Mit tanuljon a gyerek, a mesterséges intelligencia kinek a munkáját veszi el végleg? Erről is beszélt Jensen Huang, a világ egyik legértékesebb cégének, a Nvidia-nak a vezérigazgatója a World Government Summit-on egy beszélgetésben. Huang egészen érdekes választ adott a kérdésre.
Sokan azt hangoztatták az elmúlt években, hogy minden gyermeknek meg kell tanulnia a programozást, és hogy a számítástechnikai tudás alapvető.
Huang ezzel szemben azt állítja, hogy a technológiai fejlődés célja épp az, hogy senkinek ne kelljen programoznia, a „programozási nyelv” pedig maga az emberi nyelv legyen. Ezért programozást tanulni csak az elme pallérozására jó, de ebből majd megélni nem lehet.
Az AI jelentőségét kiemelve, Huang azt mondja, hogy
a mesterséges intelligencia korában mindenki programozónak tekinthető, mivel az AI technológiák lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy utasításokat adjanak a számítógépeknek anélkül, hogy mélyreható technológiai ismeretekkel rendelkeznének. Az AI pedig majd leprogramozza azt, amit kérünk
A biológiai tudományok példáján keresztül bemutatta, hogy éppen a legbonyolultabb tudományterületeken várható majd a legnagyobb hatás.
Vélekedése szerint a digitális biológia, vagyis az élet tudományának és mérnöki tudományoknak az összefonódása jelenti a jövőt.
A “life sciences” már nem csak tudomány lesz, hanem mérnöki terület is, ahol a biológiai területeken elért találmányok tervezhetők és előrejelezhetők.
Az oktatásról szólva,
Huang azt tanácsolná azoknak, akik most kezdik tanulmányaikat, hogy a digitális biológia és az életmérnökség területére fókuszáljanak.
Ezek a területek nemcsak azért fontosak az emberiség számára, mert kulcsfontosságúak a jövő kihívásainak kezelésében, hanem mert ezek a tudományterületek válnak az új mérnöki tudományok központjává.