Míg Amerikában a fegyverhez való jogot a Second Amendment védi („the right of the people to keep and bear Arms”), addig Magyarországon nem alapjog a fegyverviselés. Szigorú szabályokhoz és rendőrségi engedélyhez kötik, kinél lehet lőszer és lőfegyver, de azt is, kinek lehet az otthonában ilyen eszköz. De azért több mint százezer ember Magyarországon is rendelkezik otthon fegyverrel.
Persze Amerikát se úgy képzeljük el, hogy bárkinél bármikor lehet lőfegyver: 50 külön fegyvertörvényrendszerük létezik. Általánosságban elmondhatjuk, hogy 18 (kézifegyver esetén 21) éves kortól nem kell engedély ahhoz, hogy valaki otthon lőfegyvert birtokoljon, kivéve, ha az illető elítélt bűnöző, különösen ha családon belüli erőszak miatt került börtönbe, vagy épp a bíróság által mentálisan alkalmatlannak nyilvánított, esetleg droghasználó vagy illegális bevándorló.
Akik hordhatnak lőfegyvert hazánkban
Magyarországon ennél sokkal szigorúbb a szabályozás.
Szolgálati fegyvert munkavégzés céljából a Magyar Honvédség katonái, a rendőrség hivatásos állománya, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőrei, a nemzetbiztonsági szolgálatok (pl. Alkotmányvédelmi Hivatal), fegyveres biztonsági őrség, és az Országgyűlési Őrség tagjai viselhetnek.
Mindenki másnak külön engedélyekre van szüksége, ha lőfegyverhez szeretne jutni. Aki nem töltötte még be a 18. életévét, nem büntetlen előéletű, nem esett át orvosi és pszichológiai alkalmassági vizsgán, fegyverismereti vizsgán, háttérellenőrzésen és nem kapott külön rendőrségi engedélyt, az ne is álmodjon fegyvertartásról – bár bizonyos esetekben nem feltétel a betöltött 18. év.
Milyen indokok elfogadhatók a fegyvertartásra?
Magánszemélyként emellett csak meghatározott célból tarthatunk lőfegyvert.
A „nem érzem magam biztonságban” egyáltalán nem érv, ennél sokkal fontosabb szempontokat vesznek figyelembe az engedélyezésnél.
Értelemszerűen azok a sportolók, akik lövészettel foglalkoznak, vagy a vadászok joggal tarthatnak lőfegyvert. Elfogadott célnak számít még az önvédelem, a személy- és vagyonvédelem, vagy épp a hagyományőrzés is.
Minden esetben rendőrségi engedélyezési eljáráson kell átesni ahhoz, hogy megkapjuk az eszközt.
A hatósági döntési folyamat során az önvédelem létező jogcím, de ezt még bizonyítanunk is kell. A rendőrség alaposan megvizsgálja, hogy fennáll-e olyan valós, igazolható, fokozott kockázat, ami indokolja az éles lőfegyver tartását: nem a szándékot, hanem az indokoltságot tesztelik.
A magyar rendszer alaplogikája ugyanis nem az, hogy mindenkinek joga van lőfegyverhez, ha meg szeretné védeni magát, hanem az, hogy a fegyvertartás kivételes helyzet, amit a rendőrség minden esetben külön indoklás alapján enged meg vagy utasít el.
Mi az az önvédelem?
Az önvédelem nem véletlenül a legritkább és legszigorúbban bírált kategória.
Magyarországon a 2004. évi XXIV. törvény a lőfegyverekről és lőszerekről és a 253/2004. (VIII. 31.) kormányrendelet határozza meg, hogy ki, milyen célból és milyen feltételekkel kaphat fegyvertartási engedélyt.
Csak az kérhet önvédelmi célra lőfegyvert, aki bizonyítani tudja, hogy az élete vagy testi épsége fokozott védelmet igényel, és ehhez lőfegyverre van szüksége. Ehhez konkrét, igazolható fenyegetettséget kell bizonyítani, ami nagyban leszűkíti az igénylők körét.
A szigort jól mutatja, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság nyilvántartása alapján
2024-ben hazánkban 144 334 embernek volt fegyvertartási engedélye (főként vadászati vagy sportcéllal), ám önvédelemre hivatkozva csak 3696 személynek
Például egy átlagos, futárként vagy boltosként dolgozó civil akármennyire veszélyben érzi magát, érzi kockázatosnak a munkáját, nem kap lőfegyvert önvédelemre.
Ha nagyon üti a vasat, gáz- vagy riasztófegyver tartását kérelmezheti. Ezt büntetlen előélet esetén illetékfizetés ellenében általában engedélyezik.
Ám itt nem ér véget a történet. Akinek egyszer megadták az engedélyt az önvédelmi célú fegyvertartásra, azt is folyamatosan monitorozzák.
