Egyáltalán szabályos az, ha egy parkoló-automatába nem dobálhatjuk bele a legkisebb címletű forint érméinket? Bár egyetlen darab ötforintos érme beolvasztva ma már jellemzően többet ér, mint 5 forint, de mégis eléggé irreális az, hogy emiatt érdemes lenne felhalmozni a pénzérméket.
A hétköznapi életben rendkívül idegesítő az ötforintos érme.
Annak, aki még szeret készpénzt használni, bizonyos helyzetekben egyáltalán nem lesz vele kapcsolata, taxiban, kocsmában, étteremben úgyis borravalót adunk, kerekítünk.
Ám a papírboltban, a közértben, akár egy ruhaboltban is a kereskedők szívesen használják az 1, vagy az 5 forintra végződő árat is. Vagyis a 2999 forintos zoknicsomag, a 115 forintos boríték, esetleg a 438 forintos literes tej olyan fizetési helyzeteket generál, ami miatt 5 forintosokat is kapunk vissza.
Sőt, bár értékben nem jelentős, de a 764 millió darab forgalomban levő 5 forintos miatt ez máig a leggyakoribb érménk, mégha az összesített érték, vagyis a 3,82 milliárd forint nem is jelentős igazán.
Viszont, ha azt feltételezzük, hogy a bolti pénztárakban, a postákon, a bankokban csak az érmék fele lelhető fel, a többi pedig magánszemélyeknél van, és a magyar állampolgároknál egyenletesen lennének elosztva ezek az érmék, akkor minden egyes magyarnál, csecsemőnél, illetve készpénzt nem is használó fiatalnál is
fejenként mintegy 40 darabnak kellene lennie ebből a pénzből. Nálunk mindenesetre biztos van ennyi, és sosem tudjuk, mit csináljunk vele.
Mit lehet tenni ennyi ötforintossal?
Hol lehet az érméket felhasználni?
Általában sem könnyű a fémpénzekkel fizetni, ritka az a vásárló, aki bármelyik korábban felsorolt boltban nekirugaszkodik a pontos összeg kiszámolásának, jellemzőbb az, hogy a tárcákban felhalmozódik a visszajáró.
Igen ám, de aki buszjegyet vesz, parkol, automatából vásárol kólát, néha könnyíthet egyet a pénztárcáján, bedobálhatja az aprót egy-egy masinába.
Csakhogy az 5 forintost jellemzően nem fogadják el még azok az automaták sem, amelyek egyre összetettebb módon engedik a fémpénzes, a bankjegyes, a kártyás, vagy éppen a telefonos fizetést. A plázákban például sosem lehet ötforintossal fizetni.
Szabályos ez a megkülönböztetés, ha hivatalos fizetőeszköz?
Ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) oldalán bolyongunk, akkor megtudhatjuk, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint, és a készpénzben történő fizetések során az MNB által fizetési forgalmi céllal kibocsátott forintbankjegyeket és érméket – a sérült, a nehezen felismerhető és a forgalomból bevont bankjegyek és érmék kivételével – mindenki köteles névértéken elfogadni.
Ez a fő szabály, de valójában a gyakorlat tényleg nem ez, és a „korlátozások” nem feltétlenül szabálytalanok.
Ha egy érmeverő automata „elrontja” az 5 forintosunkat, viszont ezért 200 forintot kér, általában senki nem tiltakozik, ha a masina csak kétszázassal megy.
Az összetettebb fizetési helyzetekben azonban nagyobb az öntudatunk, felháborodunk, ha a taxis nem tud visszaadni, ha a trafikos balhézna, amikor egy zsák 5 forintossal fizetnénk a doboz cigarettáért.
Pedig nincs igazunk, a jegybanki rendelkezések ugyanis nem zárják ki azt, hogy – és itt megint az MNB-t idézzük –
a különböző termékek, szolgáltatások árának megfizetésekor ésszerű keretek között érvényesüljenek az adott fizetés körülményeinek sajátosságai.
Mit jelent ez?
Például visszautasítható a bankjegyek és érmék elfogadása, ha valaki túlságosan sok érmével fizetne (több mint 50 darabbal).
Vagy a kereskedő mondhatja azt, hogy az áru értékénél aránytalanul nagyobb címletből nem tud visszaadni.
