Ausztria keleti részén, a Morva folyó partján, a magyar határtól nem messze terül el a Marchfeld régió egyik legpompásabb barokk épületegyüttese, a Schloss Hof. Itt látható november elejéig „Jenő a herceg álarca mögött“címmel, az egykori tulajdonosról, Savoyai Jenőről szóló időszaki kiállítás. A herceg egykori birtokai, a Schloss Hof és Niederweiden tárlata a híres hadvezér mögött rejlő emberre fókuszál. A kastélyegyüttes ünnepnapokon, a magyar nemzeti ünnepeken, és minden hónap első vasárnapján is 12:00 és 14.30 órakor magyar tárlatvezetéssel várja a látogatókat. Az időszaki kiállítás megtekinthető magyar nyelvű szövegkönyvvel is.
A kastélypark a múlthoz hasonlóan a jelenben is a kikapcsolódást szolgálja, a legközelebbi tematikus programok a a május 10-11. között megrendezendő lovasbemutató, valamint a május 31. és június 1-i hétvégi családi ünnep.
Savoyai 1720-as években karrierjének csúcsán állt.
Az akkori bécsi nemesség által közkedvelt vadászterületnek számító Morva-mezőn fekvő Schloss Hof kastélyát 62 éves korában, 1725-ben vásárolta meg. A kis reneszánsz kastélyt hamar átépíttette, kialakították a hét teraszos barokk kertet, amin 800 ember dolgozott és megépültek a kastélyt kiszolgáló gazdasági épületek is.
A herceg 1726-ban a Schloss Hof kastélyához megvásárolta az onnan három kilométernyi távolságra fekvő Schloss Niederweiden épületét is, ahol kialakíttatott egy mulatóerdőt és vadasparkot közepén egy a Schloss Hof kastélyba vezető sétánnyal.
A fényűző kastélytermek, a szobrokkal, szökőkutakkal, fasorokkal, tízezernyi virággal díszített, szemet és lelket gyönyörködtető franciakert mellett a birtokon több tematikus haszonkert található, és a hatalmas játszótér, az ösvények, az állatsimogató és futóbiciklis pálya a gyerekek önfeledt szórakozásáról gondoskodnak.
Az idei időszaki kiállítás termei betekintést adnak a törökverő Savoyai herceg életébe.
Francia herceg, osztrák hadvezér, magyar nemes
Savoyai Jenő 1663. október 18-án látta meg a napvilágot Soisson kastélyában Párizsban.
A herceg az olasz eredetű Savoyai-ház francia, Savoyen-Carignan-Soissons mellékágából származik, nagyszülei révén mind a Habsburg uralkodóház spanyol ágával, mind pedig a francia királyi házzal rokonságban állt. Az anyanyelve francia volt, de folyékonyan beszélt olaszul, spanyolul és németül is.
Anyai részről ősei feltörekvő újgazdagok voltak. Édesanyja a francia udvarban a későbbi XIV. Lajos francia királlyal nőtt fel, majd a király ágyasa is lett. Az udvarban betöltött kiemelkedő pozícióját nagybátyjának, a mindenható Mazarin bíborosnak köszönhette.
A hatalom bűvöletében – három császár szolgálatában
Savoyait törékeny alkata miatt a Napkirály papnak szánta, kis apát volt a gúnyneve, ő viszont mindent megtett azért, hogy nagyapjához hasonlóan katonai pályára léphessen.
Szolgálataira nem tartottak igényt a francia udvarban ezért 1683 nyarán, a Habsburgok, I. Lipót császár szolgálatába állt. Karrierje származásával párosuló tehetségével és ambícióival gyorsan ívelt felfelé és
40 évesen már hadvezérré nevezték ki. Nem riadt vissza a titkos diplomácia eszközeinek használatától, kiterjedt hírszerzői és besúgói hálózattal rendelkezett.
Savoyai három Habsburg császár alatt szolgált, felemelkedése I. Lipót alatt kezdődött és I. József rövid ideig tartó uralkodása alatt érte el legnagyobb politikai befolyásoló erejét. VI. Károly német római császár, (III. Károly magyar király) udvarában azonban már a herceg ellenségeinek befolyása növekedett.
