Magyarország két kiemelt kereskedelmi partnere, Németország és Kína egyszerre küzd problémákkal, igaz, eltérő okokból. A német energia-beszerzés felborult, az autóipar átalakulóban van, míg Kína kicsit lelassult és sok nyugati ország nagyon negatív kapcsolatban van jelenleg vele. Magyarország azért mindkét erős gazdaságban továbbra is bízhat, és remélhetőleg az átmeneti nehézségek után Berlin és Peking is magára talál.
Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere Németország, ez nagyon régóta így van, de 2023-ban a német részesedés a magyar külkereskedelemben még nőtt is. A német vevők aránya a teljes magyar exportban 2022-ben még csak 25 százalék volt, tavaly már 26 százalék. Az importban is hasonló emelkedés volt, de ott a német arány – kerekítve – 21 százalékról, 23 százalékra változott.
Meglepő, de igaz, Magyarország azon országok között van, amelyek a legnagyobb külkereskedelmi többletet generálják Németországgal szemben. Nálunk ugyanis sok olyan cég van, amelyik egy német vállalatnak szállít be, miközben világszerte inkább a németek szokták ellátni gépekkel, műszaki cikkekkel a vevőiket.
És a többi kiemelt partner
Magyarország exportpiacai között Olaszország és Románia dobogósak még, míg az importban Németország után Kína és Ausztria a legfontosabbak partnereink. Ez egyébként eléggé jól rámutat arra, ami miatt Kínát nem annyira szeretik Nyugaton kereskedelmi partnerként, vagyis Kína sokat ad el, de keveset vesz, vagyis nehéz piac a kínai a nemzetközi, így a magyar cégek számára is.
Az utóbbi időben sokat hallhattunk Németország és Kína gazdasági problémáiról. Természetesen, ha ez a két ország ad el nekünk sok árut, akkor azt mondhatjuk, hogy ez nekünk nem akkora baj, hiszen vélhetően jó árat lehet kapni tőlük, jobban megbecsülik hűséges vevőiket, de ha a magyar export is a német ipar felvevőképességén múlik, az már nem olyan vidám. Érdekesség, hogy Oroszország még a jelentős energiaexportja ellenére sem kimagaslóan fontos kereskedelmi partner az adatok alapján, és még azt is elárulhatjuk, hogy Kína mellett Dél-Korea az az ország, amelynek a leginkább nőtt a kereskedelmi aktivitása Magyarországgal.
A magyar külkereskedelem most elég jó egyenleggel bír, ennek az egyik oka az, hogy szerencsére alacsonyabbak most az energiaárak, ez jó, de az is fontos, hogy a magyar lakosság olyan keveset fogyaszt, hogy az az importkeresletet is visszafogta. Ez azért nem olyan jó. Na, de cikkünk alapvető témája most nem is a külkereskedelmi egyenleg, hanem az, hogy a két nagyon fontos kereskedelmi partner belső problémái mennyire veszélyesek a jövőre nézve.
A német elbizonytalanodás
A német gazdaság nagyon erős, mindig lehet abban bízni, hogy hamar magára talál. A németek képzettek, szorgalmasak, technológiailag élenjárók. Az valóban egy kicsit most megfogta őket, hogy a régi modellben volt a német tudás, az olcsó (részben orosz) energia és sok globalizált gyártás mellett rengeteg erős felvevőpiac is. A modell szinte minden eleme megbicsaklott. Német tudás persze van, de ha a világ nem abba az irányba megy, mint amiben a német cégek erősek (például a belső égésű motorokkal hajtott gépkocsik fejlesztése), az nem jó. Az energiapiacon a németek egy huszárvágással egyszerre mondtak le az orosz gázról, az atomról, illetve nagyrészt a szénről. És bár természetesen a megújuló energiában (szélben, napban) is nagyon jók, de ez azért okozott némi zavart. A globalizáció pedig a Covid alatt kapott gellert, és máig is vannak olyan hatásai, amely miatt már nem megy úgy a nemzetközi munkamegosztás.
