Nem mindennapi tárgyat mutattak be nemrég a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és egy Michelin-csillagos magyar étterem, a SALT munkatársai. Egy gombákból előállított, vadonatúj anyagból készült tányéron szolgálták fel a csúcsgasztronómia fogásait. A mesterségesen, bár természetes módon előállított anyagról Minkó Mihályt, a MOME kutatóját kérdeztük.

Minkó Mihály, Forrás: MOME

Akik kevéssé ismerik a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem mai, izgalmasan modern működését, például, a sokféle intenzív kutatást végző Innovációs Központját, azok számára furcsának tűnhet, hogy éppen a MOMÉ-n kísérleteznek gombákkal.

Az egyetemen sok művészoktatót, kutatót és nagyon sok hallgatót is foglalkoztat a kérdés, mit tehetnének annak érdekében, hogy egy tisztább, a természettel szorosabb, közvetlenebb kapcsolatot ápoló társadalomban élhessünk, hogy a világunk fenntartható legyen. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy mi is úgy döntöttünk, részt vállalunk a világban intenzíven zajló, izgalmas anyagkutatásokban. Másfél évvel ezelőtt indult kutatás nálunk a micélium biokompozit anyagok felhasználási lehetőségei kapcsán. Ez az anyag a bioanyagok nagy családjának tagja, amely anyagok jellemzője, hogy általában nagyon könnyen lebomlanak, szinte kizárólag megújuló forrásból állíthatók elő, így a környezetterhelésük rendkívül alacsony. A technológiai megvalósíthatóság kérdését jártuk körül az első időszakban és ezt követően került sor a tényleges kísérletekre.

Ez az igazi varázsgomba

Pontosan mit jelent a micélium alapú kompozit és hogyan keletkezik?  

A micélium a gombák vegetatív formája, tulajdonképpen ez az a láthatatlan fonálrendszer, amely a föld alatt, vagy a fákban él, attól függően, hogy az adott faj honnan szerzi be tápanyagait. A hétköznapi szóhasználatban gombákon a gombák termőtestjét értjük, amely nem azonos magával a micéliumhálózatból álló élőlénnyel, hanem annak “gyümölcse”. A micéliumot egy meghatározott táptalajra szövetjük rá, amely sokféle mezőgazdasági származék lehet, például szalmatöret, kendertöret. Ez az átszövődött anyag lesz a biokompozit, mert a kialakuló micélium-struktúra támaszt hoz létre az alapanyagban, és szárítása után rendkívül jó tulajdonságokkal bíró anyagot kaphatunk. A szárításra azért van szükség, hogy a micélium növekedését megállítsuk, víztartalmát a lehető legkisebbre csökkentsük. Így súlyt veszít, valamint stabilabb, jóval ellenállóbb lesz.

Így egy teljesen új anyag állítható elő? 

Teljesen új anyagnak azért nem nevezhetjük, mert a természetben sok-sok micélium biokompozit található, azonban ott nem kontrollált körülmények között nő a micélium, és az esetek nagy többségében a termőtestképződéssel be is teljesíti életciklusát. Az ember által növesztett kompozit esetében a micélium módosított pályát jár be, amelyen a kutató kontrollálja a kanyarokat és az emelkedőket. Rendkívül sok lehetőség rejlik abban, hogy hogyan tudjuk mesterségesen megerősíteni a kötőanyagot, hogyan tudunk még könnyebb és tartósabb, de biológiai úton lebomló kompozitot létrehozni. Ezekre a kérdésekre a jövő kutatógenerációi adnak majd választ.

Milyen a külleme, az állaga ennek az anyagnak?  Nem nagyon csúnya? Nem büdös? Nem mérgező? 

Az állaga a hungarocelléhez hasonlítható, csak ebben az esetben egy tökéletesen lebomló, természetes anyagról van szó. A felülete az esetek többségében fehér színű, illata a gombára emlékeztet, de szárítás után lényegében nincs illata. Nem mérgező, az alapgomba ebben az esetben a “kínai gyógygomba” néven is ismert Ganoderma, vagy lakkostaplónak is nevezett pecsétviaszgomba micéliuma. Megenni mindenesetre nem tanácsos, mert a félig feldolgozott kendertöret kellemetlen tud lenni az ínybe ágyazódva.