De ugyanígy az áru-, ital-, jegy-, parkoló-automatákkal, vagy az önkiszolgáló pénztárgépekkel szemben sem elvárás, hogy valamennyi forgalomban lévő címlet elfogadására alkalmasak legyenek.
Minek van akkor 5 forintos?
A Magyar Nemzeti Bank 5, 10, 20, 50, 100 és 200 forintos címleteket használ, a legtöbb érme 1993 óta velünk van, a bicolor 100 forintos azonban anyagában, kinézetében is változott, míg a bimetál 200 forintos érme sokkal újabb, a korábbi, azonos címletű bankjegyet váltotta le.
Felmerülhet a kérdés, hogy ha nem használhatjuk az 5 forintost, akkor minek kell még egyáltalán ez a kicsi címlet a magyar érmesorban?
A kérdés jogos, de előbb ismerjük meg részletesebben is ezt a pénzt!
Az 5 forintos érme 4,2 gramm súlyú, 21,2 mm átmérőjű, 1,6 mm vastagságú. Az érme anyaga összetett, 75 százalékban réz, 21 százalékban cink, 4 százalékban nikkel.
Ha valaki venné a fáradtságot és beolvasztaná, illetve anyagaira bontaná az aranysárga érméket, általában több pénzt kapna a nyersanyagokért, mint amennyit ér a pénz.
Akkor miért nem olvaszt az MNB?
Az 5 forintos esetleges kivonása gyakran felmerül, de Matolcsy György jegybankelnök utoljára 2022-ben a Parlament előtt is tisztázta az álláspontját.
Szerinte a lakosság igenis használja még ezt a pénzt és hatalmas költség lenne az érmék bevonása.
Az érméből 238 darab tesz ki egy kilót, az érintett színesfémek ára változik, de az értékesebb alapanyagokkal azért egészen biztosan magasabb összeg jön ki egy kiló 5 forintos nyersanyagaira, mint 1190 forint.
Ugyanakkor a döntésben egyáltalán nem csak az alapanyagköltséget kell figyelembe venni, a brit 1 pennys, az amerikai 1 és 5 centesek, vagy a kisebb eurocentesek sem érik meg a pénzüket.
Ugyanakkor amit egy ilyen döntésnél figyelembe kell venni, hogy használja-e még a lakosság az érmét, illetve azt is, hogy mennyire lenne drága visszagyűjteni az 5 forintosokat.
Matolcsy György erről úgy fogalmazott, hogy amennyiben csak a pénzek felét tudná visszaszedni a jegybank, akkor is 1604 tonna érmét kellene a Magyar Nemzeti Banknak, a kereskedelmi bankoknak, illetve a postának kezelnie, ami nagy költséget jelentene.
A felsorolt intézmények egyébként arra is választ adnak, hogy mit ehet kezdeni az érmékkel.
Ha nagy tételben halmozódnak fel valahol az érmék, ezek az intézmények tényleg kötelesek elfogadni az 5 forintosokat, például akkor is, ha a 13755 forintos fűtésszámlánkat szeretnénk befizetni.
Nemzetközi kitekintés
A magyar 5 forintos amúgy egyáltalán nem számít a legértéktelenebb pénzek közé.
Nagyon sokáig az üzbég tiyin (a szom váltópénze) szerepelt a legértéktelenebb pénzérmék tartalmú összeállításokban, mert egy dollárcentért vagy 7000 ilyen 1 tiyines pénzérmét kellett adni, de 2020-ban Üzbegisztán kivezette ezt a pénzt.
Ugyanakkor a burmai 10 pyas (a kyat váltópénze), vagy főleg az iráni 50 riálos fémpénz bőven kevesebbet ér, mint a mi 5 forintosunk. Utóbbiból 5 darab érne egyetlen forintot.
A világban mindenesetre ma is viszonylag gyakori, hogy egy fémpénz kevesebbet ér, mint a benne levő anyag, ráadásul a legtöbb országban semmi nem tiltja a pénzérmék lakossági beolvasztását, viszont a komoly macera miatt ezt a begyűjtést, olvasztást, anyagában értékesítést mégsem szokta megcsinálni senki.
