A ritkaföldfémek 17 olyan kémiai elem, amelyek nélkülözhetetlenek a modern elektronikai ipar, a zöld technológiák és a hadiipar számára. Nem annyira ritkák, mint ahogy a nevük sugallja, sokkal inkább kevés helyre koncentrálódnak olyan mennyiségben, hogy gazdaságos legyen a kitermelésük.
A ritkaföldfémek magukban foglalják a lantanoidákat (az 57-től 71-es rendszámú elemeket, mint például a neodímium és az európium), valamint az ittriumot és a szkandiumot.
Ezek az elemek egyedülálló tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek kulcsfontosságúvá teszik őket a hadiiparban, az űriparban, robotikában, orvosi alkalmazásokban, megújuló energia fejlesztésben, mindenben, amely kötődik a modern elektronikához.
Használják ezeket erős mágnesekben, az elektromos járművekben, robotokban, szélgenerátorokban, merevlemezekben, fejhallgatókban, okostelefonokban, képernyőkben, kijelzőkben, világításban, lézertechnikában és még sorolhatnánk.
Hol van ritkaföldfém?
A legtöbb ritkaföldfémet Kínában bányásszák, a globális kitermelés körülbelül 60–70%-át adja az ázsiai ország. De Amerikában is van lelőhely, feltárások folynak Brazíliában és Ugandában is. Európa ritkaföldfém bányászata szinte nulla.
A globális tartalékokat a geológiai felmérések alapján több tízmillió tonnára becsülik.
Feldolgozás
A legnagyobb problémát nem a ritkaföldfémek hiánya jelenti, hanem a feldolgozás földrajzi koncentrációja.
A globális feldolgozási kapacitás, a finomítás több mint 80-90 százalékát Kína birtokolja. Vagyis a nyers ércet szinte mindig Kínában tisztítják, választják szét és alakítják iparilag használható anyaggá.
Kína azért vált a központtá, mert mindenki jó néven vette, hogy ezt a környezetszennyező, erőforrás- és energiaigényes dolgot egy nyugati országoktól jó messze lévő helyszínen hozzák olyan állapotba, amelyet aztán az ipar fel tud dolgozni.
A kitermelés ugyanis nagy mennyiségű savas hulladékot és radioaktív mellékterméket (pl. tórium) termel. Ennek magas környezeti és szabályozási költsége miatt a legtöbb nyugati országban leállt a termelés, ami tovább növeli a kínai dominanciát.
Ez egészen addig rendben is volt, amíg Kína és a Nyugat között nem volt semmilyen probléma. Az, hogy ez a koncentráció gondot fog okozni először a Covid hívta fel a figyelmet, amikor a járvány miatt akadoztak az ellátási láncok. De az utóbbi időben a gazdasági kapcsolatok, amerikai-kínai vámok is megmutatták, hogy a kínai kitermelés és feldolgozás túlsúlya jelentős stratégiai függőséget jelent a Nyugatnak, Kínának pedig komoly előnyt biztosít.
Egy esetleges exportkorlátozás hatására rövid időn belül leáll az elektromos járművek, a szélenergia-szektor és a hadiipar termelése az USA-ban és Európában. És erre pont az utóbbi időben volt is példa.
Vagyis a ritkaföldfémek a 21. század egyik legfontosabb geopolitikai fegyverévé váltak.
Az USA és az EU is a ritkaföldfémeket stratégiai fontosságú nyersanyagnak nyilvánította.
A nyugati országok célja a bányászati és feldolgozási láncok diverzifikálása Kínától. De ez nem fog gyorsan menni.
