Nagy reményekkel várja a magyar gazdaság gerincét adó kis- és középvállalkozási szektor az uniós fejlesztési forrásokat. Szakértők szerint a KKV-k lesznek az egyik legfontosabb célcsoport a tervek szerint hamarosan érkező európai támogatásoknál. Eszközbeszerzések helyett komplex fejlesztési csomagok várhatóak, a kevésbé fejlett régiók mellett pedig Budapestnek és agglomerációjának is több erőforrás állhat majd a rendelkezésére.
A magyar kis- és középvállalkozások az elmúlt években számos kihívással szembesültek. Nőttek a működési és energiaköltségek, bizonytalanná vált a piaci környezet, csökkent a kereslet, nehézzé vált a fejlesztések finanszírozása. A szektorban jelentős lemaradás tapasztalható a technológiában, a digitalizációban, automatizációban és az energiahatékonyság területén, ezért az újra elérhetővé váló uniós források kulcsszerepet játszhatnak a hazai KKV-k versenyképességének megerősítésében.
A hazai gazdaságban betöltött szerepük miatt a versenyképességük és termelékenységük javítása nélkül nehezen képzelhető el tartós gazdasági növekedés.
Várakozásaink szerint a kis- és középvállalkozások továbbra is az uniós fejlesztési források egyik legfontosabb célcsoportját jelentik majd
nyilatkozta Csépány Zsuzsa, a Goodwill Consulting Kft. regionális igazgatója.
Arra számítunk, hogy a KKV-k több programban és többféle finanszírozási formában is megjelennek kedvezményezettként.
Ezeken a területeken nyithatnak újabb támogatási lehetőségeket
Az uniós fejlesztéspolitika a kis- és középvállalati szektort tekinti elsődleges célcsoportnak. A GINOP Plusz, a DIMOP Plusz, a KEHOP Plusz, valamint a Közös Agrárpolitika (KAP) keretében megjelenő felhívások várhatóan továbbra is a termelékenységet növelő beruházásokat, a digitalizációt, az energiahatékonyságot, az innovációt és a zöld átállást támogatják.
Mint a szakértő mondja:
A vállalkozások számára különösen fontos üzenet, hogy a következő években várhatóan nem egyszerű eszközbeszerzések, hanem komplex fejlesztési projektek kerülnek előtérbe. Azok a beruházások élvezhetnek előnyt, amelyek egyszerre javítják a termelékenységet, csökkentik az energiafelhasználást, mérséklik a környezeti terhelést és erősítik a vállalkozások hosszú távú versenyképességét.
Benedek Eszter, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetője ennek kapcsán kiemelte:
Az uniós források akkor járulhatnak hozzá igazán a hazai vállalkozások megerősödéséhez, ha a fejlesztések jobb termékekben, hatékonyabb működésben és szélesebb piaci jelenlétben is megmutatkoznak. Ehhez a gyártók, a kiskereskedelmi szereplők és a szakmai szervezetek együttműködésére egyaránt szükség van
Bővülő finanszírozási konstrukciók, nőhet Budapest szerepe
A hazai vállalkozások egyik legfontosabb kérdése, hogy a következő időszakban milyen finanszírozási formákra számíthatnak.
A Goodwillnél úgy vélik a jelenlegi programozási időszak tapasztalatai alapján, hogy
továbbra is meghatározó szerepet töltenek majd be a vissza nem térítendő támogatások, különösen a KKV-k számára.
Emellett azonban egyre több kombinált finanszírozási konstrukció jelenik majd meg, ahol a támogatás kedvezményes hitellel vagy egyéb pénzügyi eszközzel egészül ki. A jövőben arra lehet számítani, hogy továbbra is lesznek olyan konstrukciók, amelyek a vidéki térségeket részesítik előnyben, de a budapesti mikro-, kis-, közép- és egyes nagyvállalatok számára egyre szélesebb körű finanszírozási lehetőségek nyílhatnak meg. Az eredményességhez több fejlesztési területnek van jelentős szüksége a támogatásokra.
Az élelmiszeriparban például különösen fontos lehet a gyártási folyamatok automatizálása és robotizációja, az intelligens minőségirányítás, az energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energia alkalmazása, valamint a fenntartható csomagolási és körforgásos megoldások bevezetése. Ezek ma már a hazai és nemzetközi piacon maradás feltételei.
Agóra konferencia
Az együttműködés lehetőségei és az uniós források legfontosabb kérdései is középpontba kerülnek az idén húszéves Magyar Termék védjegyrendszer jubileumi szakmai rendezvényén, a 12. Agóra konferencián, amelyet 2026. augusztus 27-én rendeznek meg Balatonalmádiban. A Magyar Termék védjegyes közösségéhez ma közel 250 vállalat, több mint 6000 termék és csaknem 54 ezer munkavállaló kapcsolódik. Az eseményen az uniós fejlesztési források mellett külön kerekasztal-beszélgetés foglalkozik az élelmiszer-kiskereskedelem aktuális kihívásaival, a fogyasztói igények változásával és a forgalom várható alakulásával.
