Az új brit munkáspárti kormány nem hajtja végre a ruandai áttelepítési tervet
2024-07-06
Az USA nem fogadja el az iráni elnökválasztás eredményét
2024-07-06
Show all

Olvasson Szép Ernőtől, felemelő élmény!

Kevés kedvesebb, lágyabb, emberségesebb magyar író élt, mint Szép Ernő. A remek humorú és nagyon termékeny művész a két világháború közötti „nyugatos” időszak nagy alakja volt, de azért kupléi, humoreszkjei miatt igazán életében sem sorolták soha az első ligába. Sőt, valójában megélte a teljes mellőzöttséget is. Utolsó éveiben már így mutatkozott be: Szép Ernő voltam. Kár, mert Szép Ernőt olvasni felemelő élmény.

Szép Ernő a csodálatos tehetségű, zsidó származású magyar író éppen 140 éve, 1884. június 30-án született , nagyjából egy évszázada, a húszas évek közepén volt pályája csúcsán, de halála után, úgy 70 éve szinte egyáltalán nem ismerték. Azóta van ugyan némi reneszánsza, de alighanem a leginkább alulértékelt zsenik egyike.

Szép Ernő a mai Ukrajna területén található Huszt településen született, ahol komoly zsidó közösség élt, itt született Moshe Grünwald, a később világhírűvé vált rabbi. Huszti születésű Prielle Kornélia is, akit utcanévként biztosan ismerünk, amúgy operetténekes volt.

Kedves családi háttér

Szép Ernő, a későbbi neves író eredeti neve Schön Ezékiel volt, édesapja Schön Sámuel tanító, édesanyja Lőwenstein Matild varrónő volt. Szüleiről sokat és kedvesen írt később az író. Kiváló emberek lehettek, nagy szegénységben éltek (Szép Ernőnek egy húga is volt), de abból a kevésből, ami volt, mindig jutott a szegényebbeknek. A költő később leírta, hogy hétvégén mindig el volt náluk kvártélyozva egy-egy vándor, diák, vagy koldus és az apja, ha nem volt otthon egykrajcáros, elment váltani a szatócsüzletbe, hátha bekopogtat egy kéregető, tőlük soha nem ment el senki üres kézzel.

A család hamar elkerült Kárpátaljáról, mert édesapja 1888-tól Hajdúszoboszlón kapott állást. Itt a helyi izraelita iskolában tanult Szép Ernő is. Középiskoláit Hajdúszoboszlóban, Debrecenben, Mezőtúron járta, a végén pedig magántanuló lett, sőt, nem is érettségizett le. Ugyanakkor már egészen fiatalon felfedezték tehetségét tanárai, egyik irodalomtanára bátorította is publikálásra, amit meg is fogadott, 18 éves kora óta jelentek meg írásai, versei, novellái, regényei, kritikái.

Írásból élt, éldegélt

Szép Ernő ezek után egész életében csak az írásaiból élt, nála jobban senki nem ismerte a kéziratokkal rohangáló, előlegekért kuncsorgó írók világát, pedig gyakori témája volt ez Krúdy Gyulának, Ady Endrének, vagy másoknak is.

Már 20 éves korában Budapestre költözött, és a pesti irodalmi élet közismert, népszerű alakja lett. Abban a korban tucatnyi irodalmi, vagy nem irodalmi, de verseket is közlő lap jelent meg a fővárosban, az írott sajtó aranykoraként emlékezhetünk az időszakra. Valójában azért még mai szemmel is megdöbbentően alacsony, néhány százas példányszámmal kelt el egy-egy ilyen termék.

Ha egy rajzoló néha cégeknek is rajzol, azt mondjuk rá, hogy alkalmazott grafikai munkát is vállal, Szép Ernő is ilyen volt, elsősorban persze szépirodalomból élt, a Hét, a Budapesti Napló, majd Az Est munkatársa volt, de nagyon sokat írt a Nyugatnak, ugyanakkor alkalmazott írást is vállalt, reklámszövegeket készített egy banknak, sanzonokat, humoreszkeket szerzett megrendelésekre.

A kedves szigeti ember

Fantasztikus könnyedsége és humora révén állandó kabarészerző is lett. Hogyan képzelünk el egy bohém írót ebben a korban? Sovány, cigarettázó ember, beesett arc, kialvatlanság, pénztelenség. Késői ébredés, szállodai életforma a Margitszigeten, majd sok-sok írás, kevés evés, annál több koccintás, éjszakázások, mulatozások, kalandok, szerelmek, nőügyek.

Szép Ernő kivétel nélkül hozta ezeket a „kávéházi hírlapírós” sablonokat, de olyan kedvességgel és valójában olyan tisztelettel írt az éjszakai élet szereplőiről, bukott nőkről, alkoholistákról, szerencsejátékosokról, hogy valójában a pénztelen, kilátástalan pesti éjszaka is valami romantikus csodavilággá változott a kezei alatt.

