Észrevette valaki, hogy a távközlési Magyar Telekom részvénye egyetlen év alatt megduplázódott? Hogy újabban rendre úgy kezdődnek a tőzsdei tudósítások, hogy a Magyar Telekom vezette az áremelkedést? A Telekom nyeresége közel ötven százalékkal nőtt tavaly, így nem csoda, hogy az elemzők rég nem látott magas célárakat fogalmaznak meg a társasággal kapcsolatban.

A Magyar Telekom Nyrt. adózott nyeresége 25,8 milliárd forint volt tavaly a negyedik negyedévben, éves bázison 50,5 százalékkal nőtt, konszolidált árbevétele pedig 15,1 százalékkal 229,2 milliárd forintra emelkedett – ezt közölte a társaság a Budapesti Értéktőzsde honlapján közzétett, a nemzetközi pénzügyi jelentési szabványok (IFRS) alapján készült gyorsjelentésében. Az éves nettó eredmény is közel ötven százalékkal emelkedett.

A Magyar Telekom egy év alatt duplázott, ma 790 forint körül van az árfolyam.

A Magyar Telekom, amely egy jól menedzselt, eléggé kiszámítható cég tényleg nem forgatta fel a piacot, nem róla szólnak a hírek, inkább csak úgy megtörténnek vele a dolgok. Mégsem lehet azt mondani, hogy a befektetőin optimizmus ne lenne megalapozott.

Ne a múlt orientáljon!

A Magyar Telekom februárban 105-110 százalékkal van az egy évvel korábbi árszintje felett. Egy befektető szempontjából a legnagyobb hiba az, ha elvakítja a múlt, akár úgy, hogy emlékezik arra, hogy a papír valaha sokkal többet is ért, ezért nagyon bízni kezd valami nagy felfelé mutató korrekcióban. Akár úgy, hogy egyszer megégette magát vele, így örökre leírja.

A Magyar Telekommal már minden megtörtént, a mai ár olyan, mintha semmi nem történt volna a céggel a tőzsdei bevezetése (1997. november 14.) óta. Gyakorlatilag a bevezetési szinten van az ár, ami azért valljuk be még osztalékfizetésekkel sem a legszexibb történet. De ehhez az is hozzá tehető, hogy ez nem három évtized unalom volt, hanem 272 és 2600 forint között ingázott a kurzus.

Nem a cég lett jobb, hanem a környezet

Mindenesetre adott egy nagy távközlési óriás. Mondhatjuk, hogy a nyugalom szigete a magyar piacon, hiszen tavaly volt mozgás mindkét nagy telekommunikációs vetélytársnál, a a Vodafone britből magyar lett, a Yettel pedig (még régebben) norvégból, cseh, majd tavaly csehből arab főtulajdonba került.

A T-nél eközben nem sok minden történt, maradt a német szakmai főtulajdonos, a Deutsche Telekom, amely jól kijön a magyar állammal. Sem annak nem adta mostanában tanúbizonyságát, hogy elmenne, sem annak, hogy mást venne a cégcsoportba.

Ugyanakkor a kerekítve 850 milliárdos forgalom és a közel 10 százalékos nyereségesség sokkal vonzóbb lett. Hiszen a 10 százalék a 15 százalékos hozamkörnyezetben 5 százalékos elmaradás az elvárhatótól, míg az 5 százalékos hozamkörnyezetben 5 százalékos felülteljesítés.

A csökkenő infláció nagy nyertese

Aki figyeli a befektetési piacokat, az tudhatja, hogy a csökkenő infláció sokaknak jelent óriási „nyerőt”. Az a magyar lakossági befektető, aki még egy jó ideig a magas infláció alapján számolt kamatokat kapja az inflációkövető állampapírja után, nagyon a nyeregben érezheti magát a már sokkal alacsonyabb piaci hozamok idején.

A távközlési cégek is ilyenek. Természetesen az infláció őket is érinti, elsősorban a minőségi munkaerő megtartása miatt van szükség jelentős béremelésekre. Ugyanakkor a távközlési társaságok inflációalapú díjemelési lehetőségei nagyon vonzóak. Márpedig a cég már be is jelentette, hogy 2024.március 1-jei hatállyal 15 százalékos mértékű éves inflációkövető díjkorrekciót fog végrehajtani az ügyfélszerződések tekintetében.

Amikor márciusban a cég majd 15 százalékkal megemeli a díjtételeit, akkor nagyjából ezer százalékra vehetjük, hogy ennyivel nem emelkedtek a 12 havi visszafelé mutató költségei, ez a profit javulásával fog járni.

Ha pedig nagyobb a nyereség, akkor az eddig nem túlságosan elkényeztetett Magyar Telekom befektetők abban is reménykedhetnek, hogy a nagyobb nyereségből ők is kapnak valamit. Vagyis az osztalék akár növekedhet is a jövőben.

Itt megint vissza kell utalni a viszonyítási alapokra. Ha a cég 8 százalékos osztalékot fizet, az 15 százalékos állampapírpiaci hozamoknál gyenge, 7 százalékosnál már vonzó, főleg, ha az elemzőknek igaza lesz és a részvényekben árfolyam-emelkedési potenciál is van.

Márpedig a Magyar Telekomot elemző szakemberek egy valamiben igenis egyetértettek, mindenki a célárat emelte, van, aki 900, de van, aki 1100 forint fölé várja már a papírt.

A többi már csak remény

Arra ugyanakkor továbbra sem tennénk nagyobb tétet, hogy ennél izgalmasabb történet is lesz a cég körül. A hagyományos távközlésben van valami olyan alapvető kellemetlenség, hogy mindig úgy érezhetjük, hogy csak jönnek, csak jönnek a kihívók, azaz nem látszik, hogy felfelé mitől mehetne jobban az üzlet, de azt inkább, hogy mi zabálja fel, kik szeretnének csipegetni a piaci tortából.

Vagyis ma már nem Japánban van csak olyan futurisztikus kép, hogy az emberek ülnek a gyorsvonaton, az étteremben, a kávézóban, vagy bárhol máshol, és mindenki teljesen beletemetkezik a mobiljába. Ez arra utalna, hogy egyre fontosabb a távközlési üzlet, igen ám, de ha mindenki olyan felületeken chatel (FaceTime, Signal, WhatsApp, Viber), ami nem a távközlési szolgáltatót gyarapítja, akkor mit ér ez az egész Őrület? Bár természetesen térerő, internet, előfizetés azért kell ezekhez a szolgáltatásokhoz is, de ha valakinek megvan már a korlátlan csomagja, de a sok app változó kiadást nem igényel az ügyfelektől. Vagyis mégis elérik a távközlési cégek a növekedési plafonjukat.

Az unalom is lehet pozitív

A Magyar Telekomtól sokszor vártunk már előrelépést, valami forradalmi változást, új osztalékpolitikát, esetleg egy nagy dealt, de ez nem szokott megtörténni.

Minden szolgáltatási területnek van azért egy alapvető súlya, vagyis a vezetékes, vagy a mobiltelefónia nem zuhan vissza, a net, a tévé, az infokommunikáció részleg még növekvő igényekkel is találkozik.

De a cég mindenkit meglepő, hatalmas szárnyalása tényleg annak tudható be, hogy az újra alacsonyabb hozamkörnyezetben nagyon felértékelődött a stabil jövedelem.

Ha ehhez még hozzátesszük, hogy az egész piacon van egy részvénypiaci óvatosság, egy visszatáncolás, vagyis az innovatív, a növekedési szektorok után újra felértékelődhetnek a hagyományos iparágak, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a Magyar Telekom varázslatos drágulása már elérte az üvegplafont.