Amikor nagyon jó az aranybefektetőknek, általában nem olyan jó az emberiségnek. Hiszen a geopolitikai kockázatok, a háborúk, a pénzügyi válságok idején értékelődik fel a nemesfém, mint amolyan menekülő eszköz. Az idén például az arany egészen varázslatosan teljesített, új rekordokat döntött folyamatosan, de a fő vásárlók már nem a rettegő befektetők voltak, hanem a világ jegybankjai.
Egy év alatt több mint negyedével drágult az arany. Az ár augusztusban volt már unciánként 2500 dollár felett is, ami történelmi rekord, most ugyan éppen valamivel ez alatt van, de így is elképesztő az elmúlt időszak drágulása.
Az arany ára gyakorlatilag egész évben felfelé kúszott, hónapról, hónapra rekordokat döntött, és határozottan a jegybankok vezették a rallyt.
Már nem Európa
Nekünk, európaiaknak az elég szomorú, hogy az arany úgy drágult, hogy az európai emberek nettó ékszereladók voltak, amolyan másodlagos (újrahasznosított) kínálatot generálnak. Az elsődleges kínálat a bányászat, és 2024-ben az arany kitermelése is magas volt, de a lényeg, hogy immár mintha nem Európa lenne a vagyonosodás és az arany felhalmozás fókuszában, hanem a Kelet. Ebben természetesen az is szerepet játszik, hogy azok a gazdaságok, ahol népszerű az arany, így India, Kína, Törökország, vagy a szénhidrogénben gazdag kisebb arab államok folyamatosan gazdagodnak.
A szakemberek azt is hozzáteszik, hogy nagy néha olyan is van, hogy a Nyugat és a Kelet egyszerre vásárol aranyat, ami, ha újra megtörténne, tényleg magas, még vélhetően a jelenleginél is magasabb árakhoz vezethetne. A Nyugat elsősorban pénzügyi befektetőket, illetve az aranyra amolyan alternatív megtakarítási eszközként gondoló embereket jelent, a Kelet pedig tradicionális lakossági vásárlókat és egyre inkább a jegybankokat.
A jegybankok
Mivel most tényleg a központi bankok vezetik a vásárlást, koncentráljunk elsősorban rájuk! Egyfajta globális bizalomhiányt lehet abból leszűrni, hogy szinte mindenki aranyat vásárol, abban tartalékol, nem egymás devizáiban. Ráadásul elég sokan hazahordják az aranykészleteiket, legyen az inkább otthon, ne a londoni, New York-i, frankfurti trezorokban.
Ahogy egyébként a Magyar Nemzet Bank (MNB), úgy a világon tényleg nagyon sok jegybank is bőszen vásárolt aranyat az elmúlt időszakban.
A jegybanki tartalékokban tartott, együttesen 36-37 ezer tonna arany dollárértéke húsz év alatt a hétszeresére nőtt, jelenleg 2400 milliárd dollár, amelyben éppen a dollár hegemóniáját nem kedvelő államok, vagyis Kína, India, Oroszország és Törökország kereslete a meghatározó. De mások, például Üzbegisztán, vagy Katar vásárlásai is lendületesek, ahogy a nyugatosabb államok, Szingapúr, Csehország és Lengyelország is nagy vevővolt mostanában.
A bányászat és a kincstárak
A jegybankok amúgy a készleteik túlnyomó többségét az elmúlt 14 évben szerezték be. A központi bankok több okból vásárolnak aranyat: számunkra azért az nem jó, hogy leginkább negatív tényezők miatt, gazdasági válságtól tartanak, a devizakockázatokat szeretnék csökkenteni, az infláció elleni védekeznek.
Ha megnézzük, hogy hogyan áll most a jegybankok aranytartaléka, azért azt látjuk, hogy hiába jönnek fel az említett legújabbkori vevők, a korábbi évszázadok felhalmozása mégis a fejlett Nyugat felé billenti a mérleget. Állítólag a valaha kibányászott arany nagyjából egyötöde (17 százaléka) van a jegybankoknál. Az Arany Világtanács (WGC) adatai szerint 2022-ben és 2023-ban is 1000 tonna felett vásároltak a jegybankok, 2024 első felében időarányosan kicsit kevesebbet, 485 tonnát vettek.
