Magyar nők a 20. század első feléből, akik sokat tettek a hazai népművészetért

Mol: Nagyon sok a hosszú távú kihívás, mi a helyzet a részvénnyel?
2024-02-05
Kevesebben vannak, akik nem fizetik banki hiteleiket
2024-02-05
Show all

Magyar nők a 20. század első feléből, akik sokat tettek a hazai népművészetért

Üveges Krisztina és Czingel Szilvia Fotó: Kovács Attila (MTI)

A 20. század első felének törekvő, művészi tehetséggel megáldott asszonyai,  Zsolnay Júlia, Undi Mariska, Mallász Gitta, Tüdős Klára élete és munkái a Hagyományok Házában. A Szecesszió, Art Deco, Népművészet – Női lélek, népi formák című kiállítást a tudás.hu a tárlat ötletadójával és főkurátorával, Czingel Szilviával és Üveges Krisztina kurátorral nézte végig.

Üveges Krisztina és Czingel Szilvia

Üveges Krisztina és Czingel Szilvia
Fotó: Kovács Attila (MTI)

A Hagyományok Háza keretében működő Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetését Czingel Szilvia két éve vette át. Ezzel mi változott?

10 ezer tárggyal rendelkező, országos gyűjtőkörű szakmúzeummá váltunk. Elkezdtük magát a gyűjteményt jobban bemutatni, mert korábban kevésbé feldolgozva, kevés történeti háttérrel vitték a nyilvánosság elé a kincseinket. Most úgy gondoljuk, hogy valamilyen figyelemreméltó koncepció mentén rendezzük meg a kiállításainkat, és keresünk egy-egy témát, amihez kapcsolhatjuk a népművészeti gyűjteményt. Az első nagy kiállításomat tavaly láthatták, ez a Sisi, azaz Erzsébet királyné és a magyar népművészet kapcsolatát mutatta be A csipke vonzásában alcímmel.

A szecesszió, az art deco és a népművészet találkozója

Miért választották a szecesszió, illetve az art deco – és a népművészet találkozását következő témának?
Mert megyünk tovább az időben és a népművészet felfedezésének történetében. A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa – a szecesszió, illetve az art deco – és a népművészet kapcsolódását a női alkotók sajátos perspektívájából értelmezi.  A Sisi kiállítás után a téma szinte adta magát, hiszen itt a kelet-közép-európai régióban azzal, hogy beemelik a népművészetet a magas művészetbe, a kultúrtörténeti kép speciális színezetet kap.

Ha végigjárjuk Budapestet vagy a nagyobb városokat és szemügyre vesszük az 1900 és 1930 közötti épült házakat, vagy, ha Lajtha László zenei univerzumára gondolunk, valamint számos más, a kort megélt művészre, azt észleljük, hogy gyakran merítettek a népművészetből.

Részlet a kiállításból

Részlet a kiállításból
Fotó: Kovács Attila (MTI)

Az irodalom, a zene, a festészet és a tárgyalkotó művészet nagyon természetesen kapcsolódott össze a 19. és 20. század fordulóján. Elsőként kit és miért emeltek ki ebből az időszakból? 

Amikor az anyagot összeállítottuk, egyértelmű volt, hogy Zsolnay Vilmos leányai, Júlia és Teréz munkásságát megjelenítjük itt. Rengeteget gyűjtöttek a Pécs környéki, főleg délszláv közösségekben.

Több ezer főkötőt gyűjtöttek össze, ezeket a pécsi Janus Pannonus Múzeumban őrzik, néhányat elhoztunk a kiállításra és melléjük tettünk egy-két nálunk fellelhető sokác, illetve bunyevác öltözetet.

Zsolnay Júlia igen tehetségesen festett, két gyönyörű festményét is bemutatjuk, amelyek egy-egy női fejet ábrázolnak, pompás viseletben, ezekhez szintén tudtunk tárgyakkal kapcsolódni.

Lesznai Anna (1885-1966) neve több vonatkozásban ismert. Költő, grafikus, meseíró, iparművész volt, a Nyolcak körének vendégtagja. Miként találkozott a népművészettel?

Édesapja birtokán a parasztasszonyoktól tanult meg hímezni.

A Mezőkövesdről származó idénymunkások pedig megismertették vele a matyó díszítőművészetet.

A Hatvany Lajos Múzeumból azokat a hímzésmintákat, terveket kölcsönöztük, amelyekről pontosan tudjuk, hogy a matyó népviselethez kötődnek. Érdekes látni, hogyan gondolta tovább az eredeti motívumokat. Kicsit más stílusban, de szépen felismerhető a matyórózsa a Lesznai rajzokban. 1913-ban és 1914-ben ő tervezte Ady Endre A magunk szerelme és a Ki látott engem? című kötetek borítóját. Lesznai később a címlapok központi motívumát egy párnára is ráhímezte, ez lett az ún. Ady-párna. Ennek a terve, kettejük baráti-költői kapcsolatának emléke is látható nálunk. Megjelenik a kiállításon Ady Endre verse, A Kalota partján, hiszen Kalotaszeg ebben az időszakban az egyik nagy felfedezése az akkori kortárs művészetnek.

Az eltűnt freskók nyomában

Milyen köröknek?

Undi Mariska (1877-1959) például a gödöllői művésztelep egyik fontos alakja volt, érdekes a megismerkedése is ezzel a körrel. A budapesti Mintarajztanodában Székely Bertalan növendéke volt (a Képzőművészeti Főiskola, majd Egyetem elődje). Itteni barátnője, Körösfői-Kriesch Aladár festőművész testvére, Kriesch Laura ismertette meg a gödöllői művészekkel.

