Az elmúlt évek egyik legnagyobb slágere minden bizonnyal a marihuánából kinyerhető egyik hatóanyag, a CBD (kannabidiol) volt. A néhány évvel ezelőtt kezdődött „CBD-robbanás” hatalmas reményeket keltett, sokan az új csodagyógyszert látták a szerben. A tudomány ugyanakkor azóta sem tudta teljes mértékben igazolni ezeket a várakozásokat.
A marihuánáról a legtöbbeknek füstös amszterdami bárok, bágyadtan vigyorgó fiatalok esetleg Bob Marley jut az eszébe – nem meglepő módon. Bár a kendernövényt évezredek óta használják a legkülönbözőbb célokra világszerte, az elmúlt évtizedekben leginkább az elszívásával járó jellegzetes hatásáról szoktunk beszélni. A „betépésért”, tehát a pszichoaktív hatásért leginkább a THC (delta-9-tetrahidrokannabinol) nevű vegyület felelős, ami igen nagy mennyiségben található meg a kendernövényben, különösen a szívási célra nemesített változatokban.
Forrás: Wikimedia commons
Ugyanakkor a kendernövény száznál is több biológiailag aktív hatóanyagot, úgynevezett kannabinoidot tartalmaz, és ezek közül csak egy a THC. Egy másik, szintén nagy mennyiségben előforduló hatóanyag a CBD (kannabidiol), aminek pszichoaktív hatása ugyan nincs (tehát nem lehet tőle „betépni”), de számos egyéb hatása ismert, vagy legalábbis feltételezhető.A Tudás.hu-n mi is beszámoltunk már erről a szerről, amelynek most ekkora reneszánsza van.
Az új csodaszer?
Ma már Magyarországon is rengeteg CBD tartalmú termék kapható legálisan, többet között kozmetikumok, illóolajok és étrendkiegészítők is. Ezekkel akár a nagyobb szupermarketek vagy drogériák polcain is találkozhatunk. A termékek leírása alapján valódi csodaszerekre gondolhatnánk. Ajánlják magukat többek között depresszióra, fájdalomcsillapításra, cukorbetegségre, az emésztés javítására, illetve különböző, akár súlyos betegségek, például a rák megelőzésére és gyógyítására. Nyilván vérmérséklettől függ, de optimális esetben azok a szerek, amik ilyen sokat ígérnek, némi gyanakvást ébresztenek a fogyasztókban.
Ettől függetlenül úgy tűnik, hogy a CBD iránti érdeklődés csak nő és nő. Egy 2022-es tanulmány szerint a CBD globális piaca 2028-ig a 2021-es szinthez képest több, mint 20 százalékkal fog nőni, meghaladva az 56 milliárd dolláros összértéket. Az előrejelzés szerint a növekedés motorjai elsősorban a fájdalomcsillapításra használt termékek lesznek. Figyelembe véve, hogy Amerikában a vényköteles opioid fájdalomcsillapítók igen komoly szociális válságba taszították a lakosság jelentős részét, érthető, hogy hatalmas az érdeklődés az alternatív fájdalomcsillapítók iránt.
A nagy felhajtás ellenére azonban eddig világszerte összesen két CBD tartalmú gyógyszer kapott vényköteles formában engedélyt. Az Epidolex nevű gyógyszert, ami tulajdonképpen tiszta CBD, bizonyos kisgyermekkori epilepsziák kezelésére használják az Egyesült Államokban és az EU-ban 2018 óta, így Magyarországon is, jellemzően más gyógyszerekkel együtt. A Sativex nevű orrsprayt pedig, ami CBD és THC keveréke, 2019-ben engedélyezték az Egyesült Királyságban és Kanadában a szklerózis multiplex egyes tüneteinek enyhítésére, illetve neuropátiás (idegrendszeri eredetű) fájdalom csillapítására.
Ezen a két felhasználási területen kívül továbbra sem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték, ami alátámasztaná, hogy a CBD más betegségek gyógyítására, vagy egyéb tünetek enyhítésére is hatásos és biztonságosan alkalmazható.
Ugyanakkor a nagy felhajtás a tudományos közösség figyelmét is felhívta a CBD-re, így jelenleg is folynak ígéretesnek tűnő kutatások a szerrel kapcsolatban.
Forrás: Wikimedia commons
Vizsgálják például a CBD hatását alvászavaros betegeknél, szorongásos zavarban és krónikus fájdalomban szenvedőknél, illetve szerfüggőknél is.
CBD a testünkben
Az eddig rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján tehát viszonylag szűk területen alkalmazható biztonsággal a CBD. Minden más hatás maximum egyéni beszámolókkal vagy limitált tudományos eredményekkel támasztható alá – legalábbis pillanatnyilag.
Bár a CBD kémiai vizsgálata már az 1940-es években megkezdődött, a XX. század közepétől, majd különösen a ’60-as évektől világszerte beinduló drogpánik, és az azt követő törvényi szigorítások jelentősen visszavetették a kender hatóanyagainak tudományos kutatását. Ez a trend a ’90-es évektől kezdett megfordulni, majd kapott új lendületet az elmúlt tíz-tizenöt évben.
