A munkahelyi szorongás és depresszió évente a világon mintegy 940 milliárd eurós veszteséget okoz a termelékenységben az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint. A kis és közepes cégek dolgozói között talán még nagyobb ez a gond, hiszen a nagyvállalatokkal ellentétben itt szinte nem létezik célzott támogatás a lelki problémákra. A Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja néhány olyan kutatási kezdeményezésről ad hírt, amelyek eredményei előbb utóbb talán hazánkba is átszivárognak.
Az uniós vállalkozások több mint 90 százaléka 250 főnél kevesebb alkalmazottal és legfeljebb 50 millió éves forgalommal bíró cég. Mintegy 23 millió ilyen kkv működik az építőipari cégektől és fuvarozóktól kezdve a kávézókon át a fodrászokig.
Az itt dolgozók többnyire semmilyen segítséget nem kapnak mentális problémáikhoz, miközben a kis munkahelyi szervezetekben a munka gyakran magányos, hektikus és stresszes, miközben amúgy izgalmas, kreatív és izgalmas is lehetne. A kiégésből fakadó szorongással, depresszióval, súlyosabb esetekben önkárosítással, öngyilkossággal, vagy kábítószerrel való visszaéléssel járó esetek Európa szerte egyre emelkedő tendenciát mutatnak és ezzel kapcsolatban nőnek a munkahelyi mentális egészséggel kapcsolatos megbélyegzéssel kapcsolatos panaszok is.
Az ausztrál építőmunkások ihletet adtak
A depresszió és a szorongás ma már a munkahelyeken előforduló leggyakoribb pszichológiai és érzelmi problémának számít. A Covid és a háború hatására tavaly indult infláció és megélhetési válság csak rontott a helyzeten. Az uniós támogatással 2020-ban indult és idén záruló MENTUPP program írországi koordinátora szerint jelenleg minden ötödik munkavállaló rossz mentális egészségről számol be. A program azt célozza, hogy a kis és közepes cégeket új megközelítésű módszerekhez segítse munkavállalóik mentális problémáinak kezelésében.
A projekt ingyenes online forrást biztosít a kkv-k munkavállalói számára. A cél az, hogy betömje a jóléti támogatás hiányát három olyan ágazatban, ahol a munkavállalók különösen kiszolgáltatottnak számítanak: az építőiparban, az egészségügyben és az információs technológiában. A MENTUPP kutatói egy öngyilkosság-megelőzési programból merítettek ihletet, amelyet először Ausztráliában fejlesztettek ki, hogy segítsen egy különösen nehéz, hagyományosan férfiak által dominált ágazatban, az építőiparban, ahol a szorongástól, depressziótól sújtott dolgozók nagyon nehezen nyílnak meg a segítők előtt. Az Mates in Construction nevű program olyan hatékonyan kezdte lebontani a mentális egészséggel kapcsolatos stigmákat és tudatosította a mentális jólétet segítő technikákat, hogy bevezetése óta az ausztrál építőipari munkások körében közel 8 százalékkal csökkent az öngyilkossági ráta. Ennek tapasztalatait felhasználva nemrég kezdték tesztelni a MENTUPP projekt saját online támogató rendszerét és az ahhoz tartozó mobil alkalmazást, melynek eredménye idénre várható. Ez több száz, konkrét példán alapuló anyagot kínál, a munkahelyi mentális egészségről szóló beszélgetésekre vonatkozó javaslatoktól kezdve a kkv-k munkavállalóinak lelki jólétének növeléséig.
Lélekvezetési app
A spanyol szervezésű, szintén 3 éve indult EMPOWER nevű uniós projekt hasonló kérdésekkel foglalkozik. A jövőre záruló kutatás eredménye egy e-egészségügyi platform, amely egy weboldalt, egy mobil alkalmazást, egy online videót és szöveges forrásokat tartalmaz. A honlapon, vagy az alkalmazáson történő regisztrációt követően a lelki problémákkal küzdő munkavállaló egy sor kérdőívet tölt ki, amelyek segítségével a projekt gazdái megtudhatják az illető aktuális stressz-szintjét, esetleges depressziójának, szorongásának körülményeit, ismereteket kapnak az alvási viszonyairól és pszichoszociális kockázati tényezőiről. Ez alapján az EMPOWER rendszer személyre szabott javaslatok sorozatát állítja össze, de nemcsak a munkában lévők számára, mert a mentális egészségügyi problémák miatt betegszabadságon lévők számára is van támogatás.
A napi bejelentkezéskor a felhasználónak jeleznie kell, hogy hogyan érzi magát, mielőtt a rendszer végigvezeti a pszichológiai technikákon, amelyek segítenek feldobni a hangulatát, vagy a helyes úton tartani az illetőt. Ezek közé tartoznak a légző- és relaxációs gyakorlatok, valamint a motivációt növelő népszerű napi célmeghatározási feladatok.
A javaslatok egy része kognitív viselkedésterápián alapszik, amely a nehézségekkel való megküzdésre tanít készségeket azáltal, hogy arra összpontosít, a gondolatok, meggyőződések és attitűdök hogyan befolyásolják az érzéseket és a cselekvéseket.
Négy országban tesztelik, de idehaza is jó lenne
A projekt irányítói arra is figyeltek, hogy Európa minden részének munkahelyi jellegzetességeit beépítsék munkájukba, így a finn, lengyel, spanyol és brit vállalkozásokkal közösen kifejlesztett alkalmazás többnyelvű változatait jelenleg több mint 600 emberrel tesztelik a négy országban, de azt tervezik, az egész Unión belül példát tudnak mutatni egy lelki egészséget javító olcsó és hatékony módszerre.
Hogy erre hazánkban is milyen nagy szükség lenne, jól jelzi, hogy országos adatok a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet Munkahelyi stressz és stresszkezelés Kutatócsoportjának jóvoltából legutoljára 2013-ban születtek a munkavállalók mentális állapotáról, de kifejezetten a kis és közepes cégek körében nem volt ilyen vizsgálat. A Jobsgarden HR tanácsadó cég tavalyi felmérése szerint a teljes munkavállalói körben az alkalmazottak harmada inkább rossznak ítélte mentális és fizikai állapotát. A Forbes által közölt felmérésben a megkérdezettek 40 százaléka hivatkozott stresszre, depresszióra, és közel ugyanennyien magánéleti és munkahelyi nehézségekre is. A Magyar Wellbeing Szövetség 2021-ben kérdezte a cégvezetőket és ebből az derült ki, a jóléti tudatosságot ugyan fontosnak tartják, de a jóléti támogatások fókuszában, 88 százalékában a fizikai jólét állt, míg a mentális jólétet csak 8 százalékban tartották fontosnak.
