Egyelőre nem növekszik számottevően az átlagos számlaérték és az előzetes várakozásokhoz képest kevesebb vállalkozás jött létre, a választások utáni eufória még nem gyűrűzött be a gazdaságba – erről beszélt a Tudás.hu-nak Ángyán Balázs. A Számlázz.hu ügyvezetője megjegyezte: közel tíz év után továbbra is kihívást jelent számára a „folyamatos növekedési krízisben” lévő cég irányítása, illetve az is motiválja, hogy a munkatársak jól érezzék magukat náluk. Elmondása szerint a mesterséges intelligencia brutális változásokat hoz, az egyik ehhez kapcsolódó szolgáltatásuk az elmúlt két hónapban közel tízszeres növekedést produkált. Némi politikai áthallással így fogalmazott: van egy egészséges idő, ami után már túl sok lehet hatalomban maradni, legyen szó akát egy vállalkozás vagy egy ország irányításáról.
A számlázási tevékenységen keresztül rálátnak a gazdaságra. Milyen irányba haladunk?
Mi nem nézünk bele egyetlen ügyfél számláiba sem, az összesített statisztikai adatokat látjuk, amelyeket nagyjából a Covid környékén kezdtünk el jobban figyelni. Azt tapasztaltuk, hogy a 2022-ben megszaladt infláció ellenére sokáig a számlák átlagos értéke szinte stagnált, sőt volt olyan pillanat, amikor még vissza is esett. Ez a trend megdöbbentően sokáig folytatódott,
’24 végéig, ’25 közepéig a meglóduló energiaárak ellenére is a számlák nominális értéke és darabszáma is szinte változatlan maradt, ami két év távlatában már a reálérték közel 40 százalékos csökkenésének felelt meg.
Egy idő után kirajzolódott, hogy a vásárlók nem egyben bonyolították, hanem darabolták a beszerzéseiket. Komolyan aggódni kezdtünk a vállalatokért, hogy vajon ezt hosszú távon meddig lehet fenntartani; a trend aggasztó volt a vállalatok túlélőképességét illetően.
Tavaly az év első felében kezdtük el látni a fordulatot, a vállalatok vagy kifogytak a tartalékaikból, vagy megelégelték az addigi nyomott árakat, de hirtelen és rövid idő alatt kétszámjegyű, akár 20-25 százalékos emelkedések zajlottak le a számlaértékekben.
Hogy áll most a számlaérték? A jövőre nézve ebből milyen következtetést lehet levonni, beindul a gazdasági növekedés?
Utoljára ’25-ben tapasztaltunk markáns növekedést a számlaértékben, azóta viszonylag kiszámítható és nagyjából azonos adatok vannak, viszonylag kis szórással.
Az átlagos darabszám nagyon enyhén nőtt.
Hogy a gazdasági növekedés nagyobb lehet-e vagy sem, az csak egy feltételezés ezek tükrében. Ha makrogazdasági szinten jobb adatok látnak napvilágot, előfordulhat, hogy a fogyasztásban csak később csapódik le.
Az áprilisi választások milyen hatásokkal járhatnak a gazdaságban?
Egyelőre a társadalom és a vállalkozások várják, hogy mi fog történni, a gazdaság szempontjából jelentős, a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató lépések még nem történtek. Erről később fogunk tudni érdemben beszélni.
Az előző kormány sok pénzt hagyott az embereknél, elég az szja-mentesség kiszélesítésére, a béremelésekre vagy akár a fegyverpénzre gondolni. Az nem jelent meg a számlázásban?
Nem láttuk ezeket lecsapódni a gazdaságban. Itt két dolog történhetett.
Mi ugye a számlákra látunk rá, a tranzakciók körülbelül egyharmada vállalkozók közötti gazdasági esemény, kétharmada pedig vállalkozók által magánszemélyeknek eladott termékről, szolgáltatásról szól; ez utóbbiak értéke nyilván jóval kisebb.
