Magyarországon az első félévben a GDP osszeeségében stagnált, vagyis immár biztosan megállapítható, hogy elmaradt a repülőrajt, de a második negyedév legalább már az elsőnél jobban sikerült. Az adatok mindenképpen csalódást keltőek, de a kormány úgy kommentál, hogy a kedvezőtlen külső környezet (így a fizikai és a vámháború) olyan környezetet teremtett, hogy a sok kormányzati program nélkül biztosan nagyobb lett volna a visszaesés.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatközlése előtt egy nappal, 1 százalékra csökkentette a 2025-ös GDP előrejelzését, míg a 2026-ost 3,1 százalékban határozta meg, így nem okozott nagy meglepetést, hogy valóban gyenge lett az első féléves GDP-adat.
Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 II. negyedévében a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A teljes első félévben a gazdaság teljesítménye a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,1 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakát.
Az előzetes tájékoztatások pozitívuma inkább csak az volt, hogy rengeteg állami program (a KKV-k fejlesztése, a 150 gyár program, lakhatási intézkedések és bérfelzárkóztató programok miatt) a második félév végére érdemi növekedést hozhat, így alakulhat ki
éves átlagban a szerény, de pozitív, 1 százalékos GDP-szám.
Az ipar és a beruházás a gyenge láncszem Magyarországon
Egy ország gazdasági teljesítménye sok elemből áll össze, de ha a legfontosabb összetevőkkel kezdjük a múlt értékelését,
a magyar lakossági fogyasztással nagy baj nem volt az idén. A fő probléma inkább az, hogy az ipar, a beruházás és az aszály miatt a mezőgazdaság is gyenge első félévet tudhat maga mögött.
A jó hír az, hogy talán a mélyrepülésnek már vége, túljutottunk a gödör alján, és talán valóban látszik a fény az alagút végén.
Vagyis a két kulcsszektor, a járműipar és az akkumulátorgyártás innen már végre nem negatív, hanem pluszos számokat mutathat be, és bár az élelmiszeripar és az egyéb villamos berendezések gyártása még mindig elég rosszul muzsikál, de végre az összkép már javulhat.
A 70 lépés programja
A kormány különféle programcsomagokba sorolva összesen 70 konkrét lépéssel igyekszik a gazdaságot beindítani.
Ilyen az utóbbi időben nagy visszhangot kapó Otthon Start Program, amelynek az külön előnye, hogy legalábbis 2025-ben és 2026-ban még nem is kér enni, vagyis az állami kamattámogatásokat ellensúlyozhatja a megnövekedett ingatlanforgalomból származó illetékbevétel és az új építésű lakások forgalmi adója.
Nagyon sok olyan program is folyamatban van, amely a lakossági fogyasztást támaszthatja meg. Ezeken nem is könnyű végigmenni, mert – nyilván a választás közelségétől nem függetlenül – jó néhány jóléti intézkedés van a csőben,
több pénz jut a nyugdíjasoknak (inflációs korrekció, élelmiszerutalvány), a pedagógusoknak (teljesítményalapú és általános béremelés), a fegyveres testületeknek (fegyverpénz) és nagyon sok be nem fizetendő adó marad az anyáknál.
A pozitív intézkedéseknek ára van
Természetesen ennyi költségvetési pénz kifizetésének ára van, de a kormány azért fenn szeretné tartani azon vállalásait, hogy az államadósság nem száll el (most a GDP 74 százalékán tartott államadósság a reális vállalás), illetve a költségvetési hiány folyamatosan mérséklődik.
Ez egy furcsa játék, az EU ugyanis éppen most engedne némi hiánybővítést (itt elsősorban a védelmi kiadásokkal lehet úgy sakkozni, hogy azt nem rója fel az EU), ám egy államnak nemcsak az EU-ra, de a hitelminősítőkre és a piacra is figyelnie kell.
Vagyis, ha Magyarország egy nagyobb hiánnyal rontaná a ratingjét, vagy még drágábban finanszírozná az államadósságát, az nem tenne jót a gazdaságunknak.
Ugyanakkor az, hogy az Otthon Start megemeli az építőipar teljesítményét, részben az új lakások építése, részben a megvásárolt használt lakásokban végzendő felújítási munkák miatt, valamint a KKV-kat segítő sok program (Demján Sándor programok), illetve a lakosságnak juttatott sok pénz még akkor is második féléves GDP-emelkedést ígérnek, ha az új amerikai – európai viszonyrendszerben az európai gazdaság helyzete semmiképpen sem lett jobb.
Ráadásul az akkumulátoripari cégekről rendre olyan hírek érkeznek, hogy a vártnál lassabban indulnak be a kapacitások, de a kormányzat bizakodó, úgy látja, hogy nem kapott gellert a magyar stratégia, csak legfeljebb időben tolódott ki.
Ettől függetlenül továbbra is inkább a magyar lakosság fogyasztása és nem pedig az ipar lökheti a magyar GDP-termelés szekerét. A kormány egyenesen úgy látja, hogy az adócsökkentések akár 925 milliárd forinttal is növelhetik a családok elkölthető jövedelmét.
Bizonytalanság
Ugyanakkor a második félévben azért van bőven bizonytalanság is.
Nagy Márton szerint az infláció éves átlagos szintje 4,7 százalékos lehet, de azért maga a miniszter is úgy véli, hogy amennyiben az árrésstopok nem fognák meg az árakat, akkor akár 6 százalék felett is lehetne a hazai pénzromlás.
Nagyon sok múlik majd azon is, hogy milyen marad a bérdinamika.
Mert bár lehet, hogy a kormány kigazdálkodhatónak tartja a magas, 9 százalék körüli béremeléseket, de azért 0 növekedés esetén, még a vártnál magasabb infláció mellett sem könnyű ilyen béreket kitermelnie a vállalkozásoknak.
Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy bármennyire is csalogató egy választás előtti félévben kicsit elengedni a hiányt, főleg, ha azt az EU is megengedné, a kormány azt alighanem jól érzi, hogy a magyar költségvetés, adósságfinanszírozás és nemzetközi megítélés (hitelminősítők) miatt most nem szabad annyira elengedni a gyeplőt, mint a 2022-es választás előtt, amikor a lakosság nagy része gyakorlatilag visszakapta az előző évi személyi jövedelemadó befizetését.
Hiszen a magyar gazdaságban a bizalom megtartása /visszaszerzése most elemi fontosságú lenne. Nem lehet azt mondani, hogy a magyar hiány, a magyar adósságállomány, a magyar növekedés, vagy a magyar infláció önmagában tragikus lenne, de azért az, hogy évek óta mindig arról szól az évközi kormányzati kommunikáció, hogy a korábban beígért adatokat a rossz irányba kell módosítani, mindenképpen egy olyan kellemetlen trend, amelyen jó lenne már egyszer végre túllépni.
