A Palesztina felszabadításáért, egy önálló iszlám államért küzdő Hamász megtámadta a nála katonailag sokkal erősebb Izraelt. A konfliktus nagyon régi, és a zsidó állam négy többé-kevésbé ellenséges arab állam, Egyiptom, Szíria, Libanon és Jordánia között soha nem érezheti magát teljesen biztonságban. Sőt, az Izrael elleni gyűlölet még az ősi ellenség szunnitákat és síitákat is egymás mellé tudja terelni.

Október 7-én az izraeli titkosszolgálat kudarcot vallott. Hiszen mindenfajta előzetes előrejelzés nélkül a palesztin Hamász szunnita szervezet a Gázai övezetből súlyos támadást indított Izrael ellen.

A konfliktust nyugodtan nevezhetjük háborúnak is  – az izraeli miniszterelnök is így nevezi –, ahol a rakétatámadások mellett a határszakaszokon ellenséges betörések és emberrablások is történtek, de a harcokban is már több mint ezren meghaltak.

Az 1987-ben alapított Hamászt (hivatalos nevén az az Iszlám Ellenállási Mozgalmat) a Nyugat terrorszervezetként tartja számon, amelynek az a célja, hogy Izraelt elpusztítsa és a területén egy muszlim államot, Palesztinát hozzon létre. Ugyanakkor ez egy kicsit leegyszerűsítés is.

A Hamász és a Fatah

A Hamász szervezet céljai és gyökerei voltaképpen évezredes múltra tekintenek vissza, de közvetlen győzelmüket 2006-tól eredeztethetjük, amikor a palesztin választásokon legyőzték a mérsékeltebb Fatah mozgalmat. A felek polgárháborút is folytattak később, végül a Hamász szerezte meg a Gázai övezet feletti irányítást, a Fatah pedig Ciszjordánai részleges irányítását.

A támadások most innen indultak, a mindössze 365 négyzetkilométeres Gázából, ahol 2,3 millió palesztin zsúfolódott össze rettenetes körülmények között.

A szunnita Hamász támadásának pedig az a különlegessége, hogy Izrael ellenében erős szövetségese a síita Irán, Szíria, és a szintén síita libanoni Hezbollah szervezet is,

Egy régi konfliktus

A zsidó-arab konfliktus a történelem talán legrégebbi gyűlölete. Izrael, a világ egyetlen zsidó állama, amely két arabok lakta területet, a fent említett Ciszjordániát és a Gázai övezetet is az ellenőrzése alatt tartja.

Maga az izraeli-palesztin konfliktus nagyjából 3500-4000 éves.

A zsidó nép három fontos ősatyja, a Bibliából jól ismert Ábrahám, Izsák és Jákob telepedett le Kánaánban, amely nagyjából a mai Izrael és négy arab szomszédja (Jordánia, Szíria, Libanon, Egyiptom) területére esett.

Időszámításunk előtt 1000-ben újabb ismert zsidó ősatyák, Saul, Dávid, Salamon létrehozták Izrael királyságát, Jeruzsálem fővárossal, illetve felépítették az első templomot, igaz hamarosan a királyság kettészakadt, északon Izrael, délen Júda országává.

Mindig más volt többségben

Ekkor a területen mindig más volt többségben, eleinte a zsidóság, később azonban számos népcsoport betört, ami a zsidó lakosság jelentős csökkenéséhez vezetett. Mint minden hasonló történelmi viszályban, itt is elmondható, hogy volt, amikor a terület zsidó volt, de volt, amikor arab.

Aztán a Római Birodalom is meghódította a régiót, akkor a Palesztina nevet adta Júdának, az innen időszámításunk elején induló kereszténység pedig globálisan is uralkodó vallássá vált. A hetedik században arab hódítók lepték el a területet, amely elindította az iszlám terjedését.

Jeruzsálem ekkor már három egyistenhívő vallás, a zsidóság, a kereszténység és az iszlám szent városa lett.

A zsidók elűzése

A régióban az arab uralom alatt sok zsidót megölték, sokan elhagyták a térséget. Az első világháborúig a Közel-Kelet nagy részét az Ottomán Birodalom és az iszlám uralta. A földet nem hivatalosan Palesztinának hívták. Ezzel egy időben Európában a zsidóság gazdasági ereje javult,

egyre több zsidó csatlakozott a cionizmus nevű mozgalomhoz, amelynek célja egy zsidó nemzeti állam létrehozása volt ősi hazájában.

Az első világháborúban az Ottomán Birodalom nagy veszteségeket szenvedett el, a közel-keleti földeket a brit és a francia birodalom szerezte meg.

A britek alatt a területen élő zsidók és az arabok között a feszültség éleződött és erőszakos cselekményekhez vezetett. Ekkor sok zsidó milíciává alakult, akik harcoltak az arabok ellen, de ellenálltak a brit uralomnak is.

