Nézegessen gyönyörű képeslapokat – Amikor még szívesen írtunk kézzel egymásnak

Ingyenes programmal és eddig még nem látott kiállítással vár mindenkit a PIM
2023-01-09
Űrkorszaki történelmet írt volna a milliárdos – kudarcba fulladt a terve
2023-01-10
Show all

Nézegessen gyönyörű képeslapokat – Amikor még szívesen írtunk kézzel egymásnak

A 19. század utolsó harmadától a képeslapküldés a polgárosodás jellegzetes kísérőjelensége lett – mondta a Tudás.hu-nak Petercsák Tivadar. A néprajzkutató-történésszel, aki könyvet is írt a magyar képeslap történetéről, herkulesfürdői emlékekről, csókküldeményekről, lövészárokbeli imákról és a gyors kiadói reagáló-képességről is beszéltünk.

Petercsák Tivadar

Petercsák Tivadar

Milyen régi képeslapokat nézeget éppen?

Az egri Bródy Sándor Könyvtár helytörténeti gyűjteményének képeslapjai remekül illusztrálják, hogy a városi szoborállítások hogyan tükrözik a politikai változásokat. Látja, 1904-ben nyílt az egri színház, akkor még nem állt szobor a színház előtt.

Egy 1968-as képeslapon már látszik, hogy elhelyezték ott Gárdonyi Géza szobrát, amikor a színház felvette Gárdonyi nevét. Majd az 1970-es évekbeli lapok elárulják, hogy az írót elvitték onnan a Gárdonyi-kertbe, és Lenin szobrát helyezték ott el. A színház előtti tér Lenin tér lett. És íme, a rendszerváltozás után Lenin ment, és jött az 56-os emlékmű, amely jelenleg is ott látható.

Az internet és a közösségi média megjelenésével már nem is emlékszünk arra, hogy valaha képes levelezőlapokat küldözgettünk egymásnak. Ön miért tartotta fontosnak, hogy egy illusztrált könyvet írjon a magyar képeslap történetéről?

Az egyetemi tanítás előtt mindig múzeumban dolgoztam, tehát nagyon érdekelt mindaz a kincs, amit az emberiség kisebb-nagyobb közösségei a különböző korszakokban teremtettek, és amit az utókor ebből képes volt kikutatni és a ma élő nemzedékek elé tárni. Kezdetben a sárospataki Rákóczi Múzeumban dolgoztam, később hosszú évekig voltam az egri Dobó István Vármúzeum igazgatója. Közte pedig 1976-tól öt évig a Szerencsi Helytörténeti Múzeumot vezettem, ahol ma is a legnagyobb gyűjtemény található képes levelezőlapokból. Akkor olyan 500-600 ezer volt a darabszám, ma pedig 1 millióra tehető. Ez a nagyszerű kollekció egy magángyűjtőhöz, Petrikovics László fogorvoshoz kapcsolódik, aki kedvelt gyűjteményét 1967-ben felajánlotta Szerencsnek, és ebből nyílt meg 1968-ban a Szerencsi Helytörténeti Múzeum, amelynek a neve később Zempléni Múzeum lett. Ott szembesültem azzal, hogy a képeslap nem csak egy postai küldemény, nem csak egy kommunikációs eszköz, amit mindenki használ. Hatalmas kultúrtörténeti értéke van.

Petercsák Tivadar néprajzkutató-történész könyve, A magyar képeslap története

Képeslap arzenál Szerencsen

A hétköznapokban sokan csak kétféle lapra gondolunk: az alkalmi (karácsonyi, húsvéti, névnapi stb.) üdvözlőlapokra, illetve a nevezetes helyeket, városokat ábrázoló képeslapokra.

Ez tényleg két jelentős ága a képeslapok tömegének, de maga a műfaj sokkal-sokkal gazdagabb az említett két típusnál…

Ha elmegyünk a Zempléni Múzeumba, Szerencsre, amely gyűjtemény alapján ön is dolgozott, vagy, ha felütjük a könyvét, valóban, a sokféleségtől káprázik a szemünk. És nem csak azért, mert a Kossuth Kiadónál megjelent kötet pazar kiállítású. Ha jól tudom, elnyerte a könyvtárosok által a legjobb művelődéstörténeti kiadványért odaítélhető Fitz József-könyvdíjat.

