fbpx

Nem a hit kövülete: valódi „lélekceleb”: Pál Ferenc atya

Pap, lelki gondozó, drámapedagógus, mentálhigiénés szakember egy személyben. Nem csak templomi közösségének tagjai kísérik odaadó figyelemmel a szentmiséit, evangéliumi magyarázatait. Így karácsony idején különösen sokfelé hívják az országban előadni Pálferit – ahogy már a köznyelv is emlegeti -, hogy vigasztalást, lelkierőt, hitet merítsenek bölcs gondolataiból. Interjút azonban évek óta senkinek sem ad.

Pál Ferenc előadása
Pál Ferenc előadása
Forrás: Wikimedia commons

Már a külsejével és előadásmódjával lenyűgöz mindenkit. Kiáll a pulpitusra egy sovány, szikár, aszkéta-ember és beszélni kezd. Hosszú karjaival gesztikulál, mondanivalója szerint emeli, vagy halkítja a hangját, mosolyog vagy cinkosan hunyorít, vicceket mesél, szép, vagy szomorú történeteket gurít elénk, emberi drámákat éreztet át velünk, és közben „izzik” az egész ember. De nincs ebben a szuggesztív előadásmódban egy csöppnyi megjátszás sem. Pál Ferenc atya a hallgatósággal együtt él és lélegzik. Ő nem üres „lélekceleb”, afféle ágáló hitszónok, aki zavaros gondolatainak és teátrális előadásmódjának hálójával fonja körbe a közönségét. Minden szavának súlya, teológiai megalapozottsága vagy tudományos és emberi háttere van. Mindenki érzi, hogy őszinte, tiszta lélek, barát, aki azért beszél hozzánk, mert velünk van, meglátja, megérti szorongásainkat, fájdalmainkat és segíteni próbál. Hívei úgy gondolják, ő valóban Isten követe itt a Földön, aki megnyugvást teremt az emberek lelkében és megpróbálja a legjobbat kihozni belőlük.

Az út

Pedig nem hívő családban nőtt fel. Húsz év körül járt már, amikor két sporttársa némi bizalmatlan méregetés után teljesítette a kívánságát és elvitte egy katolikus hittanórára. Valójában akkor kezdett ismerkedni a keresztény tanokkal. A bizalmatlanság pedig nagyon is érthető volt, hiszen ez még abban az időben történt, amikor nem volt kockázat nélkül való, ha valaki bevallotta vallásos kötődését. Mindezt egy sok évvel ezelőtti vallomásában árulta el, most már évek óta nem ad interjút. És akkor régen, ahogy megismerte Jézus alakját és feltárult előtte a benne megtestesülő szellemiség, ez annyira lenyűgözte, áthatotta, hogy nem is hosszú idő, talán egy-két év után eldöntötte: katolikus pap lesz.

Újabb vállalás

A későbbi évtizedek során persze több alkalommal is elfogta a kétség, vajon jó utat választott-e magának. Vajon valóban itt van-e feladata az életben, és megérte-e, hogy emiatt feladta azt, hogy megnősüljön és gyerekei legyenek. De aztán teológiai és pszichológiai segítséggel, testének és lelkének edzésével mindig kirángatta magát a gödörből. Talán ez vezette ahhoz a felismeréshez, milyen jó, ha valaki segítséget kap, amikor dilemmák között vergődik. És újabb tanulmányokba vetette bele magát, a papi hivatás mellé mentálhigiénés szakismeretet is szerzett. Amiben odáig fejlődött, hogy ma már egyetemen és más iskolákban ő maga tanítja a mentális egészséggondozás módszereit. És különböző lelki nyavalyáink és konfliktusaink legyőzésének témájában tart előadásokat országszerte.

Bűvös hatás

De vajon miért hat ránk ennyire ez az ember? Feltehetően azért, mert nem mindennapi személyiség. Annyira más, mint akiket megszoktunk. Nem szokványos pap, nem szokványos előadó. Mert szépen beszélni sokan tudnak, de valljuk be, még a nagyon tisztelt papok között is kevés az olyan karizmatikus személyiség, akinek kisugárzik értékes belső világa, és aki nem csak a dogmák szentsége miatt, de szeretetteljes derűjével is megfogja a lelkünket. Pálferi azért is hat, mert kivételes közösségteremtő ereje van. Meg azért is, mert papként is halad a korral.

