Mennyi D-vitamint szedjünk?

Közeleg a téli időszak – ilyenkor a háziorvosok azt javasolják, hogy szedjünk D-vitamin tablettákat. De mire is jó ez a vitamin? És milyen újdonságokat fedeztek fel mostanában ezzel kapcsolatban a kutatók?

A vitaminok olyan szerves vegyületek, amelyek kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlenek az emberi szervezet számára. Viszont az emberi test nem képes kellő mennyiségben az előállításukra, ezért mindenképp hozzájuk kell jutni a táplálékon keresztül.

Egy részük vízben oldódó, mivel molekuláik pólusokkal rendelkeznek. Ilyenek a különböző B-vitaminok, a C-vitamin és a P-vitamin. Más vitaminok nem oldódnak vízben, viszont a szervezetben lévő zsírokban tudnak oldódni: ez az A-vitamin, a D-vitamin, az E-vitamin, az F-vitamin és a K-vitamin. A vitaminok mennyiségének mérésére többféle mértékegységet használnak – talán a leggyakoribb az NE, azaz Nemzetközi Egység.

Arról, hogy szedjünk vagy ne szedjünk itt írtunk részletesebben.

A kétféle D vitamin

A D-vitamin kémiai neve a kalciferol. Kétfélét különböztetünk meg közülük: a D₂– és a D₃-vitamint. Szabályozza a vérben a kalcium (Ca) mennyiségét, befolyásolja a csontosodási folyamatot, blokkolja a sejtburjánzást a rákbetegség egyes formáinál (vastagbélrák, emlőrák, prosztatarák) és erősíti az immunrendszert (ugyanis a monocita nevű immunsejtek előállításához szükséges). Tőkehalmájolajból, olajos halakból (lazacból, makrélából stb.), a tojás sárgájából, májból, margarinból (csak ha hozzáadott D-vitamint tartalmaz) juthat hozzá a szervezet. A D2-vitamin jellemzően növényi (élesztő, egyes gombafajok, anyarozs), míg a D3-vitamin állati forrásokban (olajos halak, máj, tojás) található meg nagy mennyiségben. A napfény is jót tesz, mivel hatására a bőrben D3-vitamin keletkezik. Emiatt Közép-Európában a napfény-hiányos időszakban érdemes tabletták szedésével pótolni ezen hatóanyag hiányzó mennyiségét. Bár mindkét D vitamin változat hasznos, a D3-vitamin általában hatékonyabban képes emelni és fenntartani a vér D-vitamin-szintjét.

Evangelos Giampazolias és munkatásai 2024 áprilisában arról számoltak be a rangos Science tudományos lapban, hogy a D-vitaminban gazdag táplálékot fogyasztó egerek és emberek immunrendszere nagyobb ellenállást mutatott a rák ellen, és jobban lehetett gyógyítani náluk a rákot bizonyos, az immunrendszer segítségével ható kezelésekkel (azaz immunterápiákkal).

Így a több D-vitamint fogyasztó személyeknek magasabb volt a túlélése rák esetén.

Egereknél a magasabb immunitás a bél falában lévő sejtekben kifejeződő géneknek volt köszönhető. Ezek ugyanis megváltoztatták a bélflórát a Bacteroides fragilis baktérium javára, amely pozitívan hat a szervezet rák elleni védekezésére. Ezáltal a kutatók egy új kapcsolatot találtak a D-vitamin, a bélflóra és a rákra adott immunválasz között.

A kutatás megerősíti tehát, hogy a D-vitamin-szintnek fontos szerepe van a szervezet rák elleni védekezésében és az immunterápia sikerességében. Az onkológus javaslatait azonban érdemes mindenben követni.

Várandós anyák és gyermekeik

Ming-Luen Tsai és munkatársai kismamák és újszülöttek D-vitamin-szintjének kapcsolatát vizsgálták, és most októberben számoltak be róla a Nature folyóiratcsaládhoz tartozó Pediatric Research-ben. Már korábban ismert volt, hogy az édesanyák és a csecsemők D-vitamin szintje szoros kapcsolatot mutat, de a genetikai tényezőket eddig nem ismerték kellő részletességgel. A kutatók 456 anya-gyerek párost vizsgáltak. A második trimeszter idején, azaz a 24. és 28. hét között vért vettek a várandós nőktől, illetve a születéskor a gyerek gerincvelejéből. A D-vitamin sejtek közötti útjában fontos fehérjéket és géneket vizsgálták. Erős kapcsolatot mutattak ki anya és gyerek D-vitaminjának szintje között. A vitamin-szintet ugyanakkor a genetika is alakítja: a CYP27B1 jelű gén erős hatással van a gyermek véréből kimutatható D-vitamin szintjére. A D-vitamin-kötő fehérje (VDBP) különböző változatai pedig a kismamából az embrióba átadódó D-vitaminra vannak hatással. Úgy tűnik, az lehet a jövő, hogy egyénre szabott stratégiákat hoznak létre a várandós nők számára, hogy optimális legyen a születés körüli időszak kifejlete. (Az orvostudomány egyébként is az általános gyógymódok helyett egyre inkább az egyéni terápiák felé mozdul el.)