Ezek a képeslapok, amelyek Szerencsen és a könyvben is találhatók, szinte a képeslapkiadás kezdeteitől, a 19. század utolsó harmadától bemutatják ennek a műfajnak a tematikai és technikai sokszínűségét, és persze a történetét. Az utóbbi két évszázad világának számos szegmense megjelenik ezeken a képeken, a szerelmes emberi gesztusoktól kezdve a mindennapi társadalmi jelenségeken, szokásokon, az autentikus tárgyakon és életképeken, a helyileg vagy nemzetközileg is fontos eseményeken át egészen a katasztrófákig. És jó tudni, hogy a gyűjteményből mintegy 240 ezer képeslap ma már fenn van az interneten, az Arcanum keretein belül a Hungarica platformon bárki számára elérhető.

Igaz az, hogy a régészek, filológusok már az ókorból is találtak képes üzeneteket? A legenda szerint i.e az 5. században például Periklész is küldött ilyet az ismerőseinek.

Valóban, de ezek még nem képeslapok voltak, hanem illusztrált papírlapok. Csak a későbbi századokban jelentek meg a képeslap ősei. Franciaországban a kolostorok apácái karácsony előtt vallásos képeket festettek kis lapokra, és azokkal köszöntötték hozzátartozóikat. A 17. századtól pedig már megjelentek a rövid közlendők és üdvözletek küldésére alkalmas illusztrált névjegykártyák, üdvözlőkártyák, vizitkártyák, amelyeket azonban borítékban kellett küldeni, tehát még a levelezés klasszikus formájához kapcsolódnak. Az első újítást az Osztrák-Magyar Postaigazgatóság által 1869-ben kiadott levelezőlapok jelentették. Ez a forma a nem titkos közlendők nagyon gyors és olcsó eljuttatására szolgált. A levelezőlap a levélhez képest féláron ment, és a korabeli posta másnapra, vagy akár még aznap eljuttatta a címzetthez. Eltelt egy év és a levelezőlap-kiadók azt tapasztalták, hogy a feladók gyakran valamilyen kis rajzzal egészítették ki az üzenetüket. És ez adta az ötletet ahhoz, hogy eleve illusztrált lapokat nyomtassanak. Erre kiváló alkalom volt az 1870-es francia-porosz háború, ahol rengeteg katonát vontak össze mind a német, mind a francia oldalon, amiről gyorsan hírt akartak adni. És a német mozgósítás napján, 1870. július 16-án Németországban jelent meg először August Schwarz oldenburgi könyvkereskedő kiadásában egy olyan levelezőlap, amelynek sarkába egy ágyú mögött álló katona képét nyomtatták. Az újdonság nagyon hamar népszerű lett, Németország, Anglia, Ausztria után a 19. század végére már az egész világon elterjedt. A képeslapokat könyvkiadók, nyomdák vagy papírkereskedések jelentették meg. Sokáig csak a képoldalra lehetett rövid közlendőket írni, ami zavarta az illusztráció látványát, ezért 1905-től a címzési oldalra kerültek az üzenetek is.

Miért volt a képeslap megszületésének akkora jelentősége?

A képes levelezőlap azért terjedhetett el, mert nemcsak a leggyorsabb, legpraktikusabb formája lett a kommunikációnak, de a leghatásosabb is. Hiszen itt a képnek, az illusztrációnak volt meghatározó szerepe, és a kép nagyon erőteljes üzenet volt. A melléje írt sorok pedig tükrözhették a feladó nagyon személyes érzéseit is.

A világ felfedezése

Nyilván a távoli helyekről küldött képes információval széles néprétegek számára kitágult a világ.

Ahogy kiépültek a vasútvonalak és a közlekedés jelentősen fejlődött, a 19. század második felétől a polgárság bizonyos rétegei már megengedhették maguknak, hogy exkluzív üdülőhelyekre utazzanak, divatos városokat látogassanak meg. És eközben az otthoniaknak is meg akarták mutatni, hogy éppen egy adriai fürdőhelyen, vagy mondjuk, egy magashegyi üdülőhelyen járnak. A képeslapküldés a polgárosodás jellegzetes kísérőjelensége lett. Kezdetben emléktárgyként vitték, küldték, de persze a kép az otthoniakban is felkeltette a kíváncsiságot, az utazási vágyat. A képeslap a 19-20. század fordulóján élte aranykorát, a témái pedig gyors ütemben bővültek.