Az én feltételezésem, hogy a befolyó többletpénzekből a magas inflációs időszakban felélt tartalékok visszapótlása zajlott. Másrészről pedig a lakosság költéseinek a jelentős részét a nyugtaforgalmon, az online pénztárgépeken keresztül lehet követni, arra mi nem látunk rá.
Az új kormány érkezése széles körben eufórikus hangulatot eredményezett. A vállalkozásalapítási kedvben ezt érzékelik?
Valamikor 2022-’23-ban kezdődött, a rá következő évben pedig elkezdett láthatóvá válni egy óvatosság a vállalatalapítási kedvben: több céget láttunk megszűnni, minimálisan kevesebb jött létre; a KSH adatokból is nagyjából ugyanez a kép rajzolódik ki.
A tavalyi év kifejezetten érdekes volt, nagy kivárás volt jellemző, sok cég szűnt meg, és meglehetősen kevés jött létre, a vállalkozásalapítási kedv érezhetően visszaesett.
Idén az év első felében valamivel több új egyéni vállalkozás, de az előzetes várakozásainkhoz képest jóval kevesebb társas vállalkozás jött létre, az eufórikus hangulat tehát még nem gyűrűzött ilyen értelemben be a gazdaságba.
A vállalkozáshoz bátorságra, átgondolásra, kockázatvállalásra van szükség, ezért lehet kicsivel több idő, míg az alapítók a terveiket elkezdik valóra váltani.
A választások óta egyébként még nincs elegendő adatunk ahhoz, hogy valid következtetéseket tudjunk levonni, az esetleges statisztikai anomáliákat ki tudjuk szűrni – valamikor őszre lesz majd teljesebb képünk a folyamatokról. Annyi azonban már biztosan látszik, hogy a meglévő vállalkozások nincsenek könnyű helyzetben.
Igaz, egy korlátozott bázison mértük, de elképesztően magas arány, a vállalkozók közel 40 százaléka néhány nap késéssel fizette a részükre kiállított számlákat.
A fentieken túl, ha abból indulunk ki, hogy a megugrott inflációra is csak később reagáltak a gazdasági szereplők, elképzelhető, hogy ezúttal is egy lassabb alkalmazkodási folyamatnak leszünk a tanúi. A mi ügyfélkörünk egyébként nagyon szépen leképezi a KSH-ban látható adatokat: fél százalék a nagyvállalkozó, 4-4,5 százalék közepes, a többség pedig kis és mikro cég; a számlák nagyon nagy többségét nálunk ez utóbbiak állítják ki.
Évről évre rekord árbevételről számolnak be. Idén sikerülhet a tavalyi 6,4 milliárd forintot felülmúlni?
Abszolút, jó évre számítunk, idén az árbevétel 8 milliárd forintra nőhet.
Ennek egyik forrása az, hogy nálunk is volt áremelés, ráadásul egyre több ügyfelünk választja az ingyenes helyett a fizetős szolgáltatást, amelynek havidíja egyébként nem magas, egy közepes minőségű hamburger ára.
A piacon megjelenő új vállalkozásokhoz képest a hozzánk csatlakozók aránya magasabb, mint amennyi a piaci részesedésünk, ez is biztató számunkra. Nem titok, hogy egy évben nagyjából 100 ezer új vállalkozás alakul, és miközben a mi piaci részesedésünk 55-60 százalék, azok, akik újonnan hozzánk csatlakoznak pedig 70-80 ezren vannak.
A regisztrált vállalkozói fiókok száma nálunk egyébként 900 ezer, aktívan több mint félmillióan használják a rendszerünket.
A fizetős szolgáltatást igénybe vevők milyen pluszt kapnak?
Azoknak éri meg fizetni, akik több számlát állítanak ki, illetve használják az autokassza banki adatkapcsolat szolgáltatást. Ha van rá igény, a bankszámlán lévő tranzakciókat letölti a rendszer és összepárosítja a kiállított vagy beérkező számlákkal, emailt küld a megtörtént kifizetésről. Ha olyan a folyamat, hogy díjbekérőre van szükség, először megérkezik a pénz a számlára, utána automatikusan elkészül a számla a díjbekérő alapján, és ki is küldi a rendszer a vevőnek.