A Vénusz nélküli Mars
Savoyai soha nem házasodott meg, ezért is kapta a Vénusz nélküli Mars jelzőt is. Az mindenesetre biztos, hogy két hölggyel, élete végéig szoros kapcsolatot ápolt: Eleonora Stratmann grófné és annak sógornője, Batthyány Eleponóra grófné, a “szép Lori”. Különösen ez utóbbi állt hozzá nagyon közel, kedvelte szellemiségét, humorát, szívesebben beszélgetett és töltött időt vele, mint bárhol máshol.
Savoyai örököse végül egy zárdában nevelkedő unokahúga, Anna Viktoria Savoyai-Soissons-i hercegnő lett, aki 55 évesen kötött házasságot a nála 18 évvel fiatalabb József Frigyes Szász-Hildburghauseni herceggel, akinek nászajándékul ajándékozta Schloss Hof kastélyát.
A férj pazarló életmódja miatt pár évvel később kénytelen volt eladni azt, így került a kastély 1770-ben Mária Terézia és férje, Lotaringiai Ferenc tulajdonába.
Egy jó barát
A herceg magánéleti kapcsolatairól viszonylag keveset lehet tudni, de az biztos, hogy korának neves gondolkodóival állt kapcsolatban. Jean-Baptitste Rousseau nem csak udvari könyvtárosa volt, hanem közeli barátja is. Gottfried Wilhelm Leibniz a könyvtár természettudományos könyveinek beszerzésében, valamint politikai kérdésekben segítette.
Voltaire bár sosem találkozott személyesen Savoyaival minden egyes művét azonnal megküldte a hercegnek, aki azokat rögtön nagy érdeklődéssel el is olvasta és leveleiben meg is köszönte.
A műgyűjtő
Korának egyik legnagyobb mecénása volt, utazásainak és hadjáratainak, valamint szintén művészetkedvelő, kiterjedt baráti körének köszönhetően a legtehetségesebb és legismertebb művészeket bízhatta meg munkákkal. Az általa építtetett épületek, így például a belső kialakításuk is a kor kiemelkedő mestereinek munkáját dicsérik.
Savoyai könyvtára 15 000 nyomtatott és 237 kézírásos műből állt.
A könyveket színek szerint tárolta, pirossal jelölte a történelmi és irodalmi, kékkel a teológiai és jogtudományi, sárgával pedig a természettudományi témájú köteteket. Hatalmas könyvtára alapozta meg a Hofburgban található Osztrák Nemzeti Könyvtár gyűjteményét, dísztermében még ma is a színek szerinti rendezésben láthatják az érdeklődők.
A hős
A kiállítás természetesen a neves hadvezér csatáinak is emléket állít.
Harcolt Bécs felmentésénél (1683), amiért aranysarkantyút kapott. Ott volt a szentendrei csatában, Buda visszafoglalásánál (1686) kétszer is megsebesült, még a lovát is kilőtték alóla. Belgrád 1688-as ostrománál súlyosabban megsebesült a kezén. 1697-ben a sors úgy hozta, hogy őt nevezték ki a magyarországi hadak élére és a zentai csatánál rá is szolgált a bizalomra, ahol megvívta élete legnagyobb győzelmét a törökkel szemben. A csata következményeként 1699-ben megköttetett a karlócai béke, amivel véget ért a török uralom a Magyar Királyság területén.
1703-tól Savoyai az udvari haditanács elnöke lett, és aktív részt vállalt a magyarországi szabadságharc elleni küzdelemben. 1717. augusztus 15-én ismét a török csapatokkal mérte össze erejét, akikre Belgrádnál megsemmisítő csapást sújtott.
Katonai érdemeiért a kitüntetések mellett busás jutalmat is kapott. Mind a Hofburg udvarán, mind pedig a budai várban lovasszobrot állíttattak a tiszteletére. A kiállítás további részeiben a hadvezér sikereihez társuló anyagi felemelkedés gyümölcseivel ismerkedhetünk meg.
