Az EU nem szereti, ha a tagországok nagyon eladósodnak, fenntarthatatlanul gazdálkodnak, vagyis túlságosan is nagy államháztartás hiánnyal gazdálkodnak. Ha ugyanis egy helyen baj van, az a többieket is lehúzhatja. Ezért figyelmeztet, kiigazítást javasol, ha kell, büntet. Annyira azért nem eszik még forrón a kását, de sajnos most Magyarország is benne van abban a hetesben, akikkel most baj van.
A túlzottdeficit-eljárás némi egyszerű etimológiával is érthető: ha az unión belül túl nagy valahol a deficit, vagyis az államháztartás hiánya, akkor az ellen fel kell lépni, eljárás alá kell vonni az adott tagországot.
Sajnos Magyarországnak most nagyon kinéz egy ilyen eljárás, a procedúra valójában már meg is indult. De legalább nemcsak mi vagyunk a szégyenpadon, összesen hét állammal van most gond. Ezek gazdaságilag nem is gyenge államok: rajtunk kívül Belgium, Franciaország, Lengyelország, Málta, Olaszország és Szlovákia az érintettek. Vége lett a türelemnek, pedig az elmúlt 4 évben előbb a Covid, majd a háború és az energiakrízis miatt nem voltak olyan szigorúak az előírások.
A konkrét helyzet
Mindjárt rátérünk a procedúrára, de pár mondat arról, hogy mi is a gond. Például az, hogy Magyarországon nem indult be eléggé az ipar, a lakossági fogyasztás, nincs elég forgalmi adó bevétele az államnak. De az is, hogy magasak voltak a kamatok, és miközben a Covid előtt még a GDP 2 százalékát sem kellett kamatokra fordítani, most már 4 százaléknál többet kell.
Az energiaárak szerencsére lefelé korrigáltak, de korábban a kormány úgy lőtt be 3 százaléknál alacsonyabb 2024-es költségvetési hiányt (2,9 százalékot), hogy elvileg még a háború elején két évre bevezetett extraprofitadókat is kivezette volna. Azóta, mindkét ígéret változott, már csak 4,5 százalékos a reális hiánycél és az adók jelentős része is maradt, legfeljebb új nevet kapott.
Az elméletben
Az eljárás célja tehát az, hogy a figyelmeztetésben részesülő uniós országok korrigálják a gazdálkodásukat, lépjenek fel a deficit és/vagy az adósság magas szintje ellen. A költségvetések kezelésére ugyanis van egy közös uniós egyezség, ez a Stabilitási és Növekedési Paktum, aki ez ellen vét, az ellen fel kell lépni.
Igaz, ha valaki ezt a kifejezést nem jegyzi meg, de a Maastricht-i konvergenciakritériumokról hallott, akkor az elég, hiszen a kritériumok itt is ugyanazok. Vagyis a fő cél az, hogy a tagállamokban az államháztartási hiány ne lépje túl a GDP 3 százalékát, illetve az államadósság szintje se haladja meg a GDP 60 százalékát. Ez utóbbi egy kicsit képlékenyebb, hiszen a sok ennél magasabb államadóssággal rendelkező állam nem tudna azonnal euró-tízmilliárdokat, egyes esetekben euró-százmilliárdokat előteremteni, hogy 60 százalék alá menjen az adósság, így itt az is elég, ha a tagállam meggyőzően bizonyítja, hogy kielégítő ütemben mérsékli az adósságát.
Ez egy összetett szabály, az ország valós adósságszintje és a 60 százalékos referenciaszint közötti különbséget évente legalább annak egy huszadával kell csökkenteni 3 év átlagában. Ha Magyarországnak kerek 80 százalék lenne az adósságszintje (szerencsére ennél alacsonyabb a szint, 2023 végén 73,5 százalék volt), akkor ez azt jelentené, hogy a 80 és a 60 közötti különbség 20 százalék, annak a huszada éppen 1 százalék, vagyis három év alatt három százalékkal kellene faragni az adósságon, ez azért nem lehetetlen.
Mi a folyamat?
Az egész túlzottdeficit-eljárásnak, illetve a nevezett paktumnak két eleme van, az egyik a megelőző (prevenciós) ág, a másik a korrekciós (szankcionáló) ág, amelyek előírják hogyan kell eljárniuk az érintett országoknak.
