Szabados Richárd: már most óriási az érdeklődés a Demján Sándor program iránt

A vállalati szféra rendkívül pozitívan fogadta a Demján Sándor program lehetőségeit, az előregisztrációk száma minden becslést felülír – mondta a Tudás.hu-nak Szabados Richárd. A Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára elmondta, hogy az 1400 milliárd forintos keretösszegű programon belül a legnagyobb érdeklődésre az eszközbeszerzéseknél és a weblapkészítésnél számítanak, ugyanakkor meglepően sok cég figyelt fel a tőkeprogramra is. Beszélt arról is, hogy az előzetes kommunikációval szemben nem biztos, hogy lezárják a pályázatokat, ha a keret duplájára érkezik be támogatási igény valamely programelemnél.

Mik az első tapasztalatok a Demján Sándor program eddigi elemeinek elindulását követően?

A kormány két területen vezetett be jelentős újításokat a korábbi kkv-kat támogató konstrukciókhoz képest a  Demján Sándor programmal.

Egyrészt megkérdeztük előzetesen a cégeket, a vállalkozói szervezeteket, a tanácsadókat, pályázatírókat, a forrásnyújtó bankokat, hogy mire lenne szükségük.

Nyártól kezdődően – amikor én még a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség ügyvezetője voltam – több hónapon át, októberig egyeztettünk a szervezetekkel, összegyűjtöttük az építő javaslatokat. Több mint száz szervezettel és kétezernél is több céggel kerültünk kapcsolatba, nagyon pozitívan fogadták a piac szereplői, hogy bevontuk őket is a folyamatokba.

A legnagyobb programoknál pedig egy előregisztrációs időszakot vezettünk be, amelynek során a cégek felmérhették a lehetőségeket, megnézhették, hogy fel tudják-e tölteni a dokumentumokat, be tudják-e szerezni a szükséges anyagokat, például az ajánlatokat a beszállítóktól.

A fentiek alapján már most látható, hogy rendkívül pozitív a programok fogadtatása.  Nem csak a cégeknek, de a minisztériumnak és a lebonyolító szerveknek is előnyös egyébként, hogy korábban rálátunk a helyzetre, előzetes kalkulációkat tudunk végezni. 
A Demján Sándor program keretében bejelentett kamatcsökkentés a Széchényi Kártya esetében már novembertől érvénybe lépett. Itt mik a konkrét eredmények?

Miután a négy beruházási típusú termékénél a kamat 3,5 százalékra csökkent, a havi igény ötven százalékkal nőtt.

Ez is jól mutatja: jó helyen keresgélünk, csak próbálkozni kell.

Az előregisztráció alapján milyen következtetések vonhatók le?

Három programpont esetében volt lehetőség előzetesen regisztrálni.

Az eszközbeszerzésre biztosított 1+1 típusú támogatásra már több mint háromezer cég jelezte érdeklődését, a tőkefinanszírozási keretre már több mint ezer cég regisztrált, miközben eddig évente ötven ilyen projektünk volt. A digitális jelenlét fejlesztését célzó támogatásra is közel ezer társaság adta be a dokumentációt előzetesen, sokan az alapcsomag mellé – ahogy azt mi is javasoljuk – információ és kommunikációtechnológiai (IKT) szolgáltatásokat is igényelnek.

Darabszám alapján elmondhatom, hogy a korábbi évek programjaihoz képest az érdeklődés érezhetően élénkebb, ott van az igény a cégeknél, a programok tehát várhatóan sikeresek lesznek. Még a kihulló cégekkel együtt is bőven lesz elég jelentkező a támogatásokra a keretek felhasználásához.

Rálátnak már arra, hogy az előregisztrálók milyen esélyekkel lesznek valóban képesek lehívni a forrásokat?

Igen és örömmel tapasztaljuk, hogy nagy számban jelentkeztek olyan vállalkozások, amelyek képesek lesznek a feltételeket teljesíteni. Persze képbe kerültek olyan cégek is, amelyek a kritériumok egy részének nem felelnek meg, és olyanok is lesznek, amelyek előregisztráltak, de végül nem adnak be pályázatot.

Korábban azt mondtuk, hogy amennyiben a keret duplájára beérkezik igénylés a folyamat lezár. Így, hogy a jelentkező cégek számát előre látjuk, elképzelhető, hogy erre nem lesz szükség. Ötezer céget értékelni jóval nehezebb és több munka, mint mondjuk ötszázat – ezt azért le kell szögezni.

Milyen szempontok alapján fognak súlyozni?

Mivel a források végesek, a legjobb pályázókat kell előnyben részesítsük, hogy a gazdaságba bekerülő források a lehető legnagyobb hatást fejtsék ki. Nincs új a nap alatt, mint minden pályázatnál, itt is azt figyeljük, hogy az adott vállalkozás mióta van jelen a piacon, van-e tartozása, szerepel-e feketelistán, mekkora az árbevétele, létszáma, milyenek a tőke- és likviditási mutatói, milyen típusú projektet tervez – a kereskedelmi bankok is ugyanezeket a szempontokat mérlegelik.

