Nagyon várja a gyógyszeripar azt az iparpolitikai koncepciót, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak kellene elkészítenie. Egyelőre azonban a stratégiának a kézzelfogható elemei hiányoznak, nem ismertünk meg semmi konkrétumot. Miközben látjuk, hogy más ágazatok nagyon komoly iparpolitikai ösztönzők mellett tudnak működni – mondta a tudás.hu-nak Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója.

Nemrégiben a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének konferenciáján több gyógyszergyártó is jelezte, hogy nagyon várják a készülő Iparpolitikai Stratégia részleteit. Milyen kihívásokra kellene választ adni?

Valóban előkészületben van egy iparpolitikai anyag, amiről nagyon keveset tudunk. Készültek interjúk az iparág szereplőivel, köztük velünk is a Richternél. De továbbra sem ismerjük a stratégia irányait.

Van azonban két, mindenképpen megoldásra váró helyzet, amelyek már korábban is nyomasztották az iparágat. Egyrészt az extraprofitadó, ami még mindig hatályos és jövőre is sajnos az lesz. A másik pedig a fix gyógyszerárak, miközben az általános árszínvonal az elmúlt 15 évben duplájára nőtt. Ezen kívül pedig nagyon szeretnénk, hogyha a politikához eljutna az az üzenet, hogy a tudásintenzív ágazatokat kell támogatni Magyarországon, mert kizárólag ez jelenti a kitörést jelen pillanatban.

Az extraprofit adót más ágazatokban is kivetettek a nagyobb nyereségekre. Miért tartja mégis teljesen igazságtalannak ezt a szakma? Romlott az elmúlt évben az ágazat jövedelmezősége?

A nagyobb gyógyszergyártók és a Richter pénzügyi helyzete az adó ellenére stabil, bár a kisebb vállalkozásokról ugyanezt nem tudom feltétlenül elmondani. De rendkívül rontja a jövőbe való befektetés feltételeit. A beruházásokban, a kiadásainkban nem tudjuk figyelmen kívül hagyni azt, hogy összesen nagyjából 70 milliárd forint körüli összeget kell befizetnünk.

Ez az ágazat extraprofit adója?

Igen, évente az ágazat 70 milliárdot fizet be, de a Richter a három év alatt egyedül befizet 70 milliárdot.

Stratégiai ágazatnak tekintenek bennünket, amelyre iparpolitika épül, miközben egy nagyságrendileg nagyobb elvonással sújtanak minket.

Így a szándék őszintén szólva eléggé zavaros. Hogy lehet támogatni egy szektort úgy, hogy közben az export teljesítményét büntetőadóval nehezítjük meg.

A Richter bevételének hány százaléka jön külföldről?

Több mint 90 százaléka. Az adó miatt versenytársainkkal szemben 8-10 százalékkal rosszabb helyzetbe kerülünk annak következtében, hogy rájuk ez az adó nincs kivetve.

És mi a helyzet a K+F támogatásokkal? A másik oldalon jelentősebb K+F támogatáshoz jut az ágazat, nem?

Az adózási környezet 2022-ig jellemzően valóban kifejezetten kedvező, innováció ösztönző volt. Most az a reményünk, hogy a globális minimumadó adta kereteken belül, ez 2025 után is vissza tud térni egy ilyen kedvező helyzetbe.

De a támogatásokra visszatérve: az elmúlt évtizedben a szektor által végrehajtott beruházások összértéke nagyjából 550 milliárd forint volt, és ezzel szemben áll egy kevesebb mint húsz milliárd értékű direkt állami támogatás. Más ágazatban nem ezek az arányok vannak. Ráadásul ezt a 20 milliárdot a MAGYOSZ egy tagvállalata befizeti adóban egy év alatt.

Az infláció mennyire nehezítette meg a gyógyszergyártók életét?

A mi ágazatunknak az infláció nagyon nem tesz jót, mert a termékek jelentős része fix áron kerül forgalomba. 2007 óta pedig nincs lehetőség az árak emelésére. Ez 15 éves adóssága az egészségügyi–, a gyógyszertámogatási rendszernek. Amíg alacsony volt az infláció, ez kevésbé volt kritikus, mert mindenki igyekezett kigazdálkodni, a hiányhelyzeteket megelőzni.

Az elmúlt néhány év inflációs nyomása viszont már azt okozta, hogy az általános árszínvonal 15 év alatt duplájára emelkedett, miközben a készítmények ára meg nem mozdult.

Ez minden gyógyszergyártót érint?

Ez általában igaz, a nagy volumenben forgalmazott, viszonylag kis értékű készítmények nagy tömegére, amik egyébként az ellátás 90 százalékát teszik ki volumenben.

Nagy Márton miniszter a konferencián lejátszott videó üzenetében kiemelte, hogy érdemes néhány ágazatban önellátásra berendezkedni, és a gyógyszeripart is ide sorolta. Ezt támogatják?

Maximálisan, és ráadásul ez az általános európai törekvéshez is nagyon jól illeszkedik. A Covid és az azt követő geopolitikai bizonytalanság arra irányította a figyelmet, hogy a gyógyszeripar nem települhet ki, a vertikum nem szakítható ketté,

nem lehet, hogy ázsiai gyártókra hagyatkozzon a hazai ellátás.

Ezt Magyarországon is fontosnak tartja a gazdaságpolitika, és remélem, hogy ennek konkrét intézkedésekben fogjuk látni a nyomát.

A gyógyszeripari fejlesztési stratégia készül, van-e olyan konkrét dolog, amit szeretnének elérni?

A stratégia elkészülte mellett hasznos lenne a kormányzati oldalon egy koordinációs erő, ami biztosítja az egyablakos ügyintézést, aki a tárcák közötti változó módon megoszló felelősségeket, hatásköröket koordinálni tudja. Ez nem lenne rossz.

Jelen pillanatban az ágazatot több minisztérium is felügyeli valamilyen módon. Kihez mi tartozik?

Az adórendszert a Pénzügyminisztérium intézi.

A támogatás, ellátásbiztonság kérdéseit a Belügyminisztériummal kell egyeztetni. 

A Külgazdasági és Külügyminisztériummal van egy aktív és operatív együttműködés külpiaci témákban, jelentős támogatást kapunk tőlük gazdaság diplomáciai vonalon istehát ilyen értelemben a külügy is aktív.

És még ott van a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, amely az egész iparpolitikai felelősséget és hatáskört birtokolja. Tehát a GFM-nek elvileg van egy olyan funkciója, hogy mint stratégiai ágazat, a gyógyszeripar sikerével kapcsolatos intézkedéseket kidolgozza és akár tárcák között kiossza, végrehajtsa, végrehajtassa. Ebbe mi be vagyunk vonva, van tehát egy együttműködés kétségkívül az ágazat és a minisztérium között.

Egyelőre azonban a stratégiának a kézzelfogható elemei hiányoznak, nem látunk előrelépést, nem ismertünk meg semmi konkrétumot. Miközben meg látjuk, hogy más ágazatok nagyon komoly iparpolitikai ösztönzők mellett tudnak működni.