Adriai képeslap

Adriai képeslap
Az illusztrációk A magyar képeslap története című könyvből, a Zempléni Múzeum gyűjteményéből származnak

Melyek lettek a legnépszerűbb témák?

A már említett városképek és üdvözlőlapok mellett a képeslapok bemutatták a kor közlekedési eszközeit, és fontos reklámhordozóvá váltak. Képes hírt adtak ipari és mezőgazdasági kiállításokról, királyi hadgyakorlatokról. Híres embereket, színházi jeleneteket is megörökítettek. A politikusok, színészek szinte családtaggá váltak a képeslapok révén. Magyarországon a milleniumi ünnepségek alkalmával jelent meg az első állami kibocsátású képeslap-sorozat. Ez 32 lapból állt, amelynek több témája volt. Maga a Milleniumi Kiállítás és annak bizonyos részletei, az ipari főcsarnok vagy a néprajzi falu. Voltak köztük budapesti képek nevezetes épületekről, szép helyekről, így a Parlamentről, a Dunapartról, a Nemzeti Múzeumról, a Műcsarnokról. De megjelentek más magyar városok nevezetes épületei vagy helyszínei is, amelyek valamilyen formában kötődtek a millenium szelleméhez. A ’Jelenetek a magyar történelemből’ kategória keretein belül például Árpád fejedelem, Szent István, vagy éppen Mária Terézia szerepelt, megkomponált illusztrációs jelenetekben. Ez összesen 30 képeslapot tett ki, 2 lapot pedig Horvátország és Szlavónia részére adtak ki, amelyeken Zágráb és a Plitvicei-tavak képe szerepelt. Az előzmények után ezzel a képeslap-sorozattal lendült fel Magyarországon a képeslap-kiadás.

Míves kidolgozás

A képeslap-készítésnél milyen technikákat alkalmaztak?

A századfordulón már megjelentek nagyon különleges, míves technikák. A selyem-hímzéses, a csipkézett, a gyöngyporral díszített lapok. Egy-egy szép női fejre akár valódi hajat is applikáltak. Az élő virággal díszített képeslapok mellett különlegességet jelentettek a bőrből, fa- és fémlemezből készült, valamint az átvilágítható és mozgófényképes lapok.

 

Valódi hajas képeslap

Valódi hajas képeslap

És gondoljuk el, ezek a képeslapok akkor mind épségben eljutottak a címzetthez, a postán és szállítás közben sem sérültek meg… Sajátos bájuk volt ezeknek, a polgári világhoz kapcsolódó képeslapoknak.

Ez az „olcsó” kommunikációs forma jótékonyan elmosta a vagyoni különbségeket, a szegényebbek számára is elérhetővé vált.

Valóban, a századfordulóra a polgárság minden rétege, később már a parasztság is kedvelte és gyakorolta a képeslapküldést. Sőt, sokan a különböző helyekről kapott képeslapokat albumokba gyűjtötték és büszkén mutogatták. Különösen a lányos házaknál volt szokás, hogy a szalonba kitették az albumot és ha jött az udvarló, végig kellett lapoznia, hogy lássa, milyen tág ismeretséggel és kitekintéssel rendelkezik a család, hogy a legelegánsabb helyekről is, például Herkulesfürdőről, vagy Abbáziából is érkezett hozzájuk üdvözlet. Ilyen megmaradt régi családi albumok Szerencsen vagy például a gyulai múzeumban is láthatók, szépen kirajzolódik belőlük, hogy az adott korban egyes polgári rétegeknek milyen üdülési, utazási szokásaik voltak.

Herkulesfürdői emlék

Herkulesfürdői emlék

A lapokra írt szövegek teljesen elvesztették a jelentőségüket?

Egyáltalán nem. Sokszor néhány tengerpartról küldött mondat is rejt érdekességet. Beszámolnak különleges ételekről, divatújdonságokról, pletykákról, „micsoda nőkről”. Egy apa például két „hólyagot” vett az úszni tanuló gyerekeinek, ami fenntartotta őket a vízen. Az üzenetben mindenütt magával ragadó a személyesség, a figyelmes hangvétel, és szinte mindegyik lapon érzékelhető a stílus egyfajta kedves, békebeli méltósága. „Levelét elvárva számtalanszor csókolja mindnyájukat nővére Ilka” – írja egy hölgy, így magázva a testvérét, Stoósz fürdőről. Mindehhez szinte modern dátumírásmód: 11/7 1898.

