Sokan a világ legerősebb fegyveres erejének tartják és csakugyan, az Izraeli hadsereg számos alkalommal bebizonyította, hogy sokszoros túlerővel sem lehet legyőzni. High-tech fegyverek, folyamatos felkészülés, erős kiképzettség – a Tudás.hu összegyűjtötte, mi adja az IDF, az Israel Defense Forces az ország méretéhez képest indokolatlanul magas harcképességét.
A palesztin terrortámadások kapcsán ismét felmerül a kérdés: igazuk van-e azoknak, akik azt állítják, az izraeli hadsereg a legerősebb a világon.
Tényszerűen semmiképp.
A világ fegyveres erőit rangsoroló Global Firepower listáján az IDF (Israel Defense Forces) csupán a 18. helyen szerepel, olyan országok is megelőzik, mint az ősellenség Irán, vagy Egyiptom, amely az arab-izraeli háborúkban rendre alulmaradt.
Tény ugyanakkor, hogy a GFP mindössze bizonyos haditechnikai eszközök száma, valamint az országok gazdasági, földrajzi adatai alapján állítja fel a rangsort, ez utóbbi különösen sokat torzít esetünkben.
Izrael ugyanis méretét tekintve meglepően kis ország, területe mindössze 22 145 négyzetkilométer. Összehasonlításképpen hazánk területe 93 026 négyzetkilométer, vagyis a zsidó állam kényelmesen elférne a Dunántúl felén.
Ám önmagában az a tény, hogy az alig több, mint 9 millió lakosú Izrael, amely rövid jelenkori történelme során hatszor kényszerült háborúzni, többnyire jelentős túlerővel szemben, azt mutatja, hogy
egy olyan listán, amely a hadseregek technológiai, szervezettségi és képzettségi színvonalát is figyelembe veszi, alighanem előkelőbb helyen állna. Annak, hogy a kis közel-keleti állam méretéhez képest indokolatlanul ütőképes hadsereget képes fenntartani, alapvetően két oka van.
Örökös készenlét
A Hagana, az Izraeli Hadsereg elődje, az 1920-as évek elején alakult meg a zsidó közösség önvédelmi szervezeteként.
A Palesztinába települő zsidó földművesek ugyanis már a 19. század végén szembesültek azzal, hogy telepeike fegyveres erővel is meg kell tudniuk védeni, méghozzá jelentős túlerővel szemben – 1914-es adatok szerint 90 ezer körül volt a Palesztinában élő zsidók száma, míg az araboké nagyjából 500 ezer.
Ebben a lehetetlen helyzetben kellett megoldaniuk a védelmet, a létszámbeli hiányosságokat szervezettséggel és jobb kiképzéssel pótolva, az 1920-as években állandósuló incidensek pedig gondoskodtak róla, hogy a zsidó fegyveresek ne essenek ki a gyakorlatból.
1948. május 14-én kikiáltották Izrael állam függetlenségét, de békés építkezésről szó sem lehetett, az arab államok többségében dzsihádot hirdettek, majd Egyiptom, Libanon, Szíria, Transzjordánia és Irak háborút indított a frissen megalakult állam ellen.
Az esélyek egyértelműen Izrael ellen szóltak, mégis meg tudta védeni magát a sokszoros túlerővel szemben.
Tartós békét azonban ez sem teremtett, nagyjából 10 évente követték egymást az arab-izraeli háborúk, majd a terrorhullámok és az erőszakos nem-állami szereplők elleni szakadatlan küzdelem.
A zsidó állam polgárai gyakorlatilag hozzászoktak a folyamatos fenyegetettséghez, alighanem itt a leginkább militarizált a lakosság a világon. Az izraeli hadsereg az egyetlen, ahol a nők számára is kötelező a katonai szolgálat, míg a férfiak 3 évet, a nők 21 hónapot töltenek a hadseregben, ezután tartalékos szolgálatot látnak el. Sőt a nők harcoló alakulatoknál is teljesítenek szolgálatot, ők 3 évet vállalnak, majd 38 éves korukig tartalékosként behívhatóak, még azok is, akiknek gyermekeik vannak.
