Ki ne szerette volna megfigyelni, mit csinál a cica (kutya, papagáj, leguán stb.) amíg a gazdi nincs otthon? Ugyanezzel a lendülettel biztonsági felügyeletet is gyakorolhatunk az otthonunk felett. Ehhez adunk néhány tanácsot.
Volt egy idő, amikor divat volt webkamerát üzemeltetni,
A webkamera ugye egy olyan digitális kép- és hangfelvevő eszköz, amelyet távolról, az interneten keresztül el lehet érni. Ehhez a megfigyelő eszköznek tápellátást és internetkapcsolatot kell biztosítani – és az elérhetőség felől is intézkedni kell.
Abban a bizonyos hőskorban ehhez alá kellett szállni a wifi-routerünk lelki világába, fix helyi címet kellett adni a kamerának, és át kellett engedni a router tűzfalán azokat az eszközöket, amelyekkel a megfigyelést akartuk végezni. Ha a webkameránk okos (drága) volt, akkor saját, webes felülete volt, amelyen keresztül távolról is lehetett menedzselni.
Nem csak mi látunk, minket is látnak
Ezeket a nem egyszerű feladatokat manapság a kamerákkal járó, „felhős” szolgáltatás látja el szerény díjazás fejében, de el kell viselnünk, hogy az adatainkat egy távoli szerver (számítógép) kezeli, és itt máris felmerülnek jogi kérdések.
Amíg ugyanis mi látunk a távolba, a dolog vonzó, de ha minket látnak a távolból, az már kevésbé. Ezért a biztonsági kamerák mind magán- mint professzionális célú használata inkább jogi kihívás, mint technikai.
Egyébként a professzionális technológiai csúcs ma az, hogy az intelligens kamera felismeri és jelzi, ha a rá töltött adatbázisban szereplő személy megjelenik a látómezejében – több száz, egyidejűleg látható személy között is.
Gondolkodjunk el átfogóan, milyen intézkedések szükségesek ehhez. Az nem scifi, hogy a repülőtéren a tömegben a kamera jelzi a körözött bűnözőt, hanem a valóság. Ahogy az is, hogy ehhez ugyan bírói végzés szükséges, de azt „bűncselekmény gyanúja” is igazolhatja…
Évek óta elérhető egészen jó minőségű, nyílt forráskódú, bárki (hozzáértő) számára elérhető arcfelismerő szoftver, tehát a kamera alapú biztonsági szolgáltatás indítása nem technika, hanem szándék kérdése.
Van is számos vállalkozó, magánszemélyek számára is, a biztonsági kamera funkció igénybevételének legegyszerűbb módja tehát a megfelelő szolgáltatás kiválasztása. Ennek elmaradhatatlan része, hogy az ügyfél a mobilján is figyelemmel kísérheti a történéseket, de meghatározott (és beállítható) események bekövetkezésekor értesítést is kap. A szerződéskötést amúgy is részletes felmérés és tanácsadás előzi meg, kitérve a jogi kérdésekre.
Az utcát ki kell takarni
Ha csak a saját személyes céljainkra használunk távolról elérhető kamerát, akkor is figyelembe kell venni, hogy mind a képmás, mind hang személyes adat, tehát be kell tartanunk a GDPR szabályait. Először is közterületen kizárólag az erre felhatalmazott szervezetek készíthetnek videó- és/vagy hangfelvételt.
Ha a kameránkon utcarészlet is látszik, akkor elzárással is büntethető szabálysértést követünk el.
A tanácsadások szerint ki kell takarni a kamerából a közterület képét, vagy szoftveresen ki kell kockázni, ha semmiképpen nem tudjuk elérni, hogy a közterület ne látsszon a kameránkon.
A hangfelvétellel is hasonlóan kell eljárni, általában jobb, ha a kamera hangot nem is rögzít, mert a hang terjedését nehezebb szabályozni, és a közterületi hangrögzítés is súlyos szabálysértés, ha nem illetékes végzi.
Ha a kameránk a szomszéd területét is látja, írásban hozzá kell járulnia ehhez.
Az magától értetődő, hogy még a kamera látókörén kívül figyelmeztetést kell elhelyezni, hogy ha tovább halad a hozzánk érkező vendég, meg fog jelenni a képen, és tovább haladásával nem tiltakozik ez ellen.
Az Európai Unióban érvényes GDPR (általános adatvédelmi szabályzás) fő alapelve, hogy a személy teljeskörűen szabályozhatja, mi történjen a személyes adataival, tehát még az adatrögzítés előtt bel kell egyeznie (ez az „opt-in” elv). Nem mellesleg az illetéktelen behatoló is megtudja, hogy felvétel készül róla, a fent említett szolgáltatók egyik fő érve, hogy a kamera hatékonyan visszatartja a bűnözőket.
A szomszéd a jegyzőnél jelenthető be
Manapság a nagyobb városok szinte teljes területét lefedik a térfigyelő kamerák. Mivel ez köztudott (az?), az opt-in elv úgy valósul meg, hogy ha egyáltalán kilépünk az utcára, beleegyezünk abba, hogy képfelvétel készül rólunk.
A bevásárló és egyéb közösségi terek bejáratainál általában feltüntetik, hogy kamerás megfigyelés folyik – ha még nem kopott le, vagy nem rongálták meg a jelzést. De ezt a körülményt legtöbben ugyanúgy figyelmen kívül hagyjuk, mint az egyéb biztonsági intézkedéseket, például a biztonsági másolat készítését a fontos adatokról…
A saját vagyon védelmét, mint az adatkezelés jogszerű célját a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is elismeri, de a „saját vagyon” fogalmát a lehető legszűkebben kell értelmezni.
Ezt a saját érdekünk védelmében is érvényesíteni lehet: ha úgy érezzük, hogy a szomszéd tulajdonról számunkra kellemetlen módon és mértékben megfigyelnek, akkor az illetékes önkormányzat jegyzőjénél kell bejelenteni – ha magánál az „elkövetőnél” nem tudjuk elérni érdekeink érvényesülését.
Általában is bármilyen hasonló térfigyelési, kameraelhelyezési probléma esetén a jegyző az „illetékes hatóság”.