Segítünk a szállítói számlák kifizetettségi állapotának kezelésében is, valamint könyvelési és előkönyvelési feladatokban.
Számos könyvelő- és pénzügyi rendszerrel kínálunk online adatkapcsolatot, emellett a jogszabályoknak megfelelően automatikusan archiváljuk a kimenő és bejövő számlákat is, ezzel jelentős adminisztrációs terhet véve le a vállalkozások válláról.
Milyen újításokat terveznek jelenleg?
Rengeteg elképzelésünk van. Az látszik, hogy a mesterséges intelligencia ma nem kerülhető meg egyetlen iparágban sem, a szoftveriparban különösen nem. Az AI erős az adatok gyors gyűjtésében, azok elemzésében, következtetések levonásában, vonzó szolgáltatásokat lehet kialakítani segítségével. Ha ráengedjük az AI-t egy adathalmazra, mondani fog valamit, ami jó eséllyel használható is.
Hányan dolgoznak a cégnél, ebből hányan értenek az AI-hoz?
Mindenkinek tudnia kell használni a mesterséges intelligenciát. Most 80 felett van egyébként a létszámunk. Mi a legkevesebbet az ügyfélszolgálatban alkalmazzuk az AI-t, ugyanis szerintünk 2026-ban is szükség van arra, hogy emberekkel emberek foglalkozzanak, érezni a törődést, és törődni is emberi szükséglet.
A norvég többségi tulajdonos mennyire szól bele a magyar cég ügyeibe, mi az, amiben kőkeményen alkalmazkodniuk kell?
Szerencsénk van, hiszen szuper tulajdonosunk van egy elképesztően jó stratégiával: 2000 kilométerről nem akarja megmondani nekünk minden részletében, hogy kössünk üzletet, sok mindent ránk hagy, hiszen mi élünk itt, és beszéljük a nyelvet. Támogatnak minket, sokat beszélgetünk, eszméletlen jó kérdéseik vannak, amelyeket, ha jól meg tudunk válaszolni, az egy jelzés, hogy valószínűleg jó irányba megyünk.
Nagyon kevés szigorú, központi előírás van, de pont az AI-val kapcsolatban elég komoly iránymutatásokat kapunk – szoftverfejlesztési vonatkozásban.
Elképesztő, hogy mára már mire képes az AI a szoftverfejlesztésben, egységnyi idő alatt sokkal több munkát el lehet végezni vele, használatával lerövidül egy-egy új funkció bevezetésének ideje, és a kapacitások más célokra használhatók.
Az ügyfélszolgálat szabványosítását, AI-osítását nem várják el?
Nagyon helyesen nincs erre központi előírás, nyilván legjobb gyakorlatok, iránymutatások elérhetőek. Indokolatlan lenne ugyanazt előírni egy skandináv, dél-amerikai, mediterrán vagy közép-európai országnak. Az emberek más-más kultúrákban máshoz vannak szokva, másak a digitális ismereteik, szokásaik például arra vonatkozóan, hogy mennyire szeretnek beszélni valakivel vagy saját maguk megoldani dolgokat. Inkább azt nézzük, hogy van-e olyan részfeladat vagy probléma, amit meg kell oldani, és erre van-e jobb megoldás, mint a miénk.
Nálunk sok éves munka eredményeként egy rendkívül hatékony ügyfélszolgálati rendszer alakult ki, 13 munkatárs szolgál ki több mint 800 ezer felhasználót, akik több mint félmillió fiókot használnak. Ezért nincs rajtunk nyomás, hogy az AI-megoldásokat a jelenleginél jobban használjuk. Továbbra is célunk, hogy emberek szolgáljanak ki az ügyfélszolgálaton, hogy legyen a cég és az ügyfelek között valódi kapcsolódás, és ezt az emberek jobban tudják mint az AI.
Milyen trendeket tapasztal a piacon?
