Három napja jelentették be a tudomány Oscarjaként is hívott Breakthrough (Áttörés) díj idei kitüntetettjeit és a Sergey Brin, Priscilla Chan, Mark Zuckerberg, Julia és Yuri Milner, valamint Anne Wojcicki alapította, 3 millió dollárral járó díjat az élettudományi területen öt kutató, jelesül Daniel J. Drucker, Joel Habener, Jens Juul Holst, Lotte Bjerre Knudsen és Svetlana Mojsov kapta a cukorbetegség és az elhízás kezeléséhez használt GLP-1 analóg gyógyszerek kifejlesztéséhez való hozzájárulásukért. Az utóbbi néhány év sztárgyógyszereinek is hívott GLP-1 agonisták mára meghódították a fogyókúrák piacát, és minden jel arra mutat, hogy a jelentőségük egyre csak nagyobb lesz. Mit is tudnak ezek a szerek?
A fogyókúrázók számos különböző módszer között válogathatnak, diéták armadája vagy akár az időszakos böjtölés is megoldás lehet.
Az utóbbi években azonban egyre többen nyúlnak az új típusú fogyasztószerekhez. Ezek a gyógyszerek GLP-1 agonisták, vagyis a glukagonszerű polipeptid (glucagon-like polypeptid) hatását utánozzák, ezzel befolyásolják az anyagcsere-folyamatokat és magát az étvágyat is csökkentik.
(A glukagon egy peptidhormon, amelyet a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek alfa-sejtjei termelnek és feladata a vércukorszint emelése, vagyis hatása ellentétes az inzulinéval.)
E fogyasztószerek népszerűsége nem megalapozatlan, működnek.
Számos beszámoló van bámulatos fogyásokról, de a nagy átlagot nézve is általában 10-15 százalékos testsúlycsökkenést produkálnak, ami figyelemreméltó eredmény.
Ráadásul egy sor megfigyelés utal arra, hogy a GLP-1 agonistáknak számos további kedvező élettani hatása van, mivel befolyásolják a keringési rendszer és az immunrendszer működését is.
Persze árnyoldala is van ezeknek a gyógyszereknek.
A legfontosabb talán az áruk, de az is problémás, hogy jelenleg csak injekció formájában érhetők el.
A túl magas ár azért is gond, mert a fogyasztószerek is csak addig működnek, amíg rendszeresen használják őket.
Számos ember szedte vissza a leadott súlyt, miután felhagyott a gyógyszer adagolásával.
A sikeres fogyás sem fenékig tejfel, ugyanis a leadott súly harmada általában az izomtömegből veszik el.
A GLP-1 agonisták első hullámának elképesztő sikere után nem meglepő, hogy számos új gyógyszert fejlesztenek, melyek igyekeznek felülkerekedni a jelenlegiek korlátain. Bár a fogyasztószerek számos etikai problémát is felvetnek, ezért megítélésük igen sokszínű, egy biztos, ezek a gyógyszerek már itt vannak és egyre többen fogják használni őket a jövőben.
A GLP-1 túl instabil, hasonmások kellenek
A GLP-1 felfedezésének története legalább 1932-ig vezethető vissza. Jean La Barre kísérletei során azt figyelte meg, hogy a belek egy hormonja növeli az inzulin elválasztását. Ezt a hormont inkretinnek nevezte el a latin ’incrementum’, vagyis növekedés kifejezés alapján és felvetette, hogy felhasználható lenne a cukorbetegség kezelésében.
Bő 50 évvel később Svetlana Mojsov azonosított egy vegyületet, amelynek hatásai megfeleltek a La Barre által az inkretinnek tulajdonított hatásnak. A vegyület neve glucagon like polypeptid (GLP-1) lett, ami nagyjából azt jelenti, hogy glukagonszerű polipeptid. Az elnevezés arra utal, hogy kémiailag a glukagonhoz hasonlít.
A polipeptid kifejezés apropója pedig, hogy kb. 30 aminosavból áll.
A GLP-1 a táplálkozás során bevitt cukor hatására szabadul fel a belekben, és közvetlenül, valamint közvetve is fokozza az inzulin elválasztását.
Az inzulin segíti a sejtek glükózfelvételét a vérből, így csökkenti tehát a GLP-1 a vércukorszintet. Néhány évvel a felfedezése után kiderült, hogy a GLP-1 a táplálékfelvétel leállításában is szerepet játszik.
Az első erre utaló vizsgálat 1996-ban jelent meg, amely kimutatta, hogy ha patkányok agyába GLP-1-et adnak, az állatok kevesebbet esznek.
A pontos mechanizmus még ma sem teljesen ismert, de az biztos, hogy a GLP-1 közvetlenül a keringéssel jut az agyba, és a bolygóidegen keresztül közvetve is jelzi, hogy elég volt a táplálkozásból.