A második világháborúval Európában eljött a holokauszt, amely csaknem 6 millió zsidó életét követelte. A háború után egyre több zsidó menekült Európából Palesztinába, míg Nagy-Britannia nem tudta kezelni a helyzetet és elkezdte kivonulni a régióból.

A zsidó állam

A második világháború után az ENSZ egy zsidó államra és egy arab államra tett javaslatot, amelyben Jeruzsálem városa különleges státuszt kapott.

A tervet azonban a palesztinok nagyon utálták, mert a lakosság mindössze egyharmadát kitevő zsidóság több területet kapott volna. Nagy-Britannia kivonult, Izrael pedig független állammá nyilvánította magát, ami új, véresebb fejezetet jelentett a zsidók és a palesztinai arabok közötti harcban.

Innentől a következő hét évtized nyugodtabb korok és véres háborúk sorát hozta. Az 1948-as arab izraeli háború, közvetlenül az izraeli függetlenség bejelentése után tört ki. A háborúban öt, nemrégiben függetlenné vált arab nemzet, Egyiptom, Jordánia, Irak, Szíria és Libanon, az Arab Liga vett részt, amelyek megszállták a térséget, hogy megkíséreljék egy egységes Palesztina létrehozását. Egy évvel később azonban tűzszüneti megállapodás született, amelyben Izrael sok területet visszanyert.

A hat napos háború

1967-ben Izrael és 4 arab állam (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Irak) háborúzni kezdett, amelynek során Izrael megalázta ellenfeleit, már az első nap az ellenséges légierő háromnegyedét kiiktatta. Ez a rövid háború Izrael teljes győzelmével ért véget, és átadta Izraelnek a Golán-fennsíkot Szíriától, Jordániától pedig Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet , valamint Gázát a Sínai-félszigetet pedig Egyiptomtól.

A Sínai-félsziget később az egyiptomi Izrael békeszerződés értelmében visszakerült Egyiptomhoz. A háború után a legtöbb palesztin menekült és leszármazottai nem térhettek vissza otthonukba, hanem Gázában, Ciszjordániában, valamint a szomszédos Jordániában, Szíriában és Libanonban kellett menekültként élniük.

Újabb és újabb konfliktusok

Az arabokat később elsősorban két elem bőszítette fel, az, hogy Izrael telepeseket telepített a volt arab területekre, vagy az, hogy fennhatósága alá vont olyan szent templomokat, mint az Al-Aksza mecset Jeruzsálemben.

Az elégedetlenség hívta életre a Palesztin Felszabadítási Szervezetet (PFSZ), amelyet Kairóban (Egyiptom) alapítottak 1964-ben. A PFSZ támadásokat indított Izrael ellen előbb Jordánia, majd Libanon felől.

1987-ben egy kifejezetten heves palesztin felkelés robbant ki a dzsabalajai menekülttáborból, ez volt az első intifáda, amely több száz halálos áldozatot követelt.

A háborút lezáró Oslói Megállapodás értelmében Ciszjordániát három területre osztották, egy palesztin, egy izraeli és egy vegyes ellenőrzésű területre.

A hivatalos megállapodások ellenére az izraeliek és a palesztinok soha nem békültek ki, a zsidó telepesek, Jeruzsálem státusza, a menekültek jogai más ügyekben, ahol mindig lehetett olajat találni a tűzre, például, ha egy izraeli vezető ellátogatott a Templom-hegyre, ahol a jeruzsálemi Al-Aksza mecset található, vagy, ha az Egyesült Államok átköltöztette a nagykövetségét Tel-Avivból, Jeruzsálembe.

Izrael konfliktus a Hamásszal.

Izrael voltaképpen soha, semmilyen palesztin szervezettel nem találta meg a hangot, de a Hamasz egy olyan szunnita militáns csoport, amely az elsőszámú izraeli ellenségnek is tekinthető.

Mivel a Hamász más palesztin szervezettel sem találja a hangot, az általa irányított Gáza régóta rémes helyzetben van, Izrael gyakran blokád alá helyezi, elzárja az áramot, így a segélyekből élő lakosság rémes életet él.

A régóta tartó konfliktus mindig is egy ketyegő időzített bomba volt, amely bármikor felrobbanhat.

2023. október 7-én ez megtörtént, az izraeliek szerint 2500, a Hamász szerint 5000 rakéta csapódott be Izrael területére, de több tucat fegyveres is bejutott Izraelbe,

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő azt mondta, hogy Izrael háborúban áll és keményen meg fogják torolni a támadást, amely el is kezdődött, Gázát nagyon komoly viszontválasz érte.

A világ elítélte a Hamász támadását, mindenféle épületet izraeli színekben világítottak ki, Izrael nagyjából elérhetetlenné vált a nemzetközi repülőgépeknek, ugyanakkor a több millió nyomorúságban élő palesztin sorsának bármilyen javulására esély sem látszik.