Rendhagyó tanárszakkal kedveltetnék meg a reáltárgyakat

Március ismét a barlangok hónapja
2022-03-02
Az MTA állásfoglalást adott ki az ukrán és az orosz tudósok háborúellenes fellépéséről
2022-03-03
Show all

Rendhagyó tanárszakkal kedveltetnék meg a reáltárgyakat

Tavaly az egész országban összesen 26 fiatal döntött úgy, hogy fizikatanárnak tanul, s kémiatanári szakon is csak kettővel többen kezdték meg felsőfokú tanulmányaikat. Biológiát mintegy 110-en szeretnének majd tanítani, de három éve még ezt a szakot is harminccal többen kezdték. A természettudományi tárgyakat oktató tanárok átlagéletkora ötven év körül van, így tíz éven belül – ha nem változik a helyzet – nagy tömegben mennek nyugdíjba a jelenleg még tanító pedagógusok. A változást a szakma egy teljesen új ötéves szaktól várja, melyre épp most zárul le a jelentkezés, s ha elegendő jelentkező lesz, ősszel hét helyen indul a Z-szakosok képzése. A meglepően forradalmi kurzusról Weiszburg Tamás, az ELTE TTK tanára, a szak országos koordinátora tájékoztatta a tudas.hu-t.

Weiszburg Tamás

Weiszburg Tamás

Meg kell állítani a természettudományt oktató tanárok eltűnését

Mi az oka a természettudományi tanári szakokra jelentkezők drámai csökkenésének? Csak a fizetés ezt nem magyarázná, hiszen humán és nyelvszakokon nem ilyen nagy a diákok hiánya.

Sok oka van a mostani helyzet kialakulásának. Egyértelmű, hogy a béremelés elengedhetetlen s valószínűleg egy ponton ezt az élet ki is fogja kényszeríteni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kilencvenes években sok olyan piacképesebbnek bizonyult szak is indult, amelyek a természettudományi szakokra jelentkezők egy részét eltérítették. Másrészt az ide jelentkezők száma eleve korlátozott, mivel az átlagosnál jóval hosszabb távú és rendszeres felkészülés kell a sikeres jelentkezéshez és egyetemi jelenléthez. Aki ugyanis mondjuk a kémia-fizika tanári szakot választja, annak már valahol a felső tagozatos években el kell kezdeni érdeklődni a matematika iránt és szisztematikus tanulásba fogni ebben az irányban. Egy humán tanári szak esetében jóval későbbi ráhangolódás is sikerrel járhat, míg, ha valaki csak a tizedik osztályban (vagy a középiskolai évek közepén) kezd komolyabban érdeklődni a természettudomány iránt, nem biztos, hogy sikeres lehet egy emelt szintű célzott érettségin, vagyis a felvételin. Sajnos Magyarországon az elmúlt évtizedekben meggyengült a természettudományos gondolkodás folyamatos építése az iskolában. Ezt Amerikában harminc évvel ezelőtt egy óvodától a középiskola végéig tartó keretrendszer kiépítésével tudatosan kezdték megerősíteni. Ott a matematikát, a nyelvet és a természettudományt fontos fejlesztési kompetenciának nevezték ki, s mindhárom területet el tudják vinni az érettségiig.  Nálunk az új NAT-ban ezzel szemben megszűnt még az általános iskola első két évében a korábban meglévő önálló környezetismeret is, igaz, az olvasás keretében előírtak ilyen témákat is.

Az új szak ennek az időszaknak egy szakaszát, a 5.-8. osztályt célozza meg, méghozzá egy komplex természettudományi tanárképzés formájában.

Köztudott, hogy a természettudományoktól már a 8. és 9. osztály határán fordulnak el sokan még azok közül is, akik tehetségesek lennének ebben az irányban, s akik mégis ezt választják, azok is olyan alternatív pályák felé indulnak, mint az orvosi, vagy mérnöki karrier, netán elmennek külföldre tanulni, úgyhogy tanárnak alig marad valaki.

Mennyire számít a mostani helyzet kialakulásában, hogy az elmúlt évtizedekben a természettudományok ismeretanyaga oly mértékben elszakadt a hétköznapi megértés szintjétől, hogy ezzel az iskolai szintű elmagyarázás nem tudott lépést tartani, amit súlyosbított, hogy pénz- és időhiány miatt egyre kevesebb a kísérletezés, a gyakorlati bemutató, pedig ezek lehetnek az ilyen tanórák élményadó tényezői?

Inkább azt tartom fontosnak, hogy a 19. század végén még egységes természetkép az utána következő fantasztikus felfedezések hatására szétvált és mára az egyes diszciplínák között nagyjából megszűnt a közlekedés. Miközben a természet ma is egységes és az a szakma, amelynek ezt egységben kellene bemutatnia, az éppen a tanár. Akik ma tanítanak, azokat sem így képezték/tük és ezért ők is zömében egy-egy szűkebb szakterületen vannak otthon, s hiányzik a fejekben egy 21. századi természettudományos szintézis. Persze a kísérlet, a gyakorlatorientált oktatás roppant fontos, mert enélkül az órák nagyon unalmasak.

Z-szak a Z generációnak

Az új szak neve Z-szak, ami gondolom, nem a gyenge minőségű filmekre hajaz.

