Az utóbbi időben, a megnövekedett globális feszültségek hatására egyre többen akarnak saját óvóhelyet építeni Magyarországon is. Az ár nagyon változó, attól függ valójában mi ellen is akarunk védekezni.
Szalacsi Sándor tette halhatatlanná a kocsordi magán óvóhely, avagy “ojektum” építését. Fogarasi Árpád, helyi lakos még a ’80-as években kezdte építeni az állítólag az atomtámadást is átvészelő bunkert, amelynek működtetéséhez a “vízből veszik ki az oxigént”. Az “ojektum” végül nem készült el, ma “eladó” tábla díszeleg előtte.
Számos államban azonban ennél jóval komolyabban veszik az egyéni felkészülést egy lehetséges katasztrófára. A túlélési célú társadalmi mozgalom („survivalism”) a társadalmi– vagy természeti katasztrófákra egyénileg előzetesen felkészülők közösségévé („preppers”) alakult tovább. Utóbbiak a világ folyamatainak elemzése alapján valószínűsítenek és előbb-utóbb elkerülhetetlennek látnak olyan felfordulásokat maguk körül, amelyekhez jó előre alkalmazkodva egy minél teljesebb önfenntartást kívánó „üzemmód” feltételeit igyekeznek megteremteni.
Ma, Magyarországon még dilinyósnak nézik, akik óvóhelyet akarnak magunknak építeni – mondta a tudás.hu-nak Racs Rajmund, egy váci tervező– és kivitelező cég vezetője. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy oktalanság a felkészülés: míg a magán védelmi helyszínekről nincs kimutatás, addig a legutóbbi becslések szerint
Budapesten 700 ezer, míg a vármegyékben nagyjából 1-1 millió embert tudnak vész esetén óvóhelyre menekíteni.
Amellett, hogy senki nem szívesen beszél erről, a szabályozó hatóságok sem foglalkoznak különösebben a kérdéssel.
Racs elmondása szerint, míg egy metró, vagy pláza építésénél nagyon szigorú szabályok vonatkoznak a kollektív védelmi helyszínek kialakítására és technikai felszereltségükre, addig ugyan ez magán megvalósításban lényegében szabályozatlan terep.
Hogy ki építtet magán óvóhelyet?
Akinek beletették a fülébe a bogarat – így Racs. – Az orosz-ukrán háború drasztikusan megemelte a keresletet. Persze a legtöbb érdeklődés addig tart, amíg nem szembesülnek az árakkal az emberek.
Márpedig mélyen a zsebébe kell nyúlnia, aki egy, a kocsordihoz hasonló–
valójában ténylegesen nukleáris-, vegyi- és biológiai csapás ellen is védelmet nyújtó menedékre vágyik. Az ilyen építmény ára 100 milliós nagyságrendű – nem is készül belőle túl sok.
Az árat az határozza meg, mi ellen akarunk védekezni.
Általában az emberek arra vágynak, baj esetén – mondjuk egy polgárháborús helyzetben, vagy időjárási katasztrófa után kirobbanó zavargásokkor – legyen egy hetük teljes biztonságban megnyugodni, felmérni a helyzetet. Ezt jóval olcsóbban is meg lehet teremteni. Egy új családi ház felépítésének költségvetésében nem ez lesz a legdrágább elem.
Racs elmondása szerint egy
négy tagú család számára 24-30 négyzetméteres hely elegendő rövid távon.
Itt elfér az elsősorban konzervekből és vákuumcsomagolt alapanyagokból álló élelmiszerkészlet – ennek cseréjéről és szavatosságárról a cég gondoskodik karbantartási szerződés keretében. A mellékhelyiség egy 40 liter űrméretű száraz wc, zuhanyzásra, fürdésre pedig jobb nem gondolni – maradnak a hidratált törlőkendők.
Vészhelyzetben a személyi higiéniánál sokkal fontosabb, hogy az építménynek kellő romteher-bírása legyen, vagyis akkor se essen baja a bent lévőknek, ha az óvóhelyre szakad a fenti ház. Emellett garantálni kell a biztos kijutás lehetőségét is, még szőnyegbombázás után is.
– Éppen az előítéletektől való félelem miatt gyakran álcázzák még a szomszédok előtt is a beruházást a megrendelők, például borospincének vagy mélygarázsnak – mondta Racs. – A legfontosabb az lenne, ha mernénk erről őszintén beszélni, nem kezelnénk tabu témaként, így akinek kérdése van, nyugodtan feltehetné a szakembereknek. Az még nem kerül semmibe.
