Múlt és jelen találkozása az Antenna Hungária nyíregyházi rádióállomásán

Átadták a Pécsi Eszter Tanári Díjakat Budapesten
2022-11-24
Idén is százmillió forinttal támogat gyermekeket segítő alapítványokat az MVM Csoport
2022-11-24
Show all

Múlt és jelen találkozása az Antenna Hungária nyíregyházi rádióállomásán

Ünnepélyes keretek közt avatta fel a nyíregyházi Borbánya rádióállomás 70. évfordulójára készült emléktáblát az Antenna Hungária képviseletében Árki Zsolt műszaki igazgató, Pataki Zsolt üzemeltetési központvezető és Zentai Mihály, a rádióállomás egykori vezetője.

1952. május 1-én, a magyar műsorsugárzás hőskorában indult meg a középhullámú sugárzás Nyíregyházán, a borbányai telephelyről. Korábban ugyan már volt Nyíregyházán egy rádióállomás, a város Eletó nevű részén, azonban az a II. világháborúban megsemmisült.

A rádióállomások mindig is fontos szerepet töltöttek be a magyar műsorszórásban és mint minden ilyen állomásnak, a nyíregyházi személyzetnek is magas szakmai felkészültséggel kellett rendelkeznie,hisz az akkori eszközök a megfelelő működéshez igényelték a folyamatos emberi felügyeletet, gyakran a beavatkozást is. A technológiai fejlődésnek köszönhetően idővel az állomások egyre kevesebb személyzettel működtek, napjainkban pedig a legtöbb műsorsugárzása automatizáltan üzemel a korszerű berendezésekkel.

A nyíregyházi különlegessége, hogy Zentai Mihály – aki 2005-ig az állomás vezetője volt – az országban egyedülálló, számtalan távközléstechnikai berendezést, rádió- és TV-gyűjteményét bemutató múzeumot nyitott az épületben. Szintén ennek az állomásnak az érdekessége, hogy a rádiós műsorszóró berendezések három generációja is megtekinthető (a Standard, az EMV és a TRAM), melyből a legelső 1952-től kezdve, több mint 50 éven át üzemelt.

Nyíregyháza régi rádióadója 1933. július 18-tól működött, az első bécsi döntést követően az állomás berendezéseit leszerelték, majd újra üzembe állították, a közben visszacsatolt Kassán. A II. világháború alatt a nyíregyházi épület részlegesen megsemmisült a front áthaladásakor, csak 1948-ban vették ismét használatba: egy középhullámú sugárzásra átalakított, 400 W-os amerikai katonai adóval (ez az adó még jó ideig szolgált az új, borbányai állomáson is, tartalékként). 1949-ben döntött úgy az állami vezetés, hogy nagyobb teljesítményű adóra van szüksége a régiónak, majd 1952-ben adták át az új állomást és akkor kezdődött a műsorsugárzás a frissen épült, 115 méter magas toronyantennával és a STANDARD típusú adóberendezéssel. Ekkor az állomás elsődleges feladata azonban nem a műsorszórás, hanem a Szabad Európa Rádió adásának zavarása volt, amelyhez a berendezést napi 44 alkalommal hangolták át. A nyíregyházi jelszórás további különlegessége, hogy a Magyar Rádió Nyíregyházi Körzeti Stúdiója 1952 decemberétől helyben is gyártott tartalmakat, a központi, budapesti adást időnként a helyi rádióstúdióban felvett műsorra cserélték és innen sugározták a régiónak.

Zentai Mihály 55 éve viseli szívén az adó sorsát. 1967-es munkába állása óta dolgozóként, 1991-től pedig annak vezetőjeként számos nehézségen és történelmi változáson segítette át kollégáival az állomást, egészen a régi STANDARD adó 2005. április 20-ai végleges kikapcsolásáig. A toronyban ezt követően váltottak arra az automatizált rendszerre, amely az elmúlt 17 évben mindössze háromszor szorult szervizelésre.

Az egykori vezető 17 évvel a nyugdíjazása után is nagy figyelemmel és odaadással fordul az általa berendezett híradástechnikai múzeum érdeklődői felé. A 2005-ös leálláskor ünnepélyesen nyitotta meg a több mint 400 rádiókészülékből, 100-nál is több televízióból, a rádiózás és televíziózás írott emlékeiből, valamint a lebontott adóberendezés megmentett ritkaságaiból álló múzeumot, mellyel együtt – közbenjárásának köszönhetően – a vidéki adók közül egyedüliként megmenekülő állomást távközlési műemlékké nyilvánították. Zentai úr lelkesedéséhez és a híradástechnika szeretetéhez az egykoron rádiószereléssel is foglalkozó édesapja adta az inspirációt. Ezt a foglalkozást ő maga is tovább vitte, munkája során számos régi rádiókészülék került hozzá, de amint híre ment gyűjteményének, egyre több helyről kapott felajánlásokat. A legkülönlegesebb darabok közt számos márka első kiadása és rengeteg más régiség is megtalálható, de Zentai úr elmondása szerint a gyűjtemény kincse az az Orion 255 G rádió és lemezjátszó, melyet még édesapja vett 1942-ben.

Zentai Mihály rádiótörténeti munkássága elismeréséül április 25-én megkapta a Híradástechnikai és Informatikai Tudományos Egyesület aranyérmét.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.