Semmiképpen. Olyan rövid nevet kerestünk, amivel egy országos brandet tudunk építeni. S mivel épp a 2000 és 2010 között született Z-generációt céloztuk meg, azért adta magát a Z, miközben a szak egyik vezérelve a fenntarthatósági gondolat, nem véletlen, hogy a kurzus egyik előzményének épp a környezettan tanári képzést tartottuk. Zöld szaknak azonban nem akartuk elnevezni, hiszen ez a név át van politizálva és van, akinek ez szitokszó lenne.

Vegyük sorra az újdonságokat. A szakra való bejutáshoz nem kell emelt szintű természettudományi érettségi, ami teljesen szokatlan, ráadásul regionális oktatás lesz, ahol hét helyen folyik majd összehangoltan az oktatás.

A szakra valóban akár humán tárgyú emelt szintű érettségivel is lehet jelentkezni. De a Z-szak nem lesz alternatívája a fizika, kémia vagy biológia gimnáziumi tanári szakoknak. Nem azokat szeretnénk megcélozni, akik oda tartanak. Mi az átlagos természettudományos felkészültségű, de kíváncsi diákokat szeretnénk megszólítani. A hat egyetem hét képzési helye között szoros lesz az együttműködés, mert közösséget szeretnénk építeni közös élményekkel, s ha a diákok kéthavonta találkoznak, remélhetően ki tud alakulni egy olyan összetartó csapat, amely önmagában megtartó erővel rendelkezhet s talán az öt év után nem retten el a közoktatástól. Ha minden képzőhelyen, tehát Debrecenben, Szegeden, Pécsett, Nyíregyházán, Egerben és az ELTE-n Budapesten, illetve Szombathelyen összejön legalább tíz-tíz fő, országosan pedig száz, az már nagyon jó induló létszám lenne.

A tanterv is újszerű lesz, más alapozással, tárgyakkal…

Nem azzal kezdjük, hogy a mechanika, vagy a biológia alapjait tanítjuk majd meg, tehát a szakmát, s majd utána az oktatási módszertant, hanem először értő olvasással, retorikával, vizuális kommunikációval és vizuális kultúrával ismertetjük meg a hallgatókat, tehát azokat a képességekkel, amelyeket ők maguk is fel tudnak majd használni a további tanulásban és az oktatásban. Mindenből a legfontosabb, legalapvetőbb dolgokat szeretnénk megtanítani, kellő mélységgel, az egyes természettudományi ágak közötti összefüggésekre koncentrálva. Emellett arra is lehetőség lesz, hogy egy fél évre ösztöndíjjal külföldre is elmehessenek, ami a kétszakos tanári szakoknál nem volt igazán megoldható, mert ez alatt az idő alatt a másik szakjukkal lemaradtak volna.

A földrajzosok ki akartak maradni

Miért maradt ki a földrajz?

Egyrészt földrajztanár fajlagosan még több van, másrészt kevesebb az órájuk is. De a földrajztanárok a sokéves előkészítő folyamat során maguk sem akartak csatlakozni ehhez a szakhoz, bár eleinte ez a szak is benne volt a csomagban. Az egyik elfogadható szempontjuk az volt, hogy a földrajzi tananyagban az angolszász országokkal ellentétben van egy erős társadalomtudományi rész is. Amúgy a három szakot is nehéz volt bepakolni ebbe a tantervbe, egy negyedik még több gondot okozott volna. Persze a geofizikai, meteorológiai és geológiai ismeretek azért mégis képviseltetni fogják magukat a tananyagban, hiszen ezek részei a közvetlenül megtapasztalható természetnek, részei a fizikának, kémiának, sőt biológiának is.

Mit gondol, képes lesz a Z-szak javítani a nemzetközi kompetenciamérések során tapasztalt lesújtó képen, ami a magyar fiatalok műszaki-természettudományos ismereteiben bekövetkezett hanyatlást tükrözte és amely hosszabb távon gátja a társadalom innovációs és gazdasági teljesítményének?

Ha sikerül jól megcsinálni, akkor képes lesz. Nagyon sok biztatást kapunk. És szerencsére a kétkedőknél is inkább az aggodalmat látom, mint a rosszindulatot. Kétségtelenül megjelentek bántónak tűnő kommentárok is sok reményvesztett embertől, köztük nagy tapasztalatú tanár kollégáktól a közösségi médiában, de mi öt évben gondolkodunk. Ráadásul sok, a három terület egyikéből már diplomával, akár főiskolai diplomával is oktató tanárt érdekel a Z-szak, mert jövő évtől két év alatt rövidciklusú tanárképzés keretében megszerezhetik ezt a diplomát. Aki pedig később meggondolja magát és mégis gimnáziumi tanárként szeretne elhelyezkedni, a Z-szak elvégzése után három féléves továbbképzés eredményeként ezt is megteheti.

Kik fognak a Z-szakon tanítani és mennyiben fognak új szemléletet képviselni?

Sok még a buktató, de a legkritikusabb, hogy mi, oktatók képesek leszünk-e legyőzni saját magunkat. Mindannyian érezzük a vágyat, hogy javítsunk a helyzeten, s ha megvan ez a törekvés és ezt kellő szerénységgel sikerül párosítani, van esély a változásra. Nagyon számítunk a gyakorló tanár kollégákra is az egész országban, igyekszünk velük is széleskörű együttműködést kiépíteni. Ráadásul nem csak a hagyományos szaktanári képzésektől tudunk elindulni, hiszen negyedszázada létezik környezettan tanári képzés is, aminek előképként felhasználhatjuk az elemeit. Az ELTE-n mindenesetre csak olyan oktatót hívunk tanítani erre a szakra, aki hisz benne.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close