Hercegszántó, egy nyugodt, csendes települése hazánknak Bács-Kiskun vármengyében, amely 2008 óta egy lenyűgöző alkotásnak köszönhetően különleges figyelmet kap. Ez nem más, mint egy óriási Mária szobor, amely nem csak a város egyik legszembetűnőbb látnivalója immár, de a világ második legnagyobb Mária szobra is.
A hercegszántói Mária szobor megalkotása mély vallási és kulturális célt szolgált. Bátran tekinthetünk megingathatatlan szimbólumként a monumentális alkotásra, amelyen keresztül egy kiterjedt lélekközösség hite és összetartozásának ereje nyilvánul meg.
Az impozáns Mária-szobrot a település egykori lakója, az 1956-ban Amerikába menekült Vöő Sándor emeltette 73 éves korában. A műalkotás kiemelkedő magassága mellett anyaga is megragadja a figyelmet – csillogó, rozsdamentes acélból készült, nagy meszességből is látható alkotás.
A szobor hazánk egyik jeles művésze, Rigó István pécsi szobrász munkáját dicséri.
A 10 méter 53 centiméter magas szobrot a mellette lévő márványkereszttel és oltárral együtt 2008. október 13-án Bábel Balázs, Kalocsa-Kecskeméti püspök szentelte fel.
Miért éppen Hercegszántón kapott méltó helyet a szobor?
Az emeltető szándékán túl több válasz is kínálkozik erre a kérdése, de talán a legfontosabb válasz az, hogy azért, mert Mária könnyei öntözték e helyet…..és mert Mária kegyhelyeként ismerte hosszú-hosszú ideje már amúgy is a világ e kicsike szegletét.
Itt, vagyis Baja és Hercegszántó között, az 51-es út mentén volt található a kalocsai főegyházmegye egyik legjelentősebb búcsújáró helye, Máriakönnye. Ezt a helyet a szerbek Vodica kegyhelyként emlegetik. Ennek megfelelően a Hercegszántó külterületén elhelyezkedő kegyhely éppúgy a Vodica nevet viseli.
Máriakönnye, vagyis a szép Vodice történetei már a 18. században ismert zarándokhellyé tették ezt a területet, és miután a kápolnát 1811-ben felszentelték, VII. Pius pápa 1816-ban engedélyezte a Kisboldogasszonynapi búcsú megtartását. Ennek ideje a mai napig, szeptember 8.
A hely kettős elnevezése több 18. századi legendához kapcsolódik. Az egyik legenda szerint egy szerb és egy magyar diák vándorolt ezen a vidéken, amikor vad farkasok támadtak rájuk. A véletlen folytán felfedeztek egy Mária képet hordozó magas fát, ám Máriához imádkozva megmenekültek a halálos veszedelemtől. A fa tövében lévő két apró forrást pedig hálából Szűz Mária tiszteletére szentelték.
A másik változatban egy szegény vándorlegény egy fa alatt megpihenve éppen keserű sorsán töprengett, mikor észrevette, hogy a fán lógó Mária-kép könnyezni kezdett. Mária megszánta azt a szegény vándorlegényt. Mária könnyeiből aztán két forrás is fakadt.
Azóta is megvannak a források: az egyik forráshoz az ortodox szerbek, a másikhoz pedig a katolikusok – köztük magyarok, németek, bunyevácok és szlovákok – zarándokolnak és imádkoznak.
A források mellett található kis kápolnát Schmidt Sebestyén mézesbábos és felesége építette. A templom belsejében még ma is látható sírkövük. A kápolna kegyképe a 18. század végén, 19. század elején készült- alkotója ismeretlen. Az olajképen Mária feje fölött aranyozott korona látható, ölében a gyermek Jézus karjait ölelésre tárva várja a zarándokokat.
A régen és ma is gyakran látogatott szeretett kegyhely 1923-ban kapta a Máriakönnye nevet, amely a szenthely legendájára utal.
1922 és 1950 között a ferencesek ápolták a helyet és 1930 és 1934 között ki is bővítették a kápolnát. Ekkor került ide a toronysisak alatti Jézus szíve szobor is, amely Kender István alkotása.
A 2008-ban készült hercegszántói Mária szobor évente számos látogatót vonz, gyakran keresik fel zarándokok, de kirándulók, turisták és kulturális események résztvevői is gyakorta látogatják a helyet..
Nem véletlenül- hiszen a szobor mellett kialakított környezet is igazán figyelemre méltó. A zöldellő terület, a virágok, a pihenőhelyek ideális környezetet biztosítanak a látogatók számára. Itt tényleg meg lehet állni, meg lehet pihenni, a szobor tövében, tiszta lélekkel rátekinteni a természet és az emberi kéz alkotta csodákra.
Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem mutatnánk rá arra, hogy hazánk Mária Kegyhelyekben igen gazdag ország, ezek mindegyike kiemelkedő érték: olyan szellemi és kulturális kincsek, amelyekről szót kell ejteni, időről, időre fel kell hívni rájuk a figyelmet, mert a miénk. A mi történelmünk, kultúránk részei, „láthatatlan” lelki kapaszkodók – érdemes időt, figyelmet szentelni rájuk.