A dobogósok
Mely országok birtokolják a legtöbb fémet, és hol tartják azt? A legtöbb aranya az Egyesült Államoknak, Németországnak, illetve (talán ez a legmeglepőbb) Olaszországnak van. A több mint 8 ezer tonna amerikai arany Denverben, Fort Knoxban és West Pointban jó mélyen, hírhedten őrzött páncélszekrényekben van, de azért évről évre azt látjuk, hogy „kirabolják” őket, de szerencsére csak amerikai akciófilmekben, és akkor is csak akkor, ha Bruce Willis nem ér oda. A valóságban mindenesetre az 1937 óta működő Fort Knoxban van a legtöbb arany, és olyan eljárásokkal lehet csak hozzájutni, amelynek minden elemét egyetlen ember sem ismeri, vagyis a trezor nyitása csapatmunkát igényel.
A német Bundesbank, Németország központi bankja már csak kevesebb, mint feleannyi aranyat tart, mint az Egyesült Államok által felhalmozott mennyiség. A németek a készleteiknek több mint felét külföldi trezorokban tárolják.
Mennyit változott a világ? Hiszen a történelmi ellenség, Franciaország az egyik tárolási helyszín. Az olasz Banca d’Italia igazán csak egy évszázada kezdett el aranyat felhalmozni, de így is majd 2500 tonnáig jutott.
Ezer tonna felett és alatt
Franciaország, vagyis a Banque de France aranya is nagyjából annyi, vagyis 2500 tonna, mint az olasz, a nemesfémet a bank biztonságos, La Souterraine névre keresztelt földalatti trezorjában tárolják; 28 méterrel a felszín alatt, vagy fogalmazzunk úgy, hogy a mínusz nyolcadik emeleten.
A mai politikai helyzetben aligha meglepő, hogy Oroszország a rengeteg aranyát otthon tartja, azt is lehet tudni, hogy a tartalékok kétharmadát Moszkvában, a fennmaradó egyharmadot pedig Szentpéterváron tárolják. Kína folyamatosan vásárol, ma már neki is 2000 tonna feletti az aranyvagyona, ami kétszerese a sorban utána következő Svájc jegybanki mennyiségének. A gazdag és semleges ország 70 százalékban otthon, 20 százalékban az Egyesült Királyságban és 10 százalékban Kanadában tárol.
A többiek már 1000 tonna alatt vannak, a tízes lista végén, Japán, India és Hollandia következik. A nyugodt és békés Kanadában nagyon bíznak a világ országai, hiszen Hollandia is nagyobb készleteket tart az észak-amerikai államban.
Geopolitika
Hogyan tovább arany? Sajnos a geopolitikai helyzet annyira rosszul néz ki, hogy egyelőre aligha kell aggódnia az aranybefektetőknek. A kiszélesedő közel-keleti konfliktus, az egyre durvább orosz-ukrán háború és az amerikai-kínai ellentétek csak növelik a keresletet.
Ráadásul, ha nem is eszelős mértékben, de az ipari igények is nőnek, hiszen a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazások terjedésével olyan minőségi félvezetőgyártásra van igény, aminek érdemi aranyelszívó hatása is lehet. Ezt részben egyébként az említett európai ékszertulajdonosok eladásai is kiszolgálják.
És ami talán meglepő lehet, az idén a kitermelést is sikerült fokozni. A WGC adatbázisa szerint a 2024-es termelés évtizedes rekordokat dönt, közelíti a 2000 tonnát, többek között Indonézia , Kína és Kanada is érdemben növelte a kitermelését, igaz mindig vannak kimerülők is, 2024-ben Ausztrália és Mexikó korábbi termelési mennyiségei apadnak a leggyorsabban.