Rendbe kell rakni
A német belpolitika elég szigorú, az ott nem úgy megy, hogy lelassult a gazdaság, akkor ráöntünk egy csomó pénzt. Nem, Németországban sokkal szigorúbbak az eladósodási, vagy a hiányfékek, mindenki tudja, hogy jól jönne egy nagy infrastrukturális löket (százmilliárd eurókról van szó), de a bonyolult német belpolitikában a mindenkori ellenzék nem akarja engedni, hogy a kormány nagyon bátran lazíthasson. Pozitív megfogalmazásban azért nem, mert szeretik a felelős gazdálkodást, negatív megfogalmazásban pedig azért nem, mert senki nem akarja, hogy a másik kurzusához kötődjön a nagy pénzszórás, mert az népszerűséget is növelhet.
A német gazdaság lelassult, de azért növekszik. Ha a legnevesebb autógyárakban van gyárbezárás, munkanélküliség, megrendelés hiány, 4 napos munkahét, az nyilván rossz jel, de a német gazdaság bivalyerős.
Ráadásul azért bízhatunk abban is, hogy a magyar-német ipari kapcsolatok inkább jók, mint rosszak, vagyis az autóipari cégek tényleg támogató közegre leltek itt. Mindez ugyanakkor nem feltétlenül mondható el a német szolgáltatócégek, az energia-, vagy a kiskereskedelmi láncokról, vagyis azért nem szabad úgy sem tenni, mintha felhőtlen lenne a viszony. Ugyanakkor Németország a rendszerváltás óta az egyik legfontosabb partnerünk, és ez még biztosan sokáig így is marad, érdemes vigyázni erre a kapcsolatra.
Kína még csak most épül igazán
A kínai kapcsolatra nagyon figyel Magyarország, mind a kétoldalú találkozók alapján, de akár a Nyugat egészétől eltérő pozitív magyar hozzáállásban ez tükröződik. Itt a probléma az, hogy Kínában is van lassulás, ingatlanválság, gyengébb tőzsdei teljesítmény, de számunkra fontosabb a kereskedelmi háború, vagyis az, hogy a Nyugat távolodik Kínától, és mivel mi az EU és a NATO tagjai vagyunk, ezek a szövetségek valami hasonlót várnak el tőlünk is.
Ha pedig mi vonakodunk, annak is lehetnek kellemetlen diplomáciai következményei, az sem jó, ha a környező országok elhidegülnek tőlünk, mert az is ráteheti a bélyegét a magyar cégek külföldi megítélésére, vagy a külföldi működőtőke helyszínválasztásaira.
Egyensúlyra törekednek
Abban azért lehet bízni, hogy amikor sokan ellenségesek Kínával, Peking is megbecsüli a partnereit, ráadásul mivel Kína is tudja, hogy az nem egészséges, ha nagyon felborul az egyensúly, és ők csak eladnak, de nem vesznek, talán majd törekednek magyar cégek megbízására is. Mindenesetre Kína nem nagyon szeret kiszolgáltatott lenni, jól látszik, hogy az energiában, a mezőgazdaságban, az ipari nyersanyagokban is önellátásra törekedik.
Ezért sok erőművet épít, fejlett agráriumot hoz létre, és ahol nyersanyaghiányos, ott szívesen megy akár távoli földrészekre is bányákat, nyersanyagcégeket létrehozni.
Kína a világ második legnagyobb gazdaságra, rengeteg termékben (olyan fontos dolgokban, mint az akkumulátor, a nappanel, az okostelefon) már megkerülhetetlen.
Biztos, hogy nagyon fontos kereskedelmi partner lesz a globális vérkeringésben, de az biztos, hogy Magyarországnak a kínai belső problémák mellett arra a külpolitikai játékra is figyelnie kell, hogy bármennyire is szeretnénk, nem biztos, hogy önfeledten lehet mindenkivel üzletelni, ha a sokat emlegetett blokkosodás tényleg elfajul. És bármennyire szeretnénk, akár a pénzügyi, akár a kereskedelmi kapcsolataink alapján ma még az látszik, hogy nagyon hasznosak a keleti kapcsolatok, de teljes egészében biztosan nem fognak a nyugati kapcsolatok helyére lépni.