Pál Feri atya nem vált a hit kövületévé. Felismerte a modern kor, és a fiatalabb korosztályok igényeit, és a mellett, hogy mindig a személyes kontaktusra törekszik ember és ember között, jól kihasználja a modern technológia, az internet, a közösségi média adta lehetőségeket is.

A közösség

A Pálferi közösség mintegy 18 év alatt épült fel, de ma is folyamatosan bővül. Kis terézvárosi csapatból indult, amikor annak idején ott volt szolgálatban. De amikor áthelyezték, a hívei termet béreltek a Bartók Béla úton, hogy időnként mégis meghallgathassák a gondolatait. Aztán a társaság terebélyesedett, kinőtte a termet. Később helyet kaptak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, majd a Pálferi közösség az interneten is megjelent. Lenyűgöző, hogy Pál Ferenc atya figyelő szemlélődésével, szeretetteljes szavaival, az emberi pszichét mélyen értő gondolataival milyen lüktető közösségi életet tudott teremteni. Honlapjuk van, ahol bárki élőben követheti az általa celebrált szentmiséket, a you tube-on meghallgathatja a vasárnapi beszédeket, evangélium-magyarázatokat. Önismereti csoportokat szervezett, segítő alapítványt hozott létre, de a közösség tagjai még táncórákon vagy sítáborban is részt vehetnek, ha kedvük tartja. De mindenekelőtt belső dilemmáik megoldásához kapnak okos, emberséges segítséget.

Pandémia, háború, szorongás, magány. Pálferi mindenre felfigyel és reagál, ami az embernek fájhat, amiben hiánya van. Az egyes konfliktusos esetek nyomán támadt gondolataiból könyvek is születtek. Ilyen például az önfejlődés lehetőségét bemutató A szorongástól az önbecsülésig, vagy a teljes értékű társkapcsolat felépítésével foglalkozó A függőségtől az intimitásig című Pál Feri-kötet.

Egyik legújabb, adventvasárnapi beszédében, Máté evangéliumának a hajdani Özönvizet és Noét idéző részletén, a jézusi figyelmeztetés: Legyetek készen!- intelmén keresztül, kristálytiszta logikával magyarázza el, mi a valódi feladatunk. Sem nem az, hogy a múlt szörnyűségein rágódjunk, sem nem az, hogy attól szorongjunk, az ár majd minket is elsodor a jövőben. A jelenre kell figyelnünk. Azt kell kiderítenünk, mi az, ami a jelenben sodorhat el bennünket, vagy, amit most kellene magunk mögött hagynunk, illetve éppenséggel azonnal megtennünk. Ezt jelenti valójában a Legyetek készen!

Székek és állomások

Sokan fordulnak Pálferihez tanácsért gyászban, nagy veszteség után, de megoldhatatlannak gondolt családi, kapcsolati problémáikkal is. Amikor ilyen témákról tart nyilvános előadást, egy sajátos ’szék-rituáléval’ érzékelteti a szenvedő ember lelki reakcióinak egyes fázisait. Egyik székről a másikra átülve mutatja be, hogyan jutunk el (és juttathatjuk el magunkat) a természetes tagadáson, dühön, alkudozáson, reménykedésen át a megbékélést hozó elfogadásig. És bebizonyítja, mennyire hamis az a mondás, hogy „minden rosszban van valami jó”. Mert a rossz, az bizony rossz, kár szépíteni. A jó bennünk, emberekben van, és ez a jó segít átlendülnünk a túloldalra.

  • “Nemegyszer a félelem az egyetlen ösztönző erő, ami kilendít bennünket abból az állapotból, amelyből addig nem tudtunk kikerülni, mert hatékony cselekvésre indít, és egyszer csak valahonnan megérkezik hozzá az erő is.” – így szól Pál Feri egyik megszívlelendő gondolata

Ezt a keserves folyamatot pedig Pálferi olyan viccesen, kedvesen és hatásosan érzékelteti, hogy mi, a hallgatóság szívből nevetünk, de a könnyeink is potyognak ugyanakkor. És a Pálferi-jelenség bűvös hatására kokrétan katarzist élünk át, megkönnyebbülünk, nem túlzás azt állítani, valamiféle megtisztulás-érzéssel jövünk ki a teremből.

További hírek