Moholy-Nagy László születésének idén ünnepeljük 130. évfordulóját. Rá, mint az avantgárd művészet meghatározó alkotójára és teoretikusára, a modern fotográfia, valamint a Bauhaus egyik kulcsfigurájára emlékezünk. Moholy-Nagy hitt abban, hogy a kép nem kiváltság, hanem az emberiség közös nyelve, amelyet mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A halála után 70 évvel közkincs státuszba került művei ideális alapot teremtenének ehhez a nyitottsághoz, mégis számos közgyűjteményben adminisztratív és anyagi akadályokba ütközik a digitális hozzáférés. Miközben a nemzetközi gyakorlat egyre inkább a szabad felhasználás felé mozdul a lejárt védelmi idejű művek esetében, Moholy-Nagy progresszív szellemisége itthon még várat magára. A szabad felhasználás lehetőségeit és korlátait is érintő évfordulós írásunkat Moholy-Nagy László Fortepanon található fotográfiáival illusztráltuk.
Moholy-Nagy László 1895. július 20-án született Bácsborsódon.
Családnevét előbb Weiszről Nagyra változtatta, majd az első világháború után Moholy-Nagyra módosította.
Fiatalon jogot tanult Szegeden, de hamarosan a festészet, majd a fotográfia felé fordult érdeklődése. Első szárnypróbálgatásai között találjuk azokat a katonaportrékat, melyeket részben tábori levelezőlapokra skiccelt bajtársairól a háborúban. Noha a kommün kulturális mozgásaiban aktívan nem vett részt, annak bukása után előbb Bécsbe, majd Berlinbe távozott.
A húszas években csatlakozott a Bauhaushoz Walter Gropius hívására, és Weimarban, majd a Dessauban felépült emblematikus campuson a művészeti iskola egyik meghatározó tanárává vált.

Moholy-Nagy hitt a technika felszabadító erejében, a fotográfia új látásmódjában, és abban, hogy a művészetnek nincs hierarchiája: a plakát, a fotó, a film, a formatervezés és a festészet egyformán megkerülhetetlen fragmentumai a modern vizuális kultúrának.
Neve és alkotó-teoretikus életútja mindeközben egybeforrt a Neues Sehen, az új látás(mód) fogalmával is. Fény-árnyék kísérletei, szokatlan nézőpontjai, kollázsai és fotogramjai a modernista fotográfia megkerülhetetlen jelenségeivé váltak, mellyel alapjaiban kérdőjelezte meg a reneszánsz óta a nyugati vizuális kultúrában egyeduralkodó ábrázolásmódokat, köztük a középponti perspektívát.









Valószínűleg az a Moholy-Nagy László is ezt az utat választaná napjainkban, aki a fényképezés technikai fejlődésében több mint egy évszázada meglátta a szabadságot, a képalkotás és a képek használata kapcsán pedig egy közös vizuális nyelv megteremtésében hitt. Egy olyan nyelvben, amelyet mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni.
Képszerkesztő: Virágvölgyi István
A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/moholy-nagy-130