Mi a helyzet a légpuskával?
A légpuskára más szabályok vonatkoznak.
A légfegyver a meghatározása szerint sűrített levegővel vagy gázzal működő fegyver, ami lövedéket lő ki, de kizárólag 7,5 joule csőtorkolati energia alatt (7,5 Joule felett is légfegyvernek minősül, de engedélyezés szempontjából az éles lőfegyverekhez sorolják).
Emiatt nem minősül klasszikus lőfegyvernek, és az engedélyezése is jóval szabadabb. Gyakorlatilag 18 év felett legálisan birtokolhatjuk Magyarországon, nem kell rá lőfegyver-engedély, de csak otthon tartható.
Ennek ellenére legyen eszünkben, hogy a légpuska is komoly károkat, baleseteket okozhat, ezért gyerekek elől tartsuk szigorúan elzárva, és tényleg csak sportlövészeti célokra használjuk – ellenkező esetben meggyűlik a bajunk a rendőrséggel.
Hordhatunk-e magunkkal gázpisztolyt Magyarországon?
Sokan, akik hatékony önvédelemre vágynak, a paprikaspray mellett a gázpisztolyokkal kezdenek ismerkedni. Ezek olyan szerkezetek, amelyek kinézetre nagyon hasonlítanak a filmekben látott pisztolyokra, ám csak gáztöltényt vagy riasztótöltényt lőnek ki, nem éles lőszert.
Hazánkban a gázpisztoly otthoni tartása alapvetően nem engedélyköteles, meg lehet vásárolni fegyverboltban. A viselése viszont már más tészta.
A fegyver tartása és viselése minden országban két külön kategória
Lényeges különbséghez érkeztünk, amely a világ minden országában két szabályozási rendszert is magával von.
Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a lőfegyverünket otthon a fegyverszekrényben, vagy az utcán sétálva hordjuk magunkkal.
Még Amerikában is szigorúan szabályozzák, kinél lehet a zsebében vagy fegyvertokban ilyen eszköz. Például iskolák, kormányzati épületek, repülőterek, bizonyos „gun-free zones” területeken még az engedélyt birtokló magánszemélyek sem viselhetnek lőfegyvert. Egyéb közterületeken 29 amerikai állam engedély nélkül is megengedi a rejtett fegyverviselést, a többi államban már kérvényezni kell.
Alapvető elvárás, hogy csak annál lehet lőfegyver, aki alapvetően is megfelel az otthoni fegyvertartás szabályainak.
Magyarországon a 2004. évi XXIV. törvény alapján lőfegyvert közterületen csak engedéllyel lehet viselni, és ez az engedély nem jár automatikusan a fegyvertartáshoz.
Magánszemélyeknek nagyon ritkán adnak ki fegyverviselési engedélyt. Még a hivatásos sportlövők vagy vadászok sem léphetnek ki otthonról lőfegyverrel a vállukon: közterületen csak kiürítve, tokban, elkülönítve szállítható ilyen veszélyes eszköz.
Az ártalmatlanabb légpuskánál is létezik szabályozás: lehet ugyan szállítani zárt tárolóban, töltetlenül, lövedéktől elkülönítve, de nem szabad használatra készen magunkkal hordani. Amerikához hasonlóan hazánkban is léteznek zónák, ahol tilos mindenfajta civil fegyverviselés: iskolák, oktatási intézmények, bíróságok, repülőterek területén még az engedély ellenére sem lehet nálunk lőfegyver.
Gázpisztoly sem lehet csak úgy nálunk az utcán
Még a gázpisztolyt is csak feltételekkel hordhatjuk magunknál: önvédelmi céllal is csak 18 évét betöltött, büntetlen előéletű, cselekvőképes felnőtt számára adják meg az engedélyt, a közbiztonsági kockázatot pedig a hatóság nagyon alaposan mérlegeli. Mindemellett minden esetben nálunk kell legyen az érvényes fegyverviselési engedélyünk, ami a saját nevünkre és a nálunk lévő eszközre szól, ami még ekkor is csak rejtve lehet nálunk.
Hazánkban még a paprikaspray sem hordható közterületen, aki ilyen módon gondoskodna az önvédelméről, az rejtve, tokban és meghatározott méretben, és csak gázsprayt viselhet.
Szigorra vagy engedékenységre van inkább szükség?
Óhatatlanul felmerül a kérdés, vajon az vezet-e a legjobb eredményre, ha minél szigorúbban szabályozzuk a fegyverviselést, vagy az amerikaiaknak van igazuk, akik e témában sokkal megengedőbbek? A nemzetközi statisztikák szerint az Egyesült Államok a világon kiemelkedően magas fegyvertartási aránnyal rendelkezik: közel 121 lőfegyver jut 100 lakosra.