Felmerült, hogy a GLP-1 a cukorbetegség ellen és fogyasztószerként is használható lenne, de a humán GLP-1 túl gyorsan lebomlik ahhoz, hogy hatékonyan adagolható legyen. Ezt az akadályt egy hüllő segítségével sikerült leküzdeni. Kiderült, hogy az észak-amerikai félsivatagokban élő mérges gila, vagy viperagyík (Heloderma suspectum) nyálában található egy fehérje, amely sokkal stabilabb, mint a GLP-1, ám minimális módosításokkal ugyanúgy viselkedik, vagyis GLP-1 agonista.

Forrás: klimanaturali.org
E szer használata nyomán kezdtek szintetikus GLP-1 agonisták előállításába. Így jelent meg a liraglutid, amelyet már 2014-ben engedélyeztek fogyasztószerként. Mivel naponta kell adagolni és csak 5-10 százalékos súlycsökkenést eredményez, nem lett túl nagy visszhangja.
Az Egyesült Államokban 2017-ben engedélyeztek egy másik GLP-1 agonistát, a szemaglutidot. Eredetileg a cukorbetegség kezelésére fejlesztették, de a klinikai vizsgálatok során a betegek jelentős súlycsökkenésről számoltak be, így 2021-ben fogyasztószerként is engedélyezték használatát. A szemaglutidot elég hetente egyszer adagolni és jellemzően 15 százalékos súlycsökkenést eredményez.
2021-ben óriási népszerűségre tett szert, mert számos híresség kezdte használni, akik látványosan lefogytak.
Csökkentik az étvágyat
2021-ben számos híresség, például Oprah Winfrey, Whoopi Goldberg és az Osbourne család nőtagjai is bámulatos fogyásról számoltak be a szemaglutid hatására.
A GLP-1 agonisták használata 2019 és 2023 között meghétszereződött az Egyesült Államokban, jelenleg pedig nagyjából a lakosság 2 százaléka használ ilyen szereket (bár egyes felmérések 10 százalék fölé becslik ezt az arányt, ami hihető tekintve, hogy a lakosság 35 százaléka túlsúlyos).
A szakértők várakozása szerint a GLP-1 agonisták iránti kereslet egyre nőni fog a következő években és ezek a szerek még csak mostanában kezdenek az USA-n kívül is ismertté válni.

Forrás: shefinds.com
A gyógyszerek használói arról számolnak be, hogy hatására kevesebbet esznek és ritkábban, vagyis lecsökken az étvágy. Ennek a hátterében a GLP-1 agonisták központi idegrendszeri hatása áll.
A jelen ismeretek szerint a vérkeringéssel a GLP-1 agonisták eljutnak az agyba, illetve a belekben jeleznek a bolygóidegnek, amely szintén az agyba továbbítja az információt. A GLP-1 által közvetített jelzések a hipotalamusz egyes sejtjeire hatnak, amelyek központi szerepet játszanak a táplálkozás leállításában. Amikor ezek a sejtek aktiválódnak, az ember úgy érzi jóllakott.
A központi hatáson túl egyébként a gyomor ürülését is lassítják a GLP-1 agonisták, ami szintén hozzájárul ahhoz, hogy ritkábban éhezik meg a gyógyszer használója. Ezek alapján az új fogyasztószer varázslatosan hangzik, azonban a GLP-1 agonistáknak is van árnyoldala.
A szemaglutidot injekcióval kell beadni és drága
Az új fogyasztószerek egyik nagy hátulütője az, hogy injekcióval kell őket beadni. Noha a szemaglutidot elég hetente egyszer adagolni, a felhasználók egy részének ez is túl sok a tűből, sokan hagynak fel a használatával emiatt.
Az injekcióval sokaknak meggyűlik a baja, tavaly nyáron az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (Food and Drug Administration) figyelmeztetést tett közzé a GLP-1 agonisták adagolásával kapcsolatban. Több mint 100 esetben fordult elő, hogy a használók a felírt adag tízszeresét adták be maguknak, ami jelentősen felerősíti az amúgy sem kellemes mellékhatásokat (hányás, hasmenés, hasi fájdalom és székrekedés).

A GLP-1 agonisták másik nagy hátránya az ár. Az átlagos amerikai havi keresetének ötödét kell a gyógyszerre fordítsa. Magyarországon jelenleg még kellemetlenebb az ár, nagyjából 100 000 forintba kerülhet egy havi adag.
Mivel a szemaglutid és a többi jelenleg forgalomban lévő GLP-1 agonista is szabadalmi védelem alatt áll, csak néhány gyógyszercég gyárthatja hivatalosan. Ettől függetlenül a hatóanyagot más cégek is előállítják és forgalmazzák, sokszor jelentősen olcsóbban, mint a szabadalom birtokosai. Ezekkel kapcsolatban persze több kérdés is felmerülhet, például a biztonságosság terén, bár egyelőre nem okozott nagyobb gondot a használatuk.