Az utóbbi időben egy olyan új trend kezd kirajzolódni, amely a külföldi befektetőknek, főleg az amerikai tőzsdén lévő informatikai vállalatoknak komoly nehézségeket okoz.
Az AI segítségével, vibe codinggal az emberek fejleszteni tudnak maguknak jól működő szoftvereket viszonylag rövid idő alatt, töredék pénzből, így nem vásárolják meg a cégek drága termékeit.
Ez visszaesést okoz a CRM-szoftverek értékesítésében, az üzleti adminisztrációt támogató, számlafeldolgozást, készletgazdálkodást végző szoftverekben is.
A trend mára már nálunk is érződik, sokan tőlünk kérik a számlaadatokat az online pénzügyi adatkapcsolaton keresztül, és a saját, AI-val fejlesztett szoftverben dolgoznak ezekkel az adatokkal tovább. Az elmúlt két hónapban brutális, közel tízszeres növekedést tapasztaltunk ezen szolgáltatásunk használatában.
Továbbra is velünk állítják ki a számlájukat, mi küldjük be azokat a NAV-nak, de ami ezen túl nem jogszabályi előírás, megoldják maguknak.
A jelenség SAASpocalypsis néven ismert, amelynek nyomán a szoftver service vállalatok részvényei 40-60 százalékkal csökkentek tavaly október óta, dollárban százmilliárdos nagyságrendű pénzek tűntek el ezekből a cégekből, és még nem látszik a vége.
Hogy állnak az uniós előírások adaptálásával?
Európai uniós szinten van egy nagyon komoly törekvés az adóelkerülés minimalizálása érdekében, ezt képviseli a ViDA-csomag. A számlák kiállításának és befogadásának adatszolgáltatását egységesítik annak érdekében, hogy a határokon átívelő tranzakcióknál az áfacsalást minimalizálják.
Ez nagyon jelentős változást fog eredményezni néhány éven belül Magyarországon, a gazdaság fehéredni fog, lépünk egyet előre a digitalizáció irányába, a papírra nyomtatott számlák teljesen el fognak tűnni.
Nekünk még van dolgunk ezzel, az a célunk, hogy pozitív irányba befolyásoljuk az új előírások életbe léptetésével az ügyfeleink életét.
Az MNB által megvalósított azonnali fizetési rendszerrel kapcsolatban vannak még teendőik?
Maga a rendszer szuper jól működik, a qvik négy nagy pillére maga a fizetési kérelem, a qr kódos fizetés, a deep linkes fizetés és az NFC-s fizetés. A rendszer védi mind az eladót, mind a vevőt, azzal, hogy másodpercek alatt történik meg a tranzakció, annak sikerességéről pedig azonnali értesítést küldenek.
Ez sok esetben valódi alternatíva lehet a kártyás fizetésekre, ennek ellenére a terjedési sebesség alacsonyabb, mint ahogy azt eredetileg vártuk.
Nekünk nem az a feladatunk, hogy eldöntsük, melyik a jó fizetési mód, a kártyás vagy az azonnali bármelyik pillére, hanem mi azon vagyunk, hogy a lehető legtöbb fizetési helyzetre a lehető legalkalmasabb lehetőségeket odaadjuk az ügyfeleknek, ők majd eldöntik, melyiket szeretik. A napi működésünkbe való beillesztésben még vannak teendőink.
Sok a kis cég az ügyfeleik körében. Tervezik, hogy a szerződéskötések terén is valamilyen támogatást adjanak nekik? A számlázás mellett ez egy másik mumus az egyéni vállalkozóknál…
Komoly dilemmáink voltak ezzel kapcsolatban. Egy vállalat életében vannak „nem szeretem feladatok”, ilyen a számlakészítés és a szerződéskötés mellett a teljesítési igazolások elkészítése, az időkimutatások, a beérkező utalások monitoringja. A mi küldetésünk az, hogy az ügyfeleknek azt adjuk, ami a világon a legértékesebb: az időt.
