól már kapható egy újrafazonírozott forma, ez viszont már megint sokkal attraktívabb.

Írásunk a júniustól újra elérhető, megújult Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz)  elnevezésű kiszámítható és nagyon likvid állampapír-befektetésről szól. Először bemutatjuk, de utána muszáj az előzményekkel is foglalkozni, hiszen így érthető meg igazán, hogy miért kellett újraszabni a terméket.

A MÁP Plusz

A termék 5 éves futamidőjű (de bármikor visszaváltható), sávos, ugyanakkor előre meghatározott (vagyis nem változó, hanem fix) kamatozású lakossági állampapír, amelynek alapcímlete egy forint, vagyis bármekkora összeggel be lehet szállni.

A kamatfizetés évente történik, de nagy előnye a MÁP Plusznak, hogy a kamat újrabefektethető, vagyis kamatos kamatozású a termék.

Ez úgy történik, hogy a pénzben kifejezett kamat összegével megegyező névértékű, azonos sorozatba tartozó állampapírba (Magyar Állampapír Pluszba) lehet jóváírni a kamatot. A kamat mértéke úgy sávos, hogy az idő előrehaladtával emelkedik, így minél tovább megtartja az értékpapírt a befektető, annál magasabb átlagos kamatra lesz jogosult.

A 2024. június 3-tól vásárolható MÁP Plusz sorozat lejáratakor elérhető maximális hozam mértéke (az egységesített értékpapír hozam mutató alapján) évi 6,73 százalék, az öt éves időszakra a teljes kamat mértéke 39,13 százalék. Ennek a lakossági állampapírnak is adómentes a kamata, nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni utána.

A csodapapír

És akkor jöjjön egy kis történelem!

A termék előzménye, hogy volt ezzel az elnevezéssel még az alacsony, zéróközeli infláció idején egy olyan állampapír, amelynek kiszámítható , akkor3-6 százalékos fix kamatai voltak. Aki végig megtartotta, nagyjából 5 százalékos (4,95 százalékos) átlagos kamatot ért el vele.

Amikor ez a termék elindult, ez tényleg csodapapír volt a befektetőknek, de kedvezőtlen volt az államnak. Nem is csak az akkor magas reálkamat miatt, de azért is, mert az állam olyan kedvező visszaváltási szabályokat határozott meg, hogy ezzel kódolta, hogy azóta is minden hosszabb futamidejű állampapír is eléggé úgy viselkedik, mint egy látraszóló betét. Ez azért rossz az államnak, mert nem kalkulálhat biztosan a kibocsátott kötvények ellenértékével, azt végig pozitív vonzerejűnek kell megtartania.

Az államadósság kibocsátásáért felelős ÁKK vélhetően szeretett volna lakossági befektetőket vonzani, és a folyószámlán, vagy a likvid bankbetétekben tartott pénzeknek kínált alternatívát.

A MÁP Plusz olyan volt tehát, és ma is olyan, mint egy bankbetét, olyan, mint egy kamatot is kínáló folyószámla, hiszen bármikor visszakérhető a pénz, a kamatfordulóknál veszteség nélkül, máskor nagyon alacsony veszteséggel.

Aztán eltűnt a vonzerő

Amikor aztán az infláció és a kamatok is nagyon megemelkedtek, teljesen eltűnt a termék vonzereje és mindenki átment a Prémium inflációkövető államkötvényekbe.

Hiszen ki tartotta volna 5 évig 5 százalékospapírban a pénzét, amikor más papír a 14-16 százalékos infláció feletti kamatot fizetett.

A racionális ügyfelek ekkor eladták a csodapapírt, de annyiban mégis sikeres volt az akció, hogy tényleg egy csomó magyar befektető megismerkedett a lakossági papírokkal és aki már állampapírbefektető lett, rendszeresen ebből a termékkínálatból válogatott, vagy legalábbis az ÁKK kínálatát is megtekintette.

És most újra remek

Ma már ismét teljesen más a környezet. Az infláció csak 4 százalék, vagyis elsőre a 6,73 százalékos öt éves átlagos hozam nagyon vonzó, 2,73 százalékos reálhozamot (vagyis infláció feletti hozamot) ígér. Azért azt hozzátehetjük, hogy 5 évre nem biztos, hogy így marad az inflác, megint vannak olyan jelek, amelyek kicsit inkább az emelkedés irányába mutatnak.

Ha 5 százalékos lesz az átlagos infláció, akkor már csak 1,73 százalék lesz a reálhozam, ha 7 százalékos, akkor pedig már negatív. Igen ám, de itt jön be a teljes likviditás, vagyis az, hogy eladható a termék. Ha ugyanis a piacon megjelenik egy érdemben jobb termék, akkor át lehet oda menni, mint pár éve, amikor mindenki átment a MÁP Pluszból a PMÁP-ba.

A MÁP Plusz nagy előnye (bár természetesen a fenti számokban ez már megjelenik), hogy a kamat automatikusan újra befektetésre kerül,

ha jó a termék, akkor a befektetőknek valójában öt évig nincs semmilyen dolga a pénzükkel. Más állampapíroknál, például a PMÁP-papíroknál az évente megjelenő kamattal valamit tenni kell, kivenni és felélni, vagy újrabefektetni.

Ez most az adott évek februárjában és márciusában gigantikus összeg, mert sorozatoktól függően 2024-ben és majd 2025-ben 16-18 százalék körüli kamatok kerülnek kifizetésre. Vagyis akinek volt 10 millió forint megtakarítása ilyen papírban, annak döntenie kell 1,6-1,8 millió forint újrabefektetéséről. Éppen ezeknek a pénzeknek a megfogására például kiválóan alkalmas a MÁP Plusz.

Vonzerő és kockázatok

Amikor a teljes futamidőre vetített 39,13 százalékról beszéltünk, akkor azt feltételeztük, hogy a befektető a kibocsátás napján megvásárolt névértéket és a kapott kamatokat a futamidő végéig megtartja ebben a sorozatban (azaz kamatos kamattal számítva).

A sávos emelkedés amúgy 6,25 százalékról indul, ami azt jelenti, hogy már az első évben kedvezőbb befektetési lehetőséget kínál az új MÁP Plusz, mint a kivezetésre került Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP), de természetesen ezzel az értékkel számolva és a 4 százalékos inflációt feltételezve így a reálkamat nem 2,73, hanem 2,25 százalék. Mindenesetre mai tudásunkkal ez így is nagyon vonzó, csak hangsúlyozzuk, hogy kevesen mernének a következő 5 évről pontos inflációs becslést adni.

Kockázatok természetesen mindig vannak, de nem annyira jelentősek. Mindig leírható, hogy az állam sem száz százalékos biztonságú, van olyan, hogy államcsőd, de azért ennek Magyarországon nincs túl nagy esélye (Argentínában azért lenne).

A pénz- és tőkepiac változásából eredő kockázatok, az infláció megemelkedése szintén tekinthető rizikónak, de azért az állam Magyarországon mindig tartotta a szavát (természetesen ez csak valameddig igaz, az első világháborús hadikölcsönökig visszanézve imár nem. Helyesebb úgy fogalmazni, hogy Magyarország régóta nagyon biztonságos adós.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.