A legnagyobb érdeklődésre a program mely elemeinél számít?

Az eszközbeszerzésre nyújtandó 1+1 támogatásnál várható a legnagyobb aktivitás, itt a 48 milliárd forintos keretösszeg többszörösére is érkezhet igény. Ezzel a konstrukcióval a cégek gyakorlatilag „féláron” szerezhetnek be eszközöket, akár immateriális javakat is, például IT-megoldásokat.

Itt arra van szükség, hogy a vállalkozás bemutassa az adott beszerzés üzleti hasznát, hogy miként járul hozzá a bevételei növeléséhez. Azt javasoljuk a cégeknek, hogy ne álljanak meg az eszköz beszerzésénél, hanem kapcsoljanak hozzá digitalizációs vagy zöld fejlesztéseket, esetleg tanácsadási szolgáltatásokat, képzéseket is a hatékonyság növelése érdekében.

Laptopra, telefonra is igényelhető támogatás. Mely cégek pályázhatnak esélyesen ilyen eszközökre?

Igen abszolút. A pályázótól ebben az esetben is azt várjuk, hogy mutassa be az adott munkaeszköz hasznosságát, versenyképességnövelő hatását.

Egyúttal a vállalkozások digitalizációs fejlesztésének fókusza nem az egyszerű mobil és laptop beszerzés, hanem inkább a szoftveralapú vagy felhő alapú üzleti megoldások alkalmazása, mert ezek eredményezik inkább a termelékenység növekedését. 

A programpont alapján nem igényelhető támogatás napelemre, ingatlan vásárlására és személyautóra, olyan tevékenységekre, amelyek nem feltétlenül kapcsolódnak a versenyképesség növeléséhez.

A mezőgazdasági és élelmiszeripari fejlesztéseket is kizártuk, mert az Agrárminisztériumnál működik hasonló pályázat. De például haszongépjárműre már lehet igényt beadni.

Szóba jöhet a keret emelése ennél a programpontnál vagy a többinél igény esetén?

Egyelőre nem tudok ígéretet tenni erre, egy ilyen döntés a költségvetést is érintené, hiszen átcsoportosítást vonna magával.

Az eszközbeszerzés fókuszú 1+1 programnál elképzelhetőnek tartom azonban, hogy emeljünk a kereten szükség esetén. 
Az eszközbeszerzéseken kívül még mely programpontoknál látható élénk érdeklődés a cégek részéről?

A weblapkészítésre nyújtandó támogatás is rendkívül népszerű, de ott például a 9 milliárd forintos keret elegendőnek tűnik.

Ennél a lehetőségnél is azt ajánljuk a cégeknek, hogy vegyék igénybe a tanácsadói szolgáltatást is a weblap feltöltéséhez, fejlesztéséhez, a social media jelenlét erősítéséhez.

Érdekes módon a tőkeprogram 100 milliárdos kerete iránt is sokan érdeklődnek, pedig ez eddig nem volt jellemzően nagyon népszerű téma a kkv-knál.

A kifektetésre két vonalon is jelentkezhetnek a cégek. A nagyobb volumenű projektre várhatóan havi szinten egy-két igénylés érkezhet, a pályázati feltételek ugyanis behatárolják a szóba jöhető vállalatok körét; itt a forrást direktben a cégek kapják.

Az exportösztönzési hitelprogramban azonban az EXIM-en keresztül a várakozásunk szerint ezer céget is képesek leszünk elérni. 
Hány potenciális magyar cég lehet, amely alkalmas a kifektetésre?

A 34 ezer exportáló cégből 15 ezer magyar tulajdonú, ezeket szoktuk „felső polcos” kkv-nak nevezni, ezek a vállalkozások működnek az országban a leghatékonyabban. Ezt a kört szeretnénk 10 százalékkal emelni. Ha sikerülne 1500 céget bevinni ebbe az elit klubba, az parádés eredmény lenne. 
A bejelentett programpontok közül kettőnek a kidolgozását későbbre ígérték. Hogy állnak az uniós finanszírozású programelemmel?

Az uniós programok közül vannak még futó programok is, ahol a keret felhasználása még nem történt meg, az egyik a kkv-k technológiai fejlesztését célozza meg országos szinten, egy rendkívül kedvező, 0 százalékos kamatozású hitelprogrammal. Ennek a programnak a további könnyítését tervezzük, hogy szélesebb célcsoportnak legyen elérhető és még inkább illeszkedjen a cégek igényeihez.

Ezen felül készül még két EU-forrásból megvalósuló program: az egyik a visszafizetendő hitel tőkerészét bizonyos növekedési elvárások teljesülése esetén vissza nem térítendő támogatással csökkentené, vagyis a 0 százalékos kamat mellett még a tőkéből is kevesebbet kellene törlesztenie a cégeknek. Ez az úgynevezett egyműveletes kombinált hitel, amelyben a kölcsön mellé tanácsadói szolgáltatás is jár a cégeknek. Itt az lenne a lényeg, hogy a szakember segítsen a vállalkozásnak a források lehető legjobb felhasználásában.