Ettől talán nem függetlenül a szervezetünkben megtalálható úgynevezett kannabinoid receptorokat is csak a ’80-as években fedezte fel a tudomány. Az egyes típusú kannabinoid receptor (CB1) főként az idegrendszerben, míg a kettes típusú (CB2) leginkább az immunrendszerben fordul elő. Azóta számos kutatás foglalkozott az úgynevezett endokannabinoid rendszerrel, összefüggésbe hozva azt többek között a hangulat, a memória, az étvágy, a fájdalomérzet, az alvás és az immunműködés szabályozásával.
Érdekes módon a CBD molekula nem kötődik közvetlenül az eddig ismert kannabinoid receptorokhoz. Ugyanakkor képes befolyásolni azt, hogy a THC milyen mértékben kötődik ezekhez a receptorokhoz, ezáltal pedig módosíthatja annak hatását. Azokban az országokban, ahol legálisan kapható marihuána, jellemzően feltüntetik a terméken annak THC és CBD tartalmát is. A tapasztalatok szerint, minél több a CBD és minél kevesebb a THC az elfogyasztott fűben, annál kevésbé erőteljes a „betépés”, illetve annál kisebb a nem kívánt mellékhatások (pl. paranoia, szorongás) kialakulásának esélye is. Ezzel együtt fontos kiemelni, hogy a CBD pontos hatásmechanizmusa a mai napig nem teljesen tisztázott.
Kockázatok és mellékhatások
Az eddigiek alapján akár azt is gondolhatnánk, hogy a CBD tartalmú különböző készítmények és étrendkiegészítők használata/fogyasztása legrosszabb esetben nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, de nagy kockázatokat sem rejt magában. Nem árt, de nem is használ, ahogy mondani szokták.
Az EU-s szabályozás szerint a CBD jelenleg úgynevezett „új élelmiszernek” (novel food) minősül, mivel széleskörűen csak 1997. május 15. után kezdték el forgalmazni/fogyasztani Európában. Az ebbe a kategóriába sorolt termékek alapvetően emberi fogyasztásra alkalmasnak tekinthetők, azonban – a szabályok szerint legalábbis – megfelelő tájékoztatót kell róluk elhelyezni a csomagolásukon. Ebbe a kategóriába egyébként főként különféle növények, vagy azok részei kerülnek, de ide tartozik például a kollagén és a kreatin is.
Alapvetően tehát a kereskedelmi forgalomban kapható termékek rendeltetésszerű fogyasztása nem kéne, hogy komoly gondokat okozzon a fogyasztóknak. Ugyanakkor egy 2022-es amerikai tanulmány szerint 105 vizsgált CBD tartalmú termékből 18 százalék kevesebb, míg 58 százalék több CBD-t tartalmazott, mint amennyi a címkéjén fel volt tüntetve. Összesen tehát alig a vizsgált termékek negyede tartalmazott annyi CBD-t, amennyit a leírása alapján a fogyasztók gondolhattak, legalábbis az amerikai piacon.
Egy 2017-es összefoglaló tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a CBD, más gyógyszerekkel összehasonlítva aránylag jó mellékhatás-profillal rendelkezik, magyarul a nem kívánt mellékhatások előfordulása és súlyossága viszonylag alacsony, túladagolni, különösen halálos dózisban pedig nem egyszerű. A legsúlyosabb mellékhatások közé tartozik a májenzimek vérben mért koncentrációjának eltérése (ami utalhat májkárosodásra), bizonyos gyógyszerekkel való keresztreakciók, az étvágy megváltozása, aluszékonyság, illetve bizonyos esetekben fokozott irritációs veszély.
Ugyanakkor rengeteg kérdést még nem tisztáztak a CBD-vel kapcsolatban. Nem ismert például, hogy milyen hatással van a magzatok, illetve a gyermekek fejlődésére, és a hosszútávú alkalmazás esetén fellépő mellékhatásokról sem áll rendelkezésre elegendő információ. Ezért az Amerikai Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention – CDC) és az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (Food and Drug Administration – FDA) is fokozott óvatosságra hívja fel a figyelmet a CBD tartalmú termékek fogyasztása során, és kifejezetten nem ajánlja azokat várandósoknak illetve gyermekeknek.
Forrás: 3dbay.io
Egyedinek tekinthető a CBD-vel kapcsolatban az a jelenség is, hogy bár Európában és az Egyesült Államokban is vényköteles gyógyszernek minősül (Epidolex), ez láthatóan nem gátolja a különböző gyártókat abban, hogy a vény nélkül kapható termékeikbe adalékként belerakják. Ez egy érdekes, részben ellentmondásos hozzáállást mutat a hatóságok részéről a CBD-hez. Felveti ugyanis azt a kérdést, hogy amennyiben a jövőben a tudományos eredmények nem igazolják, hogy a CBD hatásos bizonyos betegségek vagy tünetek enyhítésére, esetleg kifejezetten károsnak bizonyul, lesz-e rá mód (vagy szándék), hogy ezeket a termékeket eltüntessék az üzletek polcairól?