A művésztelep alkotói abban hittek, hogy a magyarság eredetét a művészet eszközeivel kellene kutatni és úgy gondolták, hogy Erdély és Kalotaszeg a forrás. Rengeteget jártak Kalotaszegre, valamint a környékbeli településekre. Undi Mariska ugyancsak jelentős gyűjteményt hozott össze, aztán a kalotaszegi motívumot egyszercsak freskókon láthatjuk viszont, azt is mondták róla, hogy ő volt az első magyar freskófestő nő. Bemutatjuk a Dózsa György úti Népszálló (ma hajléktalan szálló) számára készült falképek rajzait.

Megkerestük az intézményt, sajnos már nincsenek meg a freskók, de segítették a munkánkat, mert a munkatársak szintén végeztek egy kisebb kutatást Undi Mariskával és műveivel kapcsolatban.

Nagyjából ugyanez történt a hajdan Fehérkeresztnek hívott (ma Tűzoltó utcai) Gyermekkórházban. Ott sincsenek meg a freskók, a beteg királylányt ábrázoló munkáin a figurákat kalotaszegi, illetve matyóföldi ruhába öltöztette. Ma néhány lenyomat emlékeztet a művekre.

Részlet a kiállításból

Részlet a kiállításból
Foto: Hrotko Bálint

Ki képviseli a következő nemzedéket?

Mallász Gitta (1907-1992). A két világháború között Dallos Hannával nagyon fontos turisztikai és kereskedelmi plakátokat készítettek, itt a kiállításon látható egy Meinl-csokoládés doboz, amit ő tervezett.

Az eredetileg négy darabból álló sorozat a női életút négy fontos stációját ábrázolta, kalotaszegi, sárközi, tehát különböző tájegységek ruháiba öltöztette az ábrázolt figurákat. Dallos Hannát és családját mentette a holokauszt idején, így a Világ Igazai közé került. A második világháború után kis műhelyt nyitott Budán, majd a Magyar Állami Népi Együttes tervezője lett. Ő készítette, mi pedig a díszes fejkötővel együtt bemutatjuk az egész világot bejárt Rábai Miklós mű, az Ecseri lakodalmas híres menyasszonyi ruháját. Mallász a kornak, az 1950-es éveknek megfelelően fehérnek képzelte el, de régebben színes volt, egyes helyeken például fekete. A formája, stílusa nem köthető egy konkrét tájegységhez, valószínűleg ötvözte a sárközi, matyó és a többi karaktert, mindenesetre látványos jelmezt, nyíltszíni tapsot kiváltó menyasszonyi öltözéket alkotott.

Párizsi divattervező a Néprajzi Múzeumban

Tüdős Klára (1895–1980) kosztümöket tervezett az Operaháznak, egyebek között Kodály Zoltán Háry János című daljátékának jelmezeit. A tehetségen kívül szerzett erre képesítést is?

Egyetemi tanulmányokat folytatott, akár Undi Mariska vagy Mallász Gitta.

Fiatalon Györffy István néprajztudós tanítványa és munkatársa volt. Falukutatóként gyűjteni járt, hímzések sokaságát rajzolta le, amelyeket stilizálva a ruhatervein is alkalmazott.

Felfigyeltek rá a francia divattervezők, azok a külföldiek, akik eljöttek hozzá, beépítették a motívumait a nagy párizsi haut couture kreálmányaikba, úgy is nevezték: motif hongrois. Paul Poiret, a korszak divatkirálya, amikor Budapesten járt, meglátogatta Tüdős Klára Pántlika szalonját. Elsa Schiaparelli, Coco Chanel híres riválisa vett tőle egy kabátot, majd beköltözött a Néprajzi Múzeumba és két héten át tanulmányozta a magyar hímzéseket. A Corvin Áruházban is dolgozott, ott pedig háziipari szövetkezetszerűen varrtak-hímeztek neki a parasztasszonyok, ő tervezte a ruhákat, az asszonyok hímezték ki.

Ez is nagyon izgalmas időszaka a munkásságának. Mint az áruház vezető tervezője megélhetést biztosított ezeknek a nőknek.

Bonyolult figura volt a tekintetben, ugyanis a férje, Zsindely Ferenc magas rangú kormánytisztviselő volt a Horthy-korszakban.

Az úgynevezett felső körökből, de a művészvilágból is sokan varrattak nála, a Horthy-család több ruhát rendelt tőle. A vészkorszakban viszont a svéd misszióval együttműködve számos üldözöttnek adott menedéket budapesti villájukban, így ő is megkapta a Világ Igaza címet. A háború után száműzték a fővárosból, egy balatoni üdülő gondnoka lett. Tüdős Kláránál megjelenik a sárközi hagyomány, a többieknél pedig a matyó és a kalotaszegi motívumkincs.

A Hagyományok Háza a turisztikai útvonalon fekszik. A Kallós Zoltánról elnevezett terembe mikor és hogy jöhet be az érdeklődő?
Keddtől és vasárnapig, 10-től 6 óráig látogatható a kiállítás. Több tárlatvezetést már meghirdettünk. Érdemes a Hagyományok Háza honlapját figyelni, mert folyamatosan töltjük föl a kísérő programokat. Június 22-re, a Múzeumok Éjszakájára készülünk, aznap zárjuk a kiállítást csupa érdekes eseménnyel.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.