Ez viszont sajnos együtt jár a fegyverrel elkövetett emberölések magasabb arányával is. Egy összehasonlító kutatás szerint az Egyesült Államokban a fegyveres emberölések aránya több mint hússzorosa az Európai Unió átlagának.
Az európai összehasonlítás is érdekes, például Szlovákiában jóval könnyebb önvédelmi fegyverhez jutni, ennek ellenére az engedéllyel tartott lőfegyverrel elkövetett bűncselekmények száma elenyésző.
Csehországban pedig alkotmányos jog az önvédelem, egészen pontosan „A saját vagy más életének fegyverrel történő védelméhez való jog garantált, a törvényben meghatározott feltételek szerint.”. Amerikai típusú szabadságról azonban nincs szó, a fegyverviselési jog sem korlátlan.
Több fegyver, több bűncselekmény
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kutatások nem állítják, hogy kizárólag a fegyverrel kapcsolatos törvények határozzák meg egy ország biztonsági szintjét. Számos tanulmány kiemeli, hogy a fegyveres erőszakot befolyásolja a társadalmi egyenlőtlenség, a szervezett bűnözés, a mentális egészségi állapot, emellett pedig a kulturális és történelmi tényezők is. Azt viszont továbbra sem lehet letagadni, hogy ahol több fegyver van egy társadalomban, ott több az azzal kapcsolatos haláleset is.
A szakértő véleménye
Szalai László, a Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség volt elnöke, többszörös magyar bajnok sportlövész, hazai és nemzetközi szinten elismert bíró tapasztalata szerint a rendőrségi engedélyezési eljárásban találhatunk anomáliákat.
Például a sportvadász, és a sportlövő egészségügyi alkalmasságában a kormányrendelet sérti az alaptörvényt, mivel más egészségügyi kritériumokat követel meg ugyanabba a társadalmi csoportba tartozók esetében. Így fordulhat elő, hogy az a 82 éves vadász aki alig lát, évente ha kettőt lő, akkor is tarthat fegyvert a jogosítványa egészségügyi érvényességi ideje szerint 2 évig, míg egy fiatal akár 10 évig is. Egy sportlövő viszont, aki adott esetben több ezer lövést lead egy évben, és készségszintű fegyverkezeléssel rendelkezik, évente sportorvoshoz járhat, és külön díjazásért a tartási engedélybe kell bejegyeztetni az egészségügyi érvényességet. Hozzátenném, a vadászokat nem bántva, hogy átlagosan havonta, kéthavonta van egy vadászbaleset.
Javítana a szabályozáson
Az önvédelmi fegyvertartás tekintetében eleve a jogszabály megfogalmazása is kérdéseket vet fel, amikor azt mondja ki, hogy ha bizonyítom a veszélyeztetettséget, akkor is csak adható.
Hiányzik az objektív megfogalmazás. Jelenleg a helyzet az, hogy ahol az egyik megyében engedélyezik megfelelő indoklással az önvédelmi lőfegyvert, addig a másikban ugyanezen indokok esetén pedig elutasítják. Ez felvet pár kérdést – véli Szalai László.
Néhány évvel ezelőtt készítettekk egy átfogó, mindenre kiterjedő jogszabálytervezetet, mely egységes szerkezetbe foglalta a jelenleg több jogszabályban is elrejtett szabályozást.
Alapvetően egyfelől megengedőbb szabályozást adott volna a fegyvertartók részére, másfelől jóval szigorúbb lett volna, például évente többszöri lőgyakorlatot írt volna elő. Sajnos ennek a tervezetnek csak pár, minimális eleme került át a jelenleg érvényes rendeletbe – mondja a sportlövő
Veszélyes-e átlagemberként fegyvert tartani?
Szerinte átlagemberként sem veszélyesebb fegyvert tartani, mert a tartás ténye eleve meggondoltabbá, megfontoltabbá teszi a fegyvert tartó embert. Sok helyen létezik úgynevezett otthonvédelmi fegyvertartás is, mely önvédelmi célra engedi a tartást (hosszú fegyver), de viselésre nem. Ez például biztonsággal bevezethető lenne itthon is.
Nem növelné az engedéllyel tartott fegyverekkel elkövetett bűncselekmények számát. Sajnos a politika és a média összemossa az engedély nélkül tartott fegyverrel bűncselekményeket elkövetőket a törvénytisztelő fegyvertartókkal.
A világháború végéig itthon is liberális fegyvertörvény létezett, és a fegyvertartó emberek felelősséggel tartottak, viseltek fegyvert. Sajnos a háború utáni időszakban az állampolgárokat egyre inkább korlátozott cselekvőképességűként kezelték, és szép lassan kialakult egy „fegyverfóbia” – hangsúlyozza végül Szalai László.