Egy Bleriot nevű fantaszta akadt…

Úgy láttam, az idők folyamán, az új technikai felfedezések is a képeslap-témák közé kerültek.

Először a vasút jelentett szenzációt, a különféle mozdonyokról számos képeslap jelent meg, de vannak olyan lapok is, ahol a mozdonyba belemontírozták a szép vasútállomás képét is. Aztán jött a zeppelin léghajó, majd a repülőgép. Bleriot például, aki először repülte át a Csatornát, utána afféle roadshow formájában járta Európát az aeroplánjával. Hozzánk is eljött 1909-ben és ezt az eseményt már korábban képeslapon reklámozták, amelyen a repülő csoda, Budapest látképe és Bleriot képe meg az aláírása egyaránt szerepelt.

Bleriot a város fölött

Bleriot a város fölött

Már akkor divatba jöttek az ilyen mozaikképek?

Igen, ezen kívül sokféle grafikai, nyomdai vagy fotóstrükköt alkalmaztak, montázsokat készítettek, egyre kifinomultabb design-technikák jelentek meg, például az egyes nagy világesemények ábrázolásánál. De a világszenzációt jelentő luxushajóról, a Titanicról, majd a katasztrófájáról is szintén sok képet adtak ki.

Meglepő volt olvasni-látni, hogy nem csak a szép és kellemes dolgok, hanem a szörnyűségek, katasztrófák is felkerültek annak idején a lapokra.

Nem szabad elfelejteni, hogy ezeknek a képeslapoknak sokáig hírközlő szerepük is volt. Nem elég, hogy az újságok beszámoltak például a Párizsi áruház égéséről, amely 1903-ban történt Budapesten, képeslap is megjelent róla. De például Gyöngyösön, amelyet „a tüzek városának” is neveznek, mert a 20. század első húsz évében háromszor is tűzvész pusztított a városban és 800 ház a tűz martaléka lett, sok kis helyi kiadó azonnal képeslapokat adott ki ezekről az eseményekről. Méghozzá úgy, hogy a korábbi állapotot is és a pusztulást is bemutatta. Amikor pedig IV. Károly és Zita királyné a ’17-es tűzvész során meglátogatta a várost, már aznap este megkapták ők is, meg árusították a népnek is a látogatásukról készült képeslapokat.

Csaták, imák, szerelmek

És nagy téma volt a képeslapok számára az I. világháború ábrázolása.

Sok olyasmi jelent meg a háborúval kapcsolatban a lapokon, ami a családok szétszakadását érinti. Hiszen el kellett válni az apától, a fiútól, a kedvestől. Nagyon fontosak voltak a szerelmi lapok a háborúban, a harcmezőn is, otthon is ezek adtak reményt. Őrségben a katona a szerelmére gondol, vagy a kedvese otthon a karácsonyfa alatt a távol lévő fiúról álmodik. Idehaza is erőteljes volt a háborús propaganda, és akárcsak a korabeli katonadalokban, itt is sok volt a harcra buzdító képes üzenet, a rohamozó és mindig győztes jelenetekkel. Ám, ahogy komolyodott a helyzet, egyre több lett a vallásos képeslap, amelyen a katonák Istenhez fohászkodnak. Később megjelentek a harctéri katonaképek és a megrázó csatajelenetek is. Az egymással szemben álló nemzetek humoros képeslapokon próbálták degradálni egymást. Az egyiken például egy német és egy magyar baka megtáncoltatja a nagy orosz medvét, amelyen ott a felirat: Atyuska. Ezzel Miklós cárt és magát a birodalmat gúnyolták. Az antant hatalmak országaiban kiadott képeslapok valamelyikén viszont Ferenc Józsefet ágyban fekvő, roggyant öregemberként ábrázolták, mint a legkatonásabb uralkodót.

A király imája

A király imája

Lám, ez volt a korabeli Facebook. A mémekkel, azonnali helyi posztolásokkal. De a háborúk után mintha Magyarországon leapadt volna a képeslapok ilyen gazdag televénye, szürkébbek, egysíkúbbak lettek.

