Négy gén mondhatja meg, kinek érdemes új májat kapnia, de az új szövetet már nyomtatni is lehet

Jazz Showcase a Müpában tizenhatodik alkalommal
2023-01-19
Elhunyt a zenészóriás – hatalmas űrt hagyott maga után
2023-01-20
Show all

Négy gén mondhatja meg, kinek érdemes új májat kapnia, de az új szövetet már nyomtatni is lehet

A rosszindulatú májdaganat az egyik legveszélyesebb ráktípus, amely még ma is rengeteg ember halálát követeli. A néma gyilkosnak is nevezett tumort sokszor túl későn diagnosztizálják, s nem sok lehetőség van a kezelésére. Egy uniós projekt a túlélés egyik zálogát könnyítheti meg, egy másik pedig jövőbe mutató technológiával igyekszik segíteni a súlyos betegség eredményes terápiáján.  A Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja betekintést nyújt a részletekbe.

Az egyik legádázabb rosszindulatú daganat, a néma gyilkosnak is nevezett májrák, mert legjobban kórházi képalkotó eljárásokkal vehető észre és így legtöbbször észrevétlenül terjed és válik előrehaladottá. Ilyenkor már csak a májátültetés a túlélés egyetlen záloga, ám nagyon sok betegnél az orvosok nem tartották megvalósíthatónak a transzplantációt. Egy portugál orvostudományi start-up cég azonban egy olyan tesztet dolgozott ki, amelynek eredményeképp sok olyan páciens mégis bekerülhet az átültetésre várók közé, akik eddig kiestek a rostán és így talán ők is esélyt kaphatnak a túlélésre.

Nem pontos a szelekció

Májátültetés

Májátültetés
Forrás: Flickr

A májrákos esetek száma 1980 óta Európa szerte megháromszorozódott. A Health Policy Watch  adatai szerint 2020-ban 87 ezer betegnél diagnosztizálták a betegséget és közülük 78 ezren nem élték túl. Amellett. hogy a daganatot sokszor túl későn veszik észre a transzplantációhoz, a donoroktól származó májak száma is nagyon szűkös, így a várólistán lévő betegek gyakran nem élik túl a várakozást.

Az orvosok a nehéz helyzetben válogatni kénytelenek az átültetésre váró betegek között és eddig elsősorban a tumorok nagysága és száma szerint szelektáltak. Ez a módszer azonban messze nem tökéletes. Míg akár a transzplantációra kijelölt betegek 30 százaléka végül nem jut új májhoz, az átültetésből kizártak között lehetnek olyanok, akik esélyesebb jelöltek lehetnének az operációra.

A tumorok külső megjelenésére, nagyságára és számára való összpontosítás félrevezető eredményt adhat. Vannak például nagyméretű daganatok, amelyek meglehetősen „lusták”, nem terjednek agresszívan, s bár az eddigi gyakorlat miatt az ilyennel rendelkező pácienseket kizárták az átültetés lehetőségéből, pedig ez a beavatkozás megmenthetné a beteget.

A májrákos betegek háromnegyedénél Európában az úgynevezett hepatocelluláris karcinóma (HCC) jelentkezik, amelynél kései diagnózis esetén a betegek egytizede számíthat ötéves vagy annál hosszabb túlélésre.

Az algoritmus majdnem százszázalékos biztonsággal választ

Az Ophiomics Precision Medicine nevű portugál cég orvosai az EU támogatás segítségével egy új eljárást dolgoztak ki annak megállapítására, hogy az átültetés után melyik betegnél várható a rák kiújulása. Ehhez egy apró tűvel biopsziát vesznek a beteg májából és négy kulcsfontosságú génre vizsgálják meg a májsejteket. Az így nyert markereken alapuló algoritmus más klinikai mérésekkel együtt jobbnak bizonyult az eredményes májátültetés előrejelzésében. A felfedezésből egy HepatoPredict nevű gyakorlatban bevethető eszköz lett, melynek bizonyított eredményessége 94 százalék, szemben a korábbi eljárás 67-80 százalékos hatásfokával. Az is sikernek könyvelhető el, hogy sikerült 30 százalékkal megnövelni a transzplantációra érdemes betegek számát. Ennek az eszköznek eddig már több beteg köszönheti az új máját.

A donoroktól származó májak száma is nagyon szűkös, így a várólistán lévő betegek gyakran nem élik túl a várakozást.

Forrás: Horizon

Magyarországon az elmúlt 15 évben több mint 400 májátültetést hajtottak végre, és a betegek több mint 90 százaléka az átültetést követő első év végén életben volt. Tavaly a májátültetés esetén 0,75 év volt a várakozási idő, összesen pedig 67 esetben került sor ilyen beavatkozásra.

A májátültetés alternatívája, hogy a rákos betegek ép sejtjeiből laboratóriumban növesztenek új májat. Az ORGANTRANS nevű uniós projektben résztvevő kutatók a svájci CSEM nevű innovációs szervezet koordinálásával a betegek őssejtjeiből növesztenek májsejteket, amelyeket azután májszövetként nyomtatnak ki.

Őssejtek a rák ellen

A krónikus, vagy végstádiumú májbetegek számára ez a megközelítés nem egyszerű feladat. Az őssejtjeikből növesztett organoidokat (a szerv miniatürizált és leegyszerűsített változatait) ugyanis laboratóriumban kell megnöveszteni és életben kell tartani. Mivel az organoidok genetikai profilja megegyezik a betegével, a szervezet immunrendszere beültetés után nem támadja meg őket.

Mindehhez egy speciális nyomtató, bioprinter kell, amely különleges, organoidokat és vízalapú géleket tartalmazó patronokkal működik. A folyamat során a nyomtató egyik tűje a különböző komponenseket egy steril, baktériumoktól távol tartott felületre engedi.  Arra is vigyázni kell, hogy kinyomtatott szerkezet zselés formában maradjon, s így megőrizze háromdimenziós kiterjedését.

Az igazi kihívás, hogy ezeket az apró szervcsomókat egy nagyobb, tápanyagokat és oxigént szállító érhálózattal rendelkező szöveti struktúrába építsék be, méghozzá vagy úgy, hogy a máj megmaradt részeit pótolják velük, vagy úgy, hogy ezek legyenek egy teljesen új máj kiinduló elemei.

A kutatás jelenlegi szakaszában a kinyomtatott kis szövetmintákat már több hétig sikerült életben tartani. A kis mini-májakat ezután – még az első félév során – elsőként egerekbe szeretnék beültetni.

A technológia kórházi alkalmazása még tízéves távolságban van, de a kutatók gyors haladásra számítanak. Ha a májkezdeményeket a kísérleti állatokban heteken, vagy hónapokon át sikerül életben tartani, megnyílhat az út a humán kísérletekhez is.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.