Európai szemmel nézve már a hadsereg létszáma sem csekély –
a 9,3 milliós ország mintegy 170 ezer embert tart fegyverben, ehhez jön hozzá közel 500 ezer tartalékos, akik a rutinjuknak köszönhetően szinte pillanatok alatt csatasorba állíthatóak.
Tegyük hozzá, hogy háború esetén ez a létszám tetszés szerint növelhető, ugyanis
a sorkatonai szolgálatnak köszönhetően a lakosság kiképzettsége rendkívül magas, a GFP adatai szerint több mint 3 millió főt tudna Izrael háború esetén mozgósítani.
High-tech fegyverek, bivalyerős hadiipar, atombomba
Az ütőképes hadsereg mellett Izrael másik nagy erőssége fejlett hadiipara.
Ennek gyökereit szintén a múltban kell keresni.
Az ország függetlenségének kikiáltása után az ENSZ fegyverembargót hirdetett Palesztína területére, hogy elejét vegye a konfliktus eszkalálódásának.
Ez az arab országokat cseppet sem zavarta, ugyanis a Szovjetunió már elkezdte a felfegyverzésüket, a zsidó állam viszont kínkeservvel tudta csak beszerezni a túléléséhez szükséges fegyverzetet.
Ezért kezdettől fogva az volt a törekvés, hogy a hadsereg minél kevesebb területen szoruljon importra.
Izrael ma azon kevés ország egyike, ahol harckocsi fejlesztés és gyártás folyik, ennek eredménye a világ élvonalába tartozó Merkava harckocsi, vagy a világszerte elterjedt UZI kézifegyver.
Az országot érő rakétatámadások hívták életre a közismert
Vaskupolát, amely ma a világ legkorszerűbb rakétavédelmi rendszere – képes a bejövő ellenséges lövedékek mintegy 80-90 százalékát megsemmisíteni – és a katonai célú lézertechnológiák fejlesztését.
Az izraeli dróntechnológia már a 80-as években kiemelkedően fejlett volt, most is az, és jelentős exportsikereket is hoz. Ez az izraeli hadiipari termékekre általában is igaz, leginkább a radarok és elektronikus hadászati eszközök kelendőek kiülföldön.
Kiemelkedő még a kibervédelem, az IDF rendelkezik elhárításra és támadásra egyaránt képes kiberhadtesttel, de ami még fontosabb, Izraelben koncentrálódik a kibervédelmi vállalatok elitje, az egy főre eső hi-tech eszközök és szolgáltatások értékében a zsidó állam világelső.
Minden izraeli polgárra 1246 dollár értékű leszállított eszköz/szolgáltatás jut, ez az USA-ban 488 dollár, a világátlag mindössze 295 dollár. Ennek köszönhetően az informatikai hadviselés területén Izrael biztosan benne van a nemzetközi top 3-ban, és ezt a pozícióját folyamatosan őrizni is tudja.
A folyamatos fejlődést biztosítja, hogy a Kneszet nem spórol a védelmi büdzsén, ami az ország biztonsági környezetét tekintve érthető is. Évről évre rekordmagas összeget,
az ország GDP-jének 5-7 százalékát költik el védelmi célokra, amiből minden területen futja az élvonalbeli fegyverekre, ahol nincs hazai fejlesztés, ott vásárolnak.
A légierőt például közel 30 Amerikából beszerzett F-35-ös ötödik generációs vadászgép is, amely ma kategóriájában a legmodernebbnek számít. Végül, de nem utolsó sorban Izrael rendelkezik atomarzenállal is, bár ezt hivatalosan nem ismerik el. Ezeket ballisztikus rakétákkal, tengeralattjáróról indított cirkálórakétákkal, és repülőgépekkel is célba tudják juttatni.