Ha semmi nem hatott a renitensre, akkor bizonyos szankciók is érkezhetnek, ami az unió esetében jellemzően mindig ugyanaz, bírság, a támogatások részleges visszatartása.
Más a procedúra, ha valaki már tagja az euróövezetnek, mert akkor minden áprilisában be kell nyújtani a stabilitási programot a bizottságnak és a tanácsnak, aki azonban, mint Magyarország nem tagja az euróövezetnek, azt bizonygatja, hogy szeretne azzá válni, és egy úgynevezett konvergencia-programot mutat be.
Korrekciós tételek
Ez tehát az elméleti keret, de valami mindig mozdítja is a feltételeket. Ilyen volt a Covid, amikor az EU belátta, hogy fontosabb az európai helyreállítás állami megsegítése, mint a pénzügyi fegyelem és felfüggesztette a követelmények számonkérését. Ilyen volt a háború, ahol nem lehetett volna azért büntetni valakit, mert költ az orosz leválásra, de ilyen volt az őrült energiaárakkal jellemezhető 2022-es krízis, ami a nyersanyagokban szegény államoknak kivédhetetlen lett volna.
De valójában ilyenek a zöld célok, sőt a hadi kiadások is, vagyis ha valaki amiatt a kivételes cél miatt menne a megkövetelt szint felé, mert túl sokat tesz a bolygóért, vagy, mert hajlandó az Egyesült Államok örök kérésének eleget tenni, hogy a NATO-n belül más is költsön a védelemre, ne csak ő, akkor mindig lehet egy kicsit túlcsordulni.
Ha már elindult…
Ha mindenesetre elindul maga az eljárás, akkor elég sok lépés következik, ajánlások, figyelmeztetések. Nem állítjuk, hogy ez a világ legszínesebb olvasmánya, mindenesetre, ha valakit érdekel, minden publikus, a Magyarországra vonatkozó dokumentumok is elérhetők.
A túlzottdeficit-eljárás megindulása után az érintett országnak majd benyújtanak egy tervet, hogy miképpen korrigálják majd az elszabaduló hiányjelenségeket, aki pedig végül nem teljesít, az vagy bírságolható, vagy valamely forrásai visszatarthatók.
Mit lát az EU rólunk?
A fura jogi nyelven megfogalmazott szövegekből mindenesetre az kiderül, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarországon túlzott hiány áll fenn. Erről az első jelentés 2024. június 19-én. készült el, majd július 9-én már a komplett bizottsági dokumentum összeállt. Ez rögzíti, hogy az EU közös statisztikai intézete, az Eurostat szerint 2023-ban az államháztartási hiánya Magyarországon elérte a GDP 6,7 százalékát, az államadósság pedig a GDP 73,5 százalékát tette ki. A dokumentum megállapítja, hogy 2023-ban a GDP 3 százaléka alatti hiány nem kivételes, nem szokatlan esemény következménye volt, hanem alapvető bajok vannak. 2023-ban Magyarország GDP-je 0,9 százalékkal csökkent, és az államháztartási hiány 2024-ben és 2025-ben is a GDP 3 százaléka felett marad. A 2024. évi magyar konvergencia-program szerint Magyarország államháztartási hiánya 2024-ben eléri a GDP 4,5 százalékát. A Bizottság azonban úgy számol, hogy ez is túl optimista forgatókönyv, mert a hiány 5,4 százalékos lesz.
Egy szó, mint száz, bár viszonylag sokáig meg lehetett úszni, hogy ha valaki nem teljesítette az EU elvárásait, akkor sem indult eljárás, de vége a türelemnek, az unió már nem engedi az elszálló büdzséket. A bizottság menetrendjéből lehet tudni, hogy a bizottság után a tanács elé kerülnek a javaslatok. Az ősszel pedig az érintett országok kapnak egy több évre szóló egyéni kiigazítási pályát, ami természetesen elég megalázó, de ha valaki nem tartja be, nagyon pórul jár anyagilag, amivel még nehezebb lesz a deficitcélokat tartani. Érdemes lesz iparkodni.
