Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ több civil szervezet közreműködésével együtt elkészítette a Nemzeti Kerékpáros Stratégiát – jelentette be Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár hétfőn Budapesten.

A stratégia 2030-ig jelöli ki a kerékpáros közlekedés fejlesztésének céljait – közölte sajtótájékoztatón Révész Máriusz.

A stratégiát társadalmi vitát követően véglegesítik;

az észrevételeket május 22-éig várják

és beépítik az anyagba – tette hozzá a politikus.

Emlékeztetett arra, hogy 2016 óta gazdája a területnek és az elmúlt 6 évben számos fejlesztés történt: kerékpárutak épültek, elfogadtak egy KRESZ-módosítási csomagot. Azt is eredményként értékelte, hogy Magyarországra sikerült hozni a Giro d’Italia versenyt.

Ugyanakkor szükségessé vált egy olyan anyag elkészítése, amely megfogalmazza a célokat a fejlesztés irányait, ez valósult meg most – mondta.

Ebben a stratégiában

30 intézkedési sort fogalmaztak meg,

ami tartalmazza az infrastruktúra kiépítését, a kerékpáros turizmust, a kerékpáros munkába járás ösztönzését és a kerékpárgyártást is – sorolta Révész Máriusz.

Berencsi Miklós, az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ projektigazgatója hangsúlyozta: az a

céljuk, hogy 2030-ra a kerékpár közvetlen, biztonságos, a gépkocsival szemben valós alternatívát jelentő közlekedési eszközzé váljon.

Ezt négy témakör, a kerékpáros munkába járás, a turizmus, a közlekedésbiztonság, illetve a képzés és szemléletformálás köré csoportosítva fogalmazzák meg

A többi között szeretnék valamennyi olyan utat kerékpározhatóvá tenni, ahol alapvetően nem tiltott a kerékpározás, illetve

előirányozzák 16 kerékpáros turisztikai térség megvalósítását.

Továbbá pénzügyi ösztönzőket is javasolnak a munkáltatóknak és az iskoláknak a kerékpáros közlekedés támogatására; szintén javasolják egy kerékpárgyártó-ipari klaszter létrehozását – sorolta.

A célok megvalósításának költségigénye 248 milliárd forint – mondta a projektigazgató.

Kürti Gábor, a Magyar Kerékpárosklub elnöke konkrétnak, számonkérhetőnek és megvalósíthatónak nevezte a stratégiát.

Közlése szerint a méréseik azt mutatják, hogy a kerékpárt az emberek 90 százaléka alapvető közlekedésre használja és csak 10 százaléka turisztikai céllal. Az emberek 16 százaléka számára a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköz.

Ebben a helyzetben sérelmezik, hogy a közlekedésre fordítható költségvetési és uniós forrásokból csupán egy százalék jut a kerékpáros közlekedés fejlesztésére.

Végül kifejezte reményét, a stratégia megfordítja azt a folyamatot, hogy a vidéki kistelepüléseken egyre többen hagynak fel a kerékpáros közlekedéssel és ülnek autóba.