Ebből kiindulva örömmel segítenénk a szerződések elkészítésében, nyilvántartásában, az iratkezelésben, erre ráadásul vannak kész rendszerek, amelyeket csak adaptálni kellene adott esetben.
Érezzük, hogy ezen a téren sokat tudnánk tenni az ügyfeleinkért, de ezek az üzleti adminisztrációs műveletek nem tartoznak a főtevékenységünkhöz, kicsit tartunk attól, hogy elapróznánk a figyelmünket.
Pénzügyi fantázia van egy ilyen plusz szolgáltatásban?
Van az a pont, amikor nem az a kérdés, hogy egy adott plusz szolgáltatás tud-e több pénzt hozni. Mi Magyarországon a hozzáférésért szeretünk fizetni, a streaming szolgáltatásoknál is jól látszik ez, a szoftvereket is így „használjuk”, nem mint a skandinávok, akik leegyszerűsítve ahány számlát kiállítanak, annyit szeretnek kifizetni. Ha valamelyik csomagunkba betennénk egy szerződéskötési modult, nagy valószínűséggel amiatt jóval többen használnák.
Volt egy érdekes kijelentése, azt mondta, hogy örülnek a gazdaság fehéredésének, csak sajnos nem jól költi el a pénzeket az állam. Hogy látja, javulhat ezen a téren a helyzet?
A fenti kijelentés egy általános megállapítás volt, egy odaszúrás a mindenkori hatalomnak. Fontos lenne, hogy a befizetett adóból az általunk megválasztott kormányok felelősen, tisztességesen gazdálkodjanak, a mi javunkra költsék el a pénzt, megvalósítsanak olyan dolgokat, amelyekkel mi nem tudunk vagy nem szeretnénk foglalkozni.
Bizakodó vagyok, de korai még bármit is kijelenteni. Felelős gazdálkodásra kaptunk ígéretet, ha nem ez fog megvalósulni, négy év múlva értékelhetjük a kormányt.
Lassan tíz éve dolgozik a Számlázz.hu-nál. Hogy képzeli el a jövőjét, mi jelent még kihívást?
Régen nem gondoltam volna, hogy lehet csillogó szemmel beszélni egy olyan, látszólag unalmas dologról, mint a számlázás és az üzleti adminisztráció. Pedig elképesztő kihívások vannak ezen a pályán: az ügyfelek kényelmének a növelése, a jogszabályoknak való megfelelés, az üzleti környezet változásai mind komoly fejtörés elé állítják az embert.
Amikor idejöttem, egy 300 millió forintos céghez érkeztem, most ugye 8 milliárdnál tartunk, voltunk tizenvalahányan, ma már több mint 80 kollégával dolgozunk együtt, ami egy folyamatos növekedési krízist jelentett. Megtalálni a legjobb megoldásokat minden problémára, elérni azt, hogy az emberek itt jól érezzék magukat, örömmel, jól dolgozzanak, engem a mai napig is motivál, ez egy nagyon szép és nehéz kihívás.
Persze azt is hozzá kell tennem, hogy van egy egészséges idő, ami után már túl sok lehet hatalomban maradni. Az ember egyrészt egy idő után elkezdheti úgy érezni, hogy a siker csak az övé, ami nagy baj, másrészt már nem biztos, hogy jól látja, mi van körülötte, nem biztos, hogy érti a problémákat, esetleg elkényelmesedhet – ilyen esetekben át kell engedni a vezetést másnak.
Erős politikai áthallása van ennek a kijelentésének…
Nem az volt a célom, hogy politikai áthallást teremtsek, de ebből a szempontból egyetértek az amerikai elnöki rendszerrel, hogy két ciklus engedélyezett. Ahogy a vállalatoknak is jót tesz, hogy időnként jönnek friss szemléletek, az ország vezetésében is így van ez, e tekintetben semmiben sem különbözik egy ország és egy vállalkozás vezetése, ugyanazok a kihívások és a dilemmák.
Mi az amit a legjobban szeret a jelenlegi munkahelyén?
