Ajánlunk Önöknek néhány kiállítást, hogy ne kelljen keresgélni.
Formák és transzparenciák – Pécs Jannus Pannonius Múzeum
Ismert és ismeretlen üvegmunkások, tervezők és üvegművészek elmúlt századokban született alkotásait láthatják Erdélytől a Felvidékig a frissen nyílt kiállításon.
A kiállítás. Sík Attila magángyűjteményének egy részét képezi, mely bemutatja a magyar üveggyártás közel 400 évét. Szerepelnek a tárgyak között múzeumba illő ritkaságok, de tömeggyártott dísztárgyak is, amiket bárki meg tud venni régiségkereskedésben, vagy antik piacon. A kiállításon bemutatott üvegművek nagy része dísztárgy, kisebb része, főleg a több száz éves alkotások azonban használatban voltak. Ezért bár a gyűjtők törekvése az, hogy hibátlan tárgyakat illesszenek a gyűjteményükbe, ez sokszor lehetetlen, és megelégszenek töredékekkel. Az üveg abban is különleges, hogy restaurálásuk nehéz, vagy nem lehetséges a jól látható restaurálási nyomok láthatósága nélkül.
Napjainkra a magyarországi üveggyártás lényegében megszűnt. Egyetlen üveggyár sem működik, legtöbbjüket le is bontották esélyt sem hagyva, hogy a régebben nagysikerű magyar üveggyártás ismét felvirágozzék. Álljon itt ez a kiállítás mementóként, hogy jelentős hagyománnyal rendelkező művészeti és iparágakat hogyan tud megcsonkítani egyéni vagy csoportérdek, és a rövid távon gondolkozó rosszul hozott döntések sorozata.
Kovásznai György kiállítása a METU-n
Kovásznai György festőművész, animációs filmrendező 60-as, 70-es évekbeli filmjeit és képeit mutatja be a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti Galériájának kiállítása.
Kovásznai György (1934–1983) a 20. századi magyar művészet különleges, innovatív alakja. A modernizmusból merítő, a 80-as évek neoexpresszionizmusát a 70-es években már megelőlegező festőművész, különleges kísérleti animációs filmek alkotója, emellett író és költő.
A művész korszakalkotó munkássága napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvend, köszönhetően annak, hogy az elmúlt években megtörtént az életmű professzionális feldolgozása: magyar és angol nyelvű monográfia, a 23 rövidfilm és a Habfürdő című játékfilm magas minőségű digitalizálása, honlap, social média, nemzetközi kiállítás- és vetítéssorozat gondoskodik arról, hogy minden generáció megismerje ezt az inspiráló anyagot.
Rigójancsi – Szerelem mint édes ihlet – Magyar Kereskedelemi és Vendéglátóipari Múzeum
A rigójancsi története mögött a virtuóz magyar cigányprímás és a belga Chimay hercegnő, Clara Ward viharos szerelmi története húzódik meg. A híres sütemény feltételezett eredete egyike azoknak a történeteknek, amelyekkel a horvátokkal osztozunk. A közös történelmünk csaknem ezer évre nyúlik vissza, együtt dolgoztunk és harcoltunk.
Az időszaki kiállításból kiderül, hogy Fiume városa (Rijeka) miként kötődik a magyar édességhez. A közös történelem mellett horvátoknak és a magyaroknak hasonló a kulturális örökségük: az építészettől, a művészeti alkotásokon át az életmódig. Az időszaki kiállítás keretein belül az érdeklődők turisztikai, gasztronómiai időutazáson látogathatnak el Fiumébe, hogy megismerjék azt a városi hangulatot, amelyben Rigó Jancsi és felesége Clara Ward egykori botrányos története is megelevenedik. Az időszaki kiállítás bemutatja, ki volt a sütemény névadója, Rigó János, a korabeli botrányhős. Kiderül miként házasodott össze „a kor legérdekesebb hercegasszonyával”, valamint, hogy különleges szerelmük hogyan szolgált ihletül az édesség megalkotásához – hangsúlyozta Török Róbert.
Ázsia iránt érdeklődő magyar építészeket mutat be a Műcsarnok
Kelet felé forduló alkotók gondolatvilágával, Ázsiához való viszonyával foglalkozik a Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában című kiállítás a Műcsarnokban.
Az 1800-as években egyre népszerűbbé váló keleti utazások során gyűjtött műtárgyak, a hazai szecesszió orientalista szemlélete, a két világháború közötti építési lehetőségek, valamint kortárs építészeink ázsiai sikerei alkotják a Műcsarnok és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös tárlatának legfőbb témaköreit.
A kiállítás Irán, az Egyesült Arab Emírségek, India, Srí Lanka, Kambodzsa, valamint Kína és Japán helyszínein keresztül mutatja be azokat az építészeti víziókat és megépült alkotásokat, amelyek izgalmas feladatként hatották át építészeink képzeletét – írják.
Számos olyan terv, fénykép és dokumentum is látható a kiállításban, amelyek a közelmúltban kerültek elő, köztük Kós Károly eddig sosem publikált isztambuli fotói, ifjabb Francsek Imre vagy Károly Jenő iráni alkotásai, Giergl Kálmán keleti műtárgyai vagy Hudec László Sanghajban készült portréja.
