Elképesztő áremelkedés tapasztalható az arany piacán. Bár a 3000 dollár/uncia álomszintet még nem lépte át az ár, de a kockázatok elől menekülő pénzügyi befektetők és a jegybankok vásárlásai nagyon gyors ütemben hajtják fel az árakat.
Február 25-n már 2956dollár/uncia felett is járt az arany ára, ami eddig a történelem legmagasabb jegyzése. Az arany egy év alatt 40 százalékot drágult, de konkrétan a 2025-ös évet is olyan bivalyerősen kezdte, hogy állandó rekorddöntögetéssel közelített a 3000 dollár/unciás árszinthez, igaz e sorok írásakor azért egy kis korrekció után valamivel 2900 dollár alatt van éppen az ár.
Mi történhetett?
Az arany a világ egyik legbonyolultabb piaca, több ezer elemző foglalkozik azzal, elsősorban az Egyesült Államokban, például az Arany Világtanácsban (World Gold Council),
hogy értelmezze a különféle vásárlók (lakosság, ékszerészek, ipar, kereskedők, spekuláns befektetők, jegybankok) mozgásait, összefüggést találjanak a világ gazdasági, geopolitikai, társadalmi folyamatai és a várható aranytrendek között.
Ugyanakkor most van néhány olyan folyamat, amelyek egymással is összefüggenek, és amelyek szinte minden magyarázatban előkerülnek.
Az egyik szerint Donald Trump (ismét) elnök lett, és olyan erővel hajította be a nehéz követ a világpolitika, amúgy sem állóvízébe, hogy az mindent felforgatott.
Ilyenkor pedig jó az arany, mint biztos menedék.
A másik izgalmas trend, hogy a nyugati világ, az EU és az Egyesült Államok intenzíven szankcionálta Oroszországot és Iránt.
Csakhogy ennek van egy olyan hatása, hogy a világ „rossz fiúi”, vagyis sok autoriter állam gőzerővel elkezdett aranyat venni, ők már nem dollárban, vagy euróban szeretnék a tartalékaik értékét megőrizni, nehogy arra rátegye a Nyugat a kezét, hanem otthon tartott aranyban.
A harmadik hatás az, hogy bár a magas ár miatt az ékszervásárlók most nem éppen bátrak a vásárlásaikkal, de a pénzügyi spekulánsok egy része a folyamatos nyereségek láttán, szintén megérkezett a piacra.
Begyorsult a Trump-rali
Donald Trump az első hónapban úgy kezdte az elnökségét, ahogyan azt tőle várni lehetett. A legnagyobb komolysággal bejelentette, hogy kellene neki Grönland, a Mexikói-öböl a jövőben legyen Amerikai-öböl, a Panama-csatorna lehetne újra inkább amerikai, de legalábbis az amerikai hajók ne fizessenek díjat az áthaladásért, az USA rátenné a kezét az ukrán ritkaföldfém-kincsre.
Talán egy árnyalattal kisebb komolysággal, de ingatlanprojektet álmodott Gázába, Kanadának belengette, hogy lehetne amerikai szövetségi állam.
Vagyis szinte minden nap érkezik egy erős kijelentés a Fehér Házból, és akkor még a büntetővámokkal kapcsolatos, gyakran változó tartalmú mondatokat nem is hoztuk szóba.
Mindez olyan bizonytalanságot szült a világ befektetési piacain, hogy rengetegen védelem mögé (például aranyba) igyekeztek húzódni, ami akár még akkor is indokolt lehet, ha amúgy Donald Trumpnak semmi nem fontosabb, mint az, hogy az amerikai részvénypiacok jól teljesítsenek.
A jegybanki vásárlások
A másik erős trend, hogy a világ jegybankjai szintén nagyon sok aranyat vesznek meg.
A legnagyobb mértékben India, amely csak tavaly 72,6 tonnát vásárolt,, de idény is folytatta a vásárlásait. India mellett Kína, illetve érdekes módon Lengyelország, Kirgizisztán és Üzbegisztán volt nagyobb vevő.
Ahogy korábban Magyarország is jó ütemben vett aranyat, szinte minden jegybank, amelyik tartalékai egy részét nemesfémbe helyezte jól járt, de ez nem is feltétlenül spekulatív vásárlás volt, hanem inkább kockázatelkerülő.
Azok az államok, például a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika), amelyek nem feltétlenül fogadják el a dollár egyeduralmát, ráadásul az amerikai mellett akár uniós szankcióktól is tartanak, szívesebben tesznek pénzt olyan tartalékinstrumentumba, amit nem kontrollálnak a nyugati országok. Ma persze senkinek nem kell szankcióktól tartani, de el tudjuk képzelni, hogy a tajvani helyzet függvényében akár ilyen is előfordulhat a jövőben.
Berobbant az év eleje
Ezen hatások és a nyugati pénzügyi befektetők jelentős kereslete, kisebbrészt a fizikai, nagyobbrészt a pénzügyi termékekben, ETF-ben található arany iránt úgy berobbantotta a piacot, hogy az arany szinte ellenállás nélkül drágult. Átlagosan minden hétre jutott egy történelmi rekord is.
A fő ok, vagyis az amerikai politikából érkező „zaj” minden befektetési piacon bizonytalanságot okozott,
és bár az aranypiacon a szakemberek nem gondolják azt, hogy Donald Trump büntetővámai kifejezetten a nemesfémre vonatkoznának, de ebből is lett egy hatás.
Az Egyesült Államok maga is aranytermelő, nagyjából annyit termel, mint amennyi az amerikai vásárlás szokott lenni, vagyis még azt sem lehet mondani, hogy a vámtól való félelem indokolt lenne, de az amerikai vevők kiszippantották az aranyat, például Londonból, ami hiányjelenségekhez is vezetett.
Akik ugyanis már ma megvették a későbbi aranyat, azok akkor sem fizetnek majd vámot, ha azt esetleg mégis bevezetnék.
Állítólag akár 500 tonna arany is átvándorolt Londonból, New Yorkba.
Ha ez a sok félelem és spekuláció lecseng, akkor majd talán eshet és nyugvópontra juthat az ár
Mindezt persze sok minden befolyásolja. Ha az infláció magas marad, az segíti az értékállónak tartott arany keresletét, ugyanakkor, ha a piaci kamatok magasak, az inkább rontja a keresleti oldalt, mert akkor a vevőknek túl nagy kötvénypiaci hozamról kell lemondaniuk az aranyvásárlás miatt.
Hasonlóképpen érdekes hatás, hogy a fizikai arany nagy vevői közül, például a házasulandó indiaiak családjai a magas árak idején kevesebb aranyat tudnak venni. Ez akár egy mérleghinta is lehet, a magas ár után csökken a kereslet, jöhet az alacsonyabb ár, vagyis egyszer fent, egyszer lent.
A hindu naptárban a kedvezőtlen időszak (december 15. és január 15. között) után itt az indiai esküvői szezon, amelynek két fő periódusa az október és december 15. közötti időszak és a január 15. és március közötti periódus.
Ám ennek idején a túl magas ár nem jött jól a családoknak, ilyenkor megélénkül a másodpiac.
Összességében a világgazdaságban marad inflációs nyomás, itt van még a Trump-kockázat, a jegybankok sem fognak felhagyni a vásárlásokkal, így az aranykereslet továbbra is erős maradhat, vagyis sok vevő lesz a rudakra, az érmékre, a papíraranyra (pénzügyi termékekre), ez még akkor is magasan tarthatja az árakat, ha az ékszercélú felhasználás alacsonyabb lesz.