A cégnél szemléletmódbeli kérdés, tudatosan arra törekedünk, hogy az emberek jól érezzék magukat, így volt ez már akkor is, amikor ideérkeztem. Nálunk nincs céges autó, nem gondoljuk, hogy valakinek a munkája fontosabb, mint a másiké, a dedikált parkolóhelyeket érkezési sorrendben lehet elfoglalni, senkinek nincs kitüntetett helye. Mi komolyan gondoljuk, hogy a munkatársak munkája egyformán fontos, nincs is HR-vezetőnk, mert nem humánerőforrások dolgoznak itt, hanem emberek, akiknek a jóllétéről az emberek & kultúra területért felelős kollégák gondoskodnak.
Mekkora keretből dolgoznak ők?
Sokszor nem is a pénzről szól az elégedettség, a jó közérzet. Abban a kegyelmi helyzetben vagyunk, hogy volt-van rá keret, ha valamilyen programot meg szeretnénk valósítani. De sokszor csak arra van szükség, hogy valaki leüljön és meghallgassa a kollégákat, érezze mindenki, hogy emberként tekintenek rá a munkahelyén is.
Mit tanácsolna más cégeknek, mitől érzik magukat jól az emberek egy cégnél?
Mi a kiválasztásra fordítunk rendkívül nagy figyelmet. Nem kizárólag szakmai alapon döntünk, mindig olyan embereket keresünk, akik be tudnak illeszkedni a csapatunkba. Amikor még kevesebben voltunk, ez úgy zajlott, hogy az állásinterjúra bármelyik kolléga bejöhetett, és pozíciótól függetlenül bárki jelezhette, ha valakivel nem szeretett volna együtt dolgozni. A legjobb befektetés megkeresni azokat az embereket, akik szívesen működnek együtt.
A másik dolog: nem minden cég engedheti meg magának, hogy a Graphisoft parkba költözzön, kényelmes, drága székeket vegyen és több kávéfőzőt biztosítson, de kedvesen szólni a másikhoz nem kerül semmibe. Az emberi szónak nagy értéke van, csodákra képes. Szokták mondani, hogy köcsögnek lenni sokkal több energiát igényel, akkor minek legyünk azok?
Hogy képzeli el a távolabbi jövőt, a nyugdíjas éveit?
Én nagyon hálás vagyok, sokkal többet kaptam az élettől ahhoz képest, amit 14-18 évesen el tudtam képzelni. Úgy tisztességes, ha ebből visszaadok valamit a társadalomnak, az embertársaimnak. Szeretném a több mint húszéves vezetői tapasztalataimat majd átadni a fiataloknak, de komolyan felmerült a fejemben az is, hogy idővel elmenjek beteghordozónak egy kórházba.
Egy interjúban azt mondta, hogy nincs mikromenedzsment önöknél. Meg lehet bízni az emberekben, hogy tényleg elvégzik becsületesen a munkájukat? Nem csalódott?
Egyik szakdolgozatom témája volt a bizalom. A legjobban egy keresztény tanító fogalmazta meg, hogy mi a bizalom, azt mondta: ez hit kérdése, elhiszem, hogy képes vagy rá, és meg is akarod csinálni. Mint a hegymászóknál, akik összekötik magukat a másikkal, és közben elhiszik, hogy a társuk képes megmenteni őket, és meg is akarja.
A bizalom az emberből indul ki, a legfontosabb kérdés az, hogy megadod-e a másiknak, megvan-e benned az erő, a szándék és a képesség erre. A megelőlegezett bizalmat jól kiválasztott emberek esetében nagyon jó eséllyel vissza fogod kapni, ez olyan, mint egy befektetés. Az is előfordul természetesen, hogy nem, mi is „futottunk már lyukra”, de ettől még az állítás nagyon is igaz. Semmi nincs, ami a rejtett energiákat, képességeket jobban mobilizálni tudná, mint maga a tudat, hogy az ember bizalmat és felelősséget kap egy feladat elvégzéséhez.