Pecsétviaszgomba
Forrás: Wikipedia

Laskával ne!                                                      

Mindegy, hogy milyen gombát használnak, vagy csak egy speciális fajtával működik a kompozit előállítása? Illetve, a különböző gombafajok különböző tulajdonságú anyagokat is eredményeznek? 

Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen gombával dolgozunk, a legtöbb gombafaj kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas kompozit létrehozására. Laskával és más ismert, a gasztronómiában használatos gombákkal is létrehozható biokompozit, de ezekből az eredmény nem annyira tartós és ellenálló, mint a ganodermával készített kompozit. Más gombákból fejlesztve mállékonyabb lesz az anyag, az ütést, rázkódást kevésbé tűri.

Meddig áll el ez az anyag? 

Száraz körülmények között tartva, meglehetősen sokáig, akár több évig is tárolható. Ha azonban nedves közegbe kerül, akkor előfordulhat penészesedés, hiszen ez egy „holt” szerves anyag, amely más fajok számára kiváló táptalajként szolgálhat.

Mit lehet belőle készíteni? 

Rendkívül sokféle területen használható, a jövőben feltehetően a csomagolóipartól a textiliparon keresztül számos területen találkozni fogunk a micélium biokompozitból készült termékekkel. A csomagolóipar például az úgynevezett fészekcsomagolások esetében tudja alkalmazni, míg a textilipar például bőr helyettesítésére használja. Emellett az autóiparban a járművek belső terének burkolataként is használható.

Helyettesítheti a műanyagot is? 

Sok területen igen, de természetesen nem mindenhol. Vannak emellett úgynevezett bioműanyagok is, amelyek kifejezetten a műanyag kiváltását teszik lehetővé. Egyelőre leginkább kísérleti fázisban lévő eredményekről van szó, de már van jó néhány olyan használati mód, amely a hétköznapokban is megjelent. A műanyag, mint az köztudott, igen káros a természetre, az élővilágra, rendkívül nehezen bomlik le. Természetesen a megfelelő, szelektív hulladékgyűjtés sokat segíthet, azonban be kell látnunk, hogy ennek megfelelő hatékonyságához a társadalom jelentős részének aktív részvételére lenne szükség, és ez ma még nem adottság.

Vegyünk egy tepsinyi kompozitot. Abból egy tepsinyi új anyag jön létre? Ahhoz mennyi gomba kellett? És még milyen adalékanyago(ka)t használnak, hogy végül is megállítsák a további növekedést, vagyis „megöljék” a gombát? 

Igen, nagyjából így kell elképzelni, egy egységnyi alapanyagból egy egységnyi kompozit jön létre. Ehhez elég kevés gomba kell, hiszen a micélium a tápanyagot (szubsztrátot) elfogyasztva növekszik meg. Magához a növekedés megállításához nem használunk adalékanyagokat, csupán berakjuk a mintát egy szárítóba és megfelelő hőfokon megfelelő ideig szárítjuk.

Hasonlít a parafára, a pozdorjára

Kell-e, lehet-e formálni, festeni, alakítani, más anyagokkal, illetve hővel úgy kezelni, hogy szebb legyen, formálható legyen, de ne veszítse el az anyag alaptulajdonságait? 

Lehet festeni, azonban mivel ez természetes anyag, nem célszerű. Vannak természetes alapú festékek, amelyekkel mi is végeztünk kísérleteket, de felemás eredménnyel. Mivel új anyagról van szó, rendkívül sok kérdést kell még megválaszolnunk a megmunkálási lehetőségeivel kapcsolatban. Bizonyos fokig formálható, talán egy kicsit a lazább parafa vagy pozdorja hasonlít hozzá. Sajnos fűrészelés vagy csiszolás hatására könnyen morzsalékossá válhat. A hőkezelés járható út, azonban nekem ezzel kapcsolatban még nincsenek tapasztalataim. A lézervágás és gravírozás megfelelően elvégezve, működik, azt kipróbáltuk az egyetemen több alkalommal is.

Ön ismert adatvizualizációs szakember, mégis képes ezt a kutatást folytatni. Vegyészi szakképzettség vagy ipari anyagismeret nem kell hozzá? 