Nem mindig hatásosak és csökkentik az izomtömeget
A GLP-1 agonistákkal kapcsolatos aggályok nem állnak meg az adagolással és az árral kapcsolatos problémáknál.
Úgy tűnik, hogy a használók ötödénél nem hatásos a szer. Ennek a magyarázata teljesen világos, de a szakértők szerint abból adódik, hogy az elhízás hátterében különféle okok állhatnak és ezek nem mindegyikét orvosolják a GLP-1 agonisták (pl. az érzelmi evés, vagy a lassú metabolizmus miatt kialakult túlsúly).
A túl nagy adagokat és/vagy túl sokszor evő személyeknél hatásosak ezek a fogyasztószerek, ez pedig a túlsúlyos személyek 70-90 százaléka.
Azoknál, akiknél hatásosak a GLP-1 agonisták több mellékhatással is szembe kell nézni. Az egyik, hogy a csökkent tápanyagbevitel miatt a szervezet nem csak a zsírt, hanem az izomszövetet is elkezdi felélni.
A fogyasztószerek által előidézett fogyás harmada az izomtömegből veszik el, ami komoly problémákat okozhat nagyobb mértékű fogyás esetében. Az izomerő csökkenése jelentősen rontja az életminőséget, ráadásul a szívizom mennyisége is csökkenhet, ami keringési zavarokhoz vezethet.
Az izomtömeg elvesztésén túl idén januárban vetődött fel egy másik mellékhatás is. Egy 2 millió ember epidemiológiai adatait elemző tanulmány szerint a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedései jóval nagyobb eséllyel alakulnak ki olyan embereknél, akik GLP-1 agonistákat használnak. Feltehetőleg a hasnyálmirigy hormonelválasztására gyakorolt hatás áll a háttérben, de további vizsgálatokra lesz szükség, hogy ez tisztázódjon.
Világmegváltás?
Bár a GLP-1 agonisták népszerűsége a negatív mellékhatások ellenére is egyre növekszik, a szakértők számára attól különösen érdekesek, hogy az inzulin elválasztás és az étvágy szabályozásán kívül más élettani folyamatokra is hatásuk lehet.
Kiderült, hogy a GLP-1 agonisták számos betegség, így a szívinfarktus, a sztrók és alvási légzéskimaradás rizikóját is csökkentik, ahogy a máj elzsírosodását is.
Elsőre úgy tűnt, hogy a fogyáson keresztül érik el ezeket a hatásokat, hiszen az előbb felsorolt betegségek mind összefüggésben vannak a túlsúllyal. Újabban azonban egyre több eredmény mutatja, hogy a GLP-1-nek szerepe van az immunrendszer működésének szabályozásában és ez is enyhítheti a keringési zavarok rizikóját, de hatással lehet a fertőzések, vagy akár a neurodegeneratív betegségek kimenetére is.
Ezek mellett egyes vizsgálatokban azt is megfigyelték, hogy a GLP-1 agonisták a szerfüggőségeket is enyhíthetik.

Forrás: Copilot
Azon túl, hogy a jelenleg is forgalomban lévő GLP-1 agonisták kevéssé ismert hatásait is számos folyamatban lévő kutatás igyekszik feltárni, több tucat potenciális fogyasztószer vizsgálata is zajlik. Ezek között vannak, amik forgalmazását akár már jövőre is engedélyezhetik.
Van olyan kísérleti vegyület, amit havonta csak egyszer kell beadni és olyan is, ami szájon át bevehető. Olyan „versenyző” is van, ami még a szemaglutidtól is jelentősebb súlycsökkenést (testtömeg 24 százaléka) produkált egyes vizsgálatok szerint.
Úgy tűnik tehát, hogy a fogyasztószerek már jelenleg is elég hatásosak a széleskörű használathoz és ez a következő években várhatóan tovább fokozódik. Óvatos becslések szerint is megháromszorozódhat a felhasználók száma a következő 5 éven belül és ki tudja, mi lesz, ha valamelyik új vegyület még hatásosabbnak bizonyul, mint a jelenleg használt GLP-1 agonisták.
Egyes szakértők már azt is meghatározták, hogy ha az emberek átlagosan 4,5 kilogrammal könnyebbek lesznek, azzal 100 millió liter üzemanyagot is megspórolhatnak a légitársaságok. Mások inkább azzal foglalkoznak, hogy milyen kulturális hatásai lesznek, ha az elhízottság egy gyógyszerrel kezelhetővé válik.
Csak a szegény emberek lesznek kövérek? Mindez talán még odébb van, azonban a fogyasztószerek már léteznek és a következő években valószínűleg kiderül, hogy mekkora hatásuk lesz a világra.