A systematic review módszert eredetileg az egészségügyben fejlesztették ki, de mára más tudományágakban is tért nyert.

Arra szolgál, hogy a nagy mennyiségű szakirodalomból ki lehessen szűrni a legjobb minőségű kutatásokat, majd a meta-analízis nevű statisztikai módszer segítségével meg lehessen állapítani, hogy (orvostudományok esetében) működik-e egy kezelés. Ha nem lehetséges a statisztikai elemzés, akkor szöveges áttekintést lehet készíteni. A systematic review-kat készítő kutatók azt is leírják, ha egy területen nincs elegendő adat, javaslatot tehetnek arra is, hogy milyen irányban érdemes további kutatásokat folytatni.

Nanna S. Svensson és munkatársai ilyen systematic review-t készített a várandós anyák számára adagolt D-vitamin ideális mennyiségének meghatározására. Az Endocrine Reviews folyóiratban 2025 januárjában közölt eredményeik szerint a napi legalább 400 NE adagolásának pozitív hatása van a növekedésre, a csontok fejlődésére, illetve csökkenti a kisgyermek-korban a légzési problémák számát. Ugyanakkor nincs elég adat arra vonatkozóan, hogy az édesanyák és a gyermekek vérében mekkora lesz a D-vitamin szintje a különböző adagolási módok nyomán, és hogy milyen tényleges hatása lesz az utódok egészségére. A rendelkezési adatok mindenesetre azt mutatják, hogy a napi 400 NE szedésésének hatására az újszülöttekben megfelelő lesz a vitamin szintje.

De kell-e D-vitamint szednünk? Mennyit?

Magyarországon az orvosok által összeállított hivatalos ajánlás szerint „felnőtteknek a D-vitamin napi ajánlott bevitele 2000 NE októbertől márciusig. Fertőző betegségek, menopauza és csontritkulás esetén ezt ajánlott megemelni 4000 NE-re.” Ezt mindenkinek érdemes naponta megfelelő tabletták formájában bevinni a szervezetbe. Ugyanakkor áprilistól szeptemberig elegendő D-vitamin termelődik a napsütés hatására a bőrben.

„A várandósság alatt különösen fontos a D-vitamin megfelelő szintje, mert a hiány magzati károsodást okozhat. Gyermekeknél a csontfejlődés megfelelő menete miatt kell odafigyelni rá, de nekik kisebb mennyiség is elegendő. Konzultáljon a vitaminpótlás menetéről a gyermekorvossal, aki azt is figyelembe veszi, hogy az anyatej kevesebbet tartalmaz ebből az anyagból, mint a tápszerek. Az idősek gyakran kevesebb időt töltenek a szabadban, náluk a napfény hiánya miatt jobban oda kell figyelni a vitaminok pótlására” – írják a magyar kormány Egészségvonalán.

Általában elmondható, hogy a vízben oldódó vitaminokat igen nehéz túladagolni, mivel a vizeleten keresztül távozni tud a felesleg. A zsírban oldódó vitaminok (így a D-vitamin) viszont túladagolhatók, így nem szabad túllépni az orvosok által javasolt napi mennyiséget. A túladagolás „tünetei akkor jelentkeznek, ha tablettákkal hosszabb ideig napi 4000 NE-nél nagyobb mennyiséget szed valaki. Túladagolás étellel bevitt D-vitaminból vagy túl sok napfény által nem fordul elő. Ha valaki tablettával 4000 NE-nél nagyobb dózisban szed D-vitamint, hányinger, hányás; rossz étvágy, fogyás; székrekedés; gyengeség; szabálytalan szívverés léphet fel tünetként. Rákdiagnózis esetében se fogyasszunk a hivatalosan ajánlottnál többet vitaminokból. Az étrendkiegészítőket gyógyszertárban, vagy ismert szupermarketben vásároljuk meg, óvakodjunk az Interneten ismeretlen oldalakon hirdetett „csodatermékektől”.