A harcok jutalma – a gazdasági háttér
Savoyai bevételei 1725 körül 300.000 guldenre rúgtak (összehasonlításképp egy szobalány éves fizetése ekkor 8 gulden volt), emellett számos épületet és területet kapott ajándékba az uralkodóktól. A herceg vagyonának jelentős részét még ma is fennálló épületeibe invesztálta.
A Belvedere kastélyai és a Himmelpfortgasse-i palota Salomon Kleiner 140 rajzából álló grafikai gyűjteményben lett megörökítve, ennek alapján nagyon sok részletet megtudhatunk az épületek akkori kialakításáról és berendezéséről.
Mindenből a legjobbat
Schloss Hof-kastélyát, annak ellenére, hogy nyári kastélynak épült a szokásostól eltérően saját, drága diófából készült bútorokkal rendezték be, a falakat akhantus levelekkel, kagylókkal díszített indiai bútorkreton, nyomtatott és többnyire viaszozott pamutszövet borította. A kastély az intim elvonulás mellett pompás nyári ünnepségek, születésnapok és vadászatok helyszínéül szolgált. A kiállítás rajzokon és festményeken, és egyes használati tárgyakon keresztül betekintést enged a bécsi kastélyok és a palota mellett a torinoi kastélyba is.
Szemléltető asztalokon részletesen mutatják be magyarországi birtokait is, Csepel-szigetét a hozzátartozó Ráckevével és Budafokkal, de a ma már Horvátországhoz tartozó béllyei, baranyavári és vörösmartoni kastélyokat is.
Botanikai ritkaságok
A Belvedere, a Schloss Hof és a Schloss Niederweiden épületei mellett óriási jelentősége volt a barokk kertnek, és kertekben pedig a növényeknek. Savoyai igazi botanikai ritkaságokat vásárolt, melyeknek modern melegházakat épített, a Belvedere orangerie-je például télen fedelet kapott, melyet tavasszal újra elbontottak.
Az állatkert
Savoyai Versailles mintájára egy saját állatkertet is létrehozott a Belvedere parkjában, de ebben is a legkülönlegesebbet akarta birtokolni. Az idők folyamán 39 féle emlős, 59 féle madárfaj példánya volt fellelhető. Az emlősök között volt oroszlán, puma, tigris és hiéna, de tarajos sün, vagy a Schloss Hof udvarában még napjainkban is látható négyszarvú kecskék is.
Schloss Hof kastélyegyüttese ünnepnapokon, a magyar nemzeti ünnepeken, és minden hónap első vasárnapján is 12:00 és 14.30 órakor magyar tárlatvezetéssel várja a látogatókat. Az időszaki kiállítás individuálisan magyar nyelven egy kis füzettel élvezhető.
Részletesebb információ: www.schlosshof.at/magyar
Nyitvatartási idő:
Schloss Hof kastély:
Nyári szezon (főszezon): 2025. március 15. – november 2.
Naponta: 10:00 – 18:00
Schloss Niederweiden kastély:
Nyári szezon (főszezon): 2025. március 15. -november 2.
Naponta: 10:00 – 18:00
Jegyárak (2025. március 15. – november 2.): A tárlatok megtekinthetőek individuálisan, vagy vezetett túra keretén belül. A belépőjegy mindkét kastély (Schloss Hof és Niederweiden) látogatására jogosít. Ha valamelyiket nem sikerül egy nap meglátogatni, akkor ezt a látogató bepótolhatja a nyári szezon végéig.
Felnőtt 24,00 €
Gyerek (6 – 18 év) 13,50 €;
6 év alatti gyerek ingyenes
Családi belépő (2 felnőtt + max. 3 gyerek) 61,50 €
Éves belépő 49,00 € felnőtt / 28,00 € gyerek
Tárlatvezetés felár 5,00 € felnőtt / 3,50 € gyerek
A belépőjegyek megvásárolhatók online is az: imperialtickets.com weboldalon is.
További információ: www.schlosshof.at/magyar
