Mit csináljunk, ha kirándulás közben farkassal találkoznánk?

Varga Judit is lemondott
2024-02-10
Szokatlan intellektuális program Valentin-napra és tovább
2024-02-11
Show all

Mit csináljunk, ha kirándulás közben farkassal találkoznánk?

A farkasok megítélése igencsak ellentmondásos, amit kiválóan szemléltet a jeladós svájci farkas kilövését és a napokban talált öt farkaskoponya ügyét kísérő parázs vita is. Míg az egyik oldal démonizál és kíméletlenül irtaná mindet, a másik oldal a tudományos bizonyítékokra hagyatkozva amellett érvel, hogy a fokozottan védett szürke farkas csúcsragadozóként igenis fontos szereplője az ökológiai rendszereknek.

A farkasok a középkorban gyökerező tévhitek és hiedelmek szerint eredendően gonosz, rettenetes és kegyetlen lények, melyek egyik legfőbb célja az, hogy embereket öljenek. A tudományos vizsgálatok szerint azonban a valóságban ennek épp az ellenkezője áll közelebb az igazsághoz.

Télen a farkas is dúsabb bundát növeszt

Télen a farkas is dúsabb bundát növeszt
Forrás: pxhere.com

A farkasok ugyanis alapvetően rendkívül rejtőzködőek, kifinomult érzékszerveiknek köszönhetően pedig még azelőtt messze elkerülnek minket, hogy mi egyáltalán tudomást szerezhetnénk a közelségükről. Orruk olyannyira kiváló, hogy megfelelő szélirányban akár 2 km-nél messzebbről is megérzik a prédájuk szagát.

Halálos farkastámadások

Az ordasokat övező félelem és gyűlölködés minden jel szerint kétségtelenül túlzó, az igazsághoz ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy olykor-olykor valóban előfordulnak halálos kimenetelű farkastámadások. John Linnell és kollégáinak átfogó tanulmánya szerint azonban meglehetősen ritka az ilyesmi.

2002-2020 között például az egész világon csupán 26 halálos kimenetelű esetet jegyeztek fel, melyből Törökországban tizenkettő, Iránban hat, Indiában négy, Kanadában, az Egyesült Államokban, Tádzsikisztánban és Kazahsztánban pedig egy-egy támadás fordult elő.

A kutatók a nem halálos sérüléseket okozó esetekkel együtt összesen 489 farkastámadásról szereztek megbízható adatokat a 18 vizsgált évből. Ezek közül 78 százaléknál a kiváltó ok a veszettség volt, 14 százaléknál a farkas tényleges prédát látott az áldozatban, 8 százalék esetében pedig a farkasok valamilyen provokációra válaszul támadtak, lényegében önvédelemből.

Ha azonban figyelembe vesszük, hogy Észak-Amerikában közel 60.000, Európában pedig 15-20.000 farkas él, amelyek mindegyike több száz millió emberrel osztja meg életterét, könnyen megállapítható, hogy a farkastámadások kockázatának valószínűsége teljesen ugyan nem nulla, de ahhoz egészen közel áll.

Vad konfliktusok

A farkassal kapcsolatos vélemények azért is annyira gyűlölködőek, mert jelenlétük gazdasági kárt okozhat a legelő háziállatok állományaiban. A kutatók szerint ugyanakkor a szürke farkas legkedveltebb tápláléka a gímszarvas lehet, emellett pedig gyakori a vaddisznó, az őz és a muflon elejtése is.

A farkasok a szakemberek szerint akkor fanyalodhatnak nagyobb számban a legelő háziállatokra, ha a vadon élő patások állományának sűrűsége és változatossága jelentősen visszaesik, vagy ha a juhokat, marhákat nagy területeken megfelelő védelem nélkül tartják. Nem véletlen amúgy, hogy az ilyen vádakról utólag sokszor kiderül, hogy valójában kutya volt a tettes.

Ám mivel a veszély valós, a megelőzés szempontjából a farkaslakta vidékeken rendkívül fontos, hogy a haszonállatokat folyamatosan felügyelet alatt tartsák, tereljék be azokat biztonságos éjszakai szállásra, valamint pásztorkutyával, villanypásztorral és mozgásérzékelő riasztókkal is védjék a jószágot.

Van-e farkasveszély Magyarországon?

Fontos kiemelni, hogy az adatsorok alapján arra semmilyen hiteles bizonyíték nincs, hogy Magyarországon valaha is farkas támadt volna az emberre.

Magyarország farkasállományát jelenleg is mindössze 50-100 példány alkothatja, így a jövőben is kicsi az esély arra, hogy miattuk veszélybe kerüljünk, de még arra is, hogy kirándulás közben egyáltalán szembe találkozzunk velük.

Szerencsére amiatt sem kell aggódnunk, hogy a hazánkban előforduló farkasok veszettség miatt támadnának ránk, hiszen a rókák veszettség elleni vakcinázási programja során elhelyezett csalétkek minden bizonnyal elérik és védik a farkasokat is.

Nézzünk farkasszemet?

Ha mégis megtörténne a csodaszámba menő találkozás, őrizzük meg a nyugalmunkat, viselkedjünk megfontoltan és lassan, hátrálva távozzunk a farkas közeléből.

Semmiképp ne etessük, ne próbáljuk elzavarni, ne szaladjunk el előle, de ne is vegyük üldözőbe, kiabálással vagy tapsolással viszont elriaszthatjuk az állatot.

Tartsuk ugyanakkor észben, hogy a szürke farkas hazánkban fokozattan védett és természetvédelmi értéke 250.000 forintra tehető, engedély nélküli elejtése, károsítása, bántalmazása, zavarása tehát olyan bűncselekmény, amely 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ezért is fontos, hogy a kilőtt farkasok elejtőit megtalálják és szigorú büntetést statuáljanak felettük.

Szürke farkas

Forrás: Wikimedia commons

Ha a kirándulásra kutyánkat is magunkkal visszük, saját magunk és a kedvencünk biztonsága érdekében mindenképp tartsuk őt végig pórázon és tartózkodjunk végig a kijelölt turistaútvonalakon.

A megfelelő viselkedésen túl a kutatók szerint további szigorú intézkedésekkel, így a szeméttelepek és a gazdaságokban elpusztult tetemek megfelelő, gondos elzárásával világviszonylatban csökkenthető lenne a kockázatos interakciók esélye. Ha viszont a medvékhez hasonlóan a farkasok is beszoknak a települések közelébe, rászoknak az erdők melletti potyaételre és elvesztik az embertől való félelmüket,  attól ismét csak a démonizálók hangja lesz az erősebb.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.