Remek megfigyelő volt, észrevette az örömöket, a fájdalmakat, de akár a verebeket is. Nem véletlen, hogy a magyar irodalom másik nagy verébkedvelő írója, Tandori Dezső annyira méltatta a munkásságát.

Igazi bohém volt, nem tudott bánni a pénzzel, ha szerzői díjat kapott, elmulatta, elajándékozta, elutazta, ezt a felelőtlen bohémságát hol önmagáról, hol másokról is sokszor megírta. Imádta a pezsgőt, a likőrt, azokat az italokat, amelyek talán nem is a legfinomabbak, de túlmutatnak önmagukon, életérzést, igazán önfeledt, nagyzoló luxust hirdetnek. Mint a Creme d’Yvette című versében is írta erről a vágyakozásról:

Két szemem megvakulhat, sose lelhetem meg,

Két karom leszakadhat, nem ölelhetem meg,

Én rongy koldus megdöglök itt.

Mindenkit szeretett, mindenki szerette

A műveiben visszatérően érezhető emberszeretetet nehéz visszaadni egy leírásban, de ezt a nagyon kedves embert tényleg mindenki szerette, mindenki ismerte, ő pedig a légynek sem ártott. A Nyugat köreiből jóban lett Ady Endrével, Babits Mihállyal, illetve Molnár Ferenccel, de valójában mindenkivel, ott volt minden kávéházban (bár az igazi törzshelye azért a Japán volt), a legjobb asztaloknál szorítottak neki helyet, megkapta a kor legnevesebb irodalmi ösztöndíját, a Baumgartner-díjat, soha.

Egy ismert anekdota szerint Szép Ernőnek kifejezetten tanácsa volt az írótársai felé, hogy lumpoljanak, kártyázzanak. Felmerülhetett persze a kérdés, hogy miért? Szép Ernő erről azt tartotta, hogy egy józan írónak mindig bizonyítania kell, de a problémásról, a szenvedélybetegről majd úgyis azt mondják: hogy amennyiben ez a zseni nem tékozolná el az életét, biztosan remekműveket alkohatna.

Polihisztor

Igazi polihisztor volt, vagyis ez így talán túlzás, de a művészetek széles köre iránt érdeklődött. A festészet, a rajzolás, de a zene iránti rajongása is visszaköszön kritikákáiban, vagy mint a Szonett című műve mutatja, akár a verseiben is.

Talán egyedül ott csúszott meg, hogy soha nem vették igazán komolyan, hiszen aki kupléénekes „Micikéknek” ír számokatt, azt nem fogják Ady Endrével együtt emlegetni, aki olykor kissé sikamlós kabarék szerzője, neki nem lesz ugyanott helye, ahol Móricz Zsigmondnak.

Amennyire könnyed volt azonban a munkásságának ez a része, annyira nehéz, sőt egyre nehezebb lett az élete, a zsidósága miatt kapott pofonjai. Az első világháborúba, mindössze 30 évesen még maga jelentkezett önkéntesnek, bár a háború nagyon távol állt tőle, élni és élni hagyni mondogatta akkoriban.

De amikor a Lila Ákác című színpadi műve mellett talán a legismertebb színdarabja, a Patika elkészült, az 1920-as bemutatót antiszemita hecckampány zavarta meg. Az író meglepődött, nem értette, félt, Bécsbe emigrált. Igazán azonban nem érezte jól magát, hamar visszatért. Itthon újra nagyon sikeres lett, ekkor volt talán a leginkább elemében, a Nemzeti Színház, a Pesti Színház, a Belvárosi Színház, illetve a Vígszínház is játszotta a műveit.

A háború és utána

A második világháború azonban már majdnem végzetes volt számára, el kellett hagynia a Margitszigetet, a szállodájába német tisztek vették be magukat. Csillagos házba internálták, ahonnan egy svéd menlevéllel ugyan kiszabadult, de aztán munkaszolgálatra hívták. Emberszag című varázslatos műve szól erről az egy hónapról, és aki valami rettenetes borzalomra számít, meg fog lepődni, hogy minden rémség mellett mennyi humor, könnyedség és életszeretet maradt az író szemléletében.

Szép Ernő túlélte a háborút, de ha bárki azt gondolta volna, hogy a kommunizmus végre elhozta a megbecsültséget a zsidó származású, a kisembereket mindig felkaroló, alapvetően baloldali szemléletű embernek, nagyon téved. Szép Ernő ugyanis polgár volt, aki elvesztette a közegét, a kabarét, a humort, a kávéházakat, bár a Petőfi Társaság a tagjai közé választotta, valójában szegénységben és teljes elfeledettség mellett tengődött. 1953 októberében, gyomorrákban hunyt el, a Kozma utcai izraelita temetőben található a sírja, amin saját sorai olvashatók:

de gyönyörű, de boldog ünnepre voltam híva

A szép sorokat sokszor meg is élte a költő, de az utolsó éveiben, hosszú és súlyos betegeskedés mellett a mellőzöttség és a szűkölködés idején már rendre csak úgy mutatkozott be, hogy

Szép Ernő voltam.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.