A történész-néprajzkutató számára azt azért izgalmas volt felfedezni, hogy az éppen uralkodó politikai ideológia hogyan jelenik meg a változó rendszerek idején óhatatlanul a képeslapokon is. A vesztes háború és a trianoni döntés után például, nagyon sok irredenta témájú képeslap látott napvilágot Magyarországon. Aztán később, a Rákosi-rendszer alatt pedig, amikor a vallási ünnepeket nem nagyon igyekeztek propagálni, egy húsvéti lapon például, a nyúl, a bárány és a csirke a kép előteréből odaadóan figyelik a háttérben füstölgő szocialista gyárkémény előtt ’Éljen az ötéves terv!’ -felirattal masírozó munkássereget…

Mi volt az a csókküldemény?

Mintha egy postautalványt, egy sárga csekket látnánk magunk előtt. A vonalakra rá van írva: Utalvány 1 000 000 – azaz- egymillió csókról, X.Y-nak. Alul a felirat: ’A csókokat kérem a legközelebbi találkozásunkkor számomra személyesen visszaadni.’

A csókküldemény

A csókküldemény

De a szerelmi lapok között megjelent a virágnyelv is, hiszen az egyes viráglapoknak megvolt a maguk érzelmi jelentése. Aztán a bélyeg felragasztásának módja is üzenet volt a szerelmesnek, sőt, gyakran a bélyeg alá is írtak egymásnak titkos üzeneteket.

Így visszatekintve úgy látszik, hogy a giccs és a művészet egyaránt jelen volt a régi képeslapokon.

Ma nem mondanám giccsnek még az érzelgősebb ábrázolásokat sem. Hiszen a szecessziós rajzok, szép női fejek, gyermekek, állatok, szerelmespárok is a kor divatjáról, szokásairól, az emberi érzelmekről árulkodnak. Ugyanakkor igen magas technikai színvonalat tükröznek. Természetesen sok olyan néprajzi kép van, amely idilli világként ábrázolja a paraszti életet, a pusztát, a patakban mosó lányokat, de vannak olyanok, amelyek hiteles dokumentumnak tekinthetők. Például a tutajosok a Tiszán, vagy a drótostót, akiről ma már alig tudja valaki, hogy ki is volt ő. De vannak a cigányság korabeli életéből is hiteles képeslapok. Jó példa, hogy az egri Baross Nyomda a 20. század első évtizedeiben kiadott vagy 30 olyan képeslapot, amelyek az egri hóstyák, vagyis külvárosok, illetve a környező települések palóc népviseletét mutatják be, teljesen hitelesen. Kutatói munkámhoz magam is felhasználtam ezeket a lapokat.

Hiteles forrás

Más tudományágak hogyan tudják ma hasznosítani az egykori képeslapok ábrázolásait?

Mindenekelőtt a helytörténeti és az életmódtörténeti kutatások profitálnak belőlük. Ma már szinte minden város vagy falu nagy erőfeszítéseket tesz, hogy régi képeslapokat találjon a településéről. Ezek rengeteget elárulnak például az épületek fejlődéséről, a településszerkezet változásairól. És persze nemcsak nálunk. Emlékezetes, hogy például a lebombázott Varsó rekonstrukciójánál milyen nagy segítséget nyújtottak a régi várost bemutató képeslapok. De a kisvárosokban is, a képeken látható piacok, vásárok, üzletek az iparosodásról, a kereskedelem alakulásáról számolnak be. Felfedezhetjük, hogy milyen boltok voltak, miket árusítottak. Az utcán látható járművek a közlekedés adott fejlettségi állapotát mutatják meg, így a technikatörténet számára jelentenek hasznosítható anyagot, míg az emberek ruházata egy-egy kor szokásairól, viseletéről árulkodik. Nagyon élvezetes ezeket a különleges, hol művészi kivitelű, hol nagyon is személyes, kedves és nagy műgonddal tervezett és kivitelezett lapokat nézegetni, hiszen, egy egészen más világ tárul elénk. Valójában soha nem látott felmenőink, szépapáink életeseményei, vágyai, büszkeségei és fájdalmai jelennek meg rajtuk.

 

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.