Ehhez a tevékenységhez alapvetően nem szükséges sem vegyészi sem ipari anyagismeret. Egy amerikai cég weboldaláról bárki meg tud rendelni egy növesztő-kitet, amellyel képes dolgozni. Éppen ez a nagyszerű benne. Demokratikus, mindenki számára hozzáférhető. Természetesen a formák, sablonok elkészítése már nem feltétlenül ennyire egyértelmű, hiszen egy komplexebb anyag alaposabb formatervezői tudást igényel.

De azért ilyet mindenki otthon, a saját konyhájában, a háza pincéjében is képes előállítani? 

Igen, ahogy említettem, bárki rendelhet magának növesztő-kitet, amellyel akár otthon, teljesen hétköznapi körülmények között is készíthet ilyen anyagot. Semmi más nem kell hozzá, csak a forma (megfelelően csíramentesítve), amelyben növesztjük.

Csodatányéron csúcsgasztronómia

A micélium biokompozitból készült tányér, Forrás: MOME

Önök ennek a kutatásnak a keretein belül együtt dolgoztak egy Michelin-csillagos magyar étteremmel. Mi volt ez az együttműködés pontosan?

Egy tálalótányért készítettünk a SALT étterem számára, amelyen egy desszertet szolgálnak fel. Különleges formáját Sinkó-Kalocsai Dorottya kerámiaművésznek köszönheti, akivel közösen, rendszeres konzultációk során véglegesítettük a dizájnt, az étterem részéről Tóth Szilárd séf által megfogalmazott elvárások szerint. Ez a csúcsgasztronómiát kínáló étterem nagyon elkötelezett a fenntarthatóság iránt. A tálaló tányér ökológiai lábnyoma pedig rendkívül alacsony, hiszen csak a szárításhoz használunk energiát, semmi mást nem “fogyaszt”, illetve az elkészült termék biológiailag lebomló, a természet könnyedén megbirkózik vele.

Lehetne, mondjuk, cipőt is készíteni ebből az anyagból? De akkor a cipőm egyszer csak lefoszlana a lábamról…  

Lehetne, sőt, már vannak olyan cipők, amelyek tartalmaznak micéliumot hab formájában, a nyelvben. Nem foszlik le, a keményítő, szilárdító eljárások már hosszabb távon használható termékek előállítására is alkalmasak.

Lehet ezt olyan keményre alakítani, hogy gépek, berendezések műanyag alkatrészeit is lehessen helyettesíteni vele?

Szerves anyagról lévén szó, ilyen célra nem használható.

Talán az a jövő, hogy bizonyos használati tárgyakat majd az ember maga fog könnyedén előállítani saját maga számára? 

Elképzelhető, hogy eljutunk idáig, azonban nagyobb tárgyak készítése azért így meglehetősen körülményes. Hiszen a csíramentesítés és a szárítás is nehezen megoldható ilyen esetekben. Emellett otthon nem feltétlenül állnak rendelkezésre olyan segédanyagok és eljárások, amelyek hosszabb távon használhatóvá tehetik ezeket a tárgyakat.

Milyen nagy anyagi befektetést és milyen gyártási infrastruktúrát igényelne ezt ipari méretekben gyártani idehaza? 

Mi elsősorban a dizájn oldaláról közelítettük meg ezt a lehetőséget, nem végeztünk a megvalósíthatósággal és a skálázhatósággal kapcsolatos számításokat. Nem gondolom, hogy óriási összeg lenne egy ilyen üzem elindítása, de természetesen ez már nem a mindennapi élet nagyságrendje.

Nagy elkötelezettséget kíván egy ismeretlen terület, a magyar cégek lassabban mozdulnak. De biztos vagyok abban, hogy ami késik, nem múlik.

Mekkora jelentősége lenne, ha ezt az anyagot ipari méretekben gyártanák? 

Már most ipari méretekben gyártják az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban. Sokan kezdték el használni ezt az alapanyagot, hiszen környezetbarát, és ez a tulajdonság egyre több vásárló számára is kulcsfontosságú. Óriási, az egész Földet érintő jelentősége lenne, ha széles körben elterjedne.