Továbbá vissza nem térítendő támogatást is indítunk a mikro- és kisvállalkozások kisebb léptékű fejlesztéseire a leghátrányosabb helyzetű régiókban és Szabad Vállalkozási Zónákban. Ez a program 2025. első negyedében indul.

A 8+1 program 1400 milliárd forintos keretéből az uniós programok része 650 milliárd. Ezek a pénzek nem kérdésesek, ezeket Magyarország akadály nélkül felhasználhatja.
A Demján Sándor program részeként bejelentették, hogy várható az adminisztrációs terhek csökkentése is. Ennek a részleteit mikor ismerhetjük meg?

Decemberben kötöttünk egy megállapodást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával (MKIK) az antibürökratikus hozzáállásról.

Jelenleg zajlik annak a felmérése, hogy a cégek milyen problémákkal szembesülnek, legyen szó adózási, jogi, adatszolgáltatási kérdésekről.

Egyes gondok már azáltal is oldódhatnak, hogy a szakpolitikák a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium összeolvadásával egy helyre kerültek.

Ezen felül létrehoztam egy helyettes államtitkári pozíciót a cégek érdekeinek a képviseletére, amelyre még keresem a megfelelő jelöltet, akinek a munkája értékes eredményeket hozhat a vállalkozások számára. 
Azt ígérte, hogy iparágak alapján kezdeményez tárgyalásokat a vállalkozókkal. Hol tart a folyamat?

Három nagy stratégiai anyag alapján szervezzük a munkát: a 2030-ig szóló kkv-stratégia, a versenyképességi és a digitális stratégia alapján – évente felülvizsgáljuk az elért eredményeket és a további teendőket. Ezekből körvonalazódnak a kiemelt ágazatok is, az, hogy „kikre lövünk”: a járműipar, az egészségipar, a kereskedelem, a feldolgozóipar és az IT-szektor.

A Demján Sándor program után mi a következő lépés a kkv-k helyzetbe hozása érdekében?

A konkrét mérőszámok alapján haladunk.

Az egy főre eső termelékenység 23 ezer euró a kkv-knál jelenleg, amit 28 ezerre kívánunk növelni 2030-ig; a beruházási arány most 30 százalék, ezt 40-re emelnénk a gazdaság beindítása érdekében. A finanszírozási arányt 13 százalékról 20-ra javítanánk, ami azt mutatja, hogy hány cég dolgozik külső forrásból. Az export arányt már részben említettem, ezt 7-8 százalékra vinnénk fel.

A kulcsmotívum az, hogy a támogatási programok mozgósítsák a cégek saját forrásait, és a nagyvállalati beruházások – például BYD, BMW, CATL – a kisebb cégeket is húzzák magukkal ösztönözve az egész gazdaságot.

A kkv-program az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv része
A kkv-kat támogató, 1400 milliárd forintból megvalósuló Demján Sándor Program célja, hogy a gazdaság 3 százalék felett nőjjön idén. A program része a kormány 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akciótervének, amely összességében 4000 milliárd forintot juttat a családoknak és a vállalkozásoknak. A családokat jövedelmük vásárlóerejének növelésében segíti, a fiatalokat abban, hogy könnyebben jussanak lakáshoz, míg a hazai kkv-kat méretugrásuk elérésében.
A kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint a vállalkozások megerősítésével a családok anyagi biztonságához is hozzájárul. Rámutattak: a hazai vállalkozások 99 százalékát adó kkv-szektor a foglalkoztatottak 72 százalékának biztosít megélhetést.

A Demján Sándor Program felépítése:

KKV tőkefinanszírozási program – 100-200 millió forintos forrást biztosít évi 5 százalékos kamatozás mellett összesen 100 milliárd forintból. Lehet előregisztálni, a jelentkezés február közepén indul.
„1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program – egy vállalkozás 5-200 millió forint támogatásban részesülhet az összesen 48 milliárd forintos keretből. Lehet előregisztrálni, a benyújtási időszak kezdete január 22.
Minden vállalkozásnak legyen saját honlapja” program –  9 milliárd forint keretösszeggel. Nyitott a regisztráció, a támogatási kérelmeket február 3-tól fogadják.
Széchenyi Kártya Program beruházási hitelkamat –  novembertől 5 százalékról 3,5 százalékra csökkent az ügyfelek által fizetendő éves kamat.
Exportösztönző Hitelprogram – az Exim újraindítja korábbi sikeres termékeit, amelyeket exportáló és nem exportáló vállalkozások is igénybe vehetnek – január 6-tól lehet jelentkezni.
Kifektetést támogató (Exim) hitel- és (NTH) tőkeprogram – külpiaci beruházások, cégalapítások, cégfelvásárlások támogathatóak.
Vállalkozásfejlesztési uniós programok – 2025-ben 650 milliárd forintnyi uniós forrás kihelyezésére nyílik lehetőség.
KKV adminisztrációs teher csökkentési program – az adatszolgáltatás, a jogszabályi környezet és az adózás területén.
Mikrovállalkozások áramárainak csökkentése program – január 1-jétől újabb mikrovállalkozások számára olcsóbb lett az áram.

További hírek