A Mária-kegyhelyek a Mária-tisztelet megnyilvánulásának különleges központjai, ezek mindegyike csodás események vagy különleges Mária-jelenések révén jöttek létre. A Mária kegyhelyek katolikus vagy ortodox kereszténység által elismert búcsújáró helyek, ahol csodatévő Mária-kép vagy Mária-szobor található, olykor egy-egy jelenésekhez köthető tárgyat tisztelnek. A Mária-kegyhelyeken sok esetben található templom vagy zarándoklatra alkalmas tér, így a hívek számára megfelelő környezetet biztosítanak. Ezekhez a szent helyekhez – templomokhoz és kápolnákhoz aztán számos hívő zarándokol el különleges vallási indokokkal. A zarándokok céljai között szerepelhet a bűnbánat, kegyelemkérés vagy a betegek gyógyulásának vágya. A kegyhelyek közelében sok esetben gyógyító hatású kutakat vagy forrásokat is ismernek és tisztelnek.
A hercegszántói Mária Kegyhely mellett ki is emelünk még néhányat, mert mindegyike figyelemreméltó zarándokhely hazánkban.
Máriagyűdi Kegyhely
A már a rómaiak idején is lakott településen 1333-ban plébániatemplom állt. A török hódoltság idején sem maradt abba a keresztény istentisztelet, ebből az időszakból erednek a ferencesek által a 18. század közepén lejegyzett legendák, amelyek szerint Szent István korában bencés szerzetesek kápolnát építettek egy szláv eredetű Mária-szobor fölé. A szobor eltűnt, de később remeték találtak rá egy csodatévő forrásnál. Olybá tűnt, mintha a szobor meglátogatta volna a forrást.
A 17. század második felében a templomnál csodás Mária-jelenések kezdődtek. A helen tapasztalható szent erőnek köszönhetően menekült meg például egy Kaproncáról elhozott kegyszobor is – ez ma Eszéken a mai napig látható.
1706-tól újabb jelenések kezdődtek Gyűdön, és ezek a jelenések fenntartotta a Mária-tiszteletet a harcok idején is. Látomások, csodás gyógyulások történtek, és az 1714. évi pécsi zsinaton már „Szűz Mária csodás szobrával és templomával” említik Gyűdöt, ahová a csodás gyógyulások hírére hívek sokasága érkezett messzi vidékről is.
A 18. század első harmadára Gyűd már jelentős kegyhellyé vált, különösen a 1737-38-as pestisjárvány idején, amikor a betegségtől megmenekült, nagyszámú hívő érkezett fogadalmi körmenetben. Ezt követően létesült a ferences rendház, és a templomot is kibővítették. Az évkönyvek tanúsítják, hogy a csodás gyógyulások folytatódtak- 1723 és 1799 között több mint 300 gyógyulás története maradt fenn. 1846-ban Scitovszky János pécsi megyéspüspök hivatalosan is kegyhellyé nyilvánította.
Máriapócs – Nemzeti Kegyhely
Több mint 300 évvel ezelőtt, 1696. november 4-én csodálatos, vallási hitet erősítő esemény zajlott le a nyírségi Pócs községben: a helyi görögkatolikus kis templom Mária ikonjának szeméből könnyek fakadtak. Ezt a csodát tetézte, hogy a császári rendelet értelmében a Bécsbe vitt kegykép helye sem maradt üresen, és a másolat is könnyezni kezdett. A csoda 1715-től egyre több zarándokot vonzott. Így lett Pócs községből Máriapócs, a magyarországi görögkatolikusok lelki életének központja, és mind a magyarok, mind a szomszéd népek körében közkedvelt zarándokhely
Egy csodás gyógyulás történetét is ismerjük: még az első könnyezés idején történt, hogy egy tiszt végtelen elkeseredésében haldokló gyermekét a könnyező Mária-kép elé emelte. A gyermek amint megérintette a képet, azonnal meggyógyult. Mária könnyeit aztán egy selyemkendővel itatták fel, és ez a kis, szent kendő a mai napig látható a templomban.
Mátraverebély – Szentkút Nemzeti Kegyhely
Egy szép monda szerint Szent László a kunok ellen vívott harcot 1091-ben, ám az ellenség bekerítette őt, és egy völgybe szorult. A király szorult helyzetéből menekülve átugratott lovával egy szakadékot, és amint az első lópatkó földre dobbant – a dobbanás helyén víz kezdett szivárogni a földből. A király bárdjával kiszélesítette a helyet, onnan pedig forrás fakadt. Egy 1714-ből származó feljegyzés szerint pedig egy apjától elténfergő, szomjazó, néma kisfiú vizet keresett, Szűzanya megjelent neki, a lópatkó alakú mélyedése mutatott, melyben víz csillogott. Amint ivott a forrásból, a kisfiú hangot, szavakat kapott – és apja után kiáltott. Megmenekült a némaságból.
A Szentkútra aztán az egyre növekvő számban érkező zarándokok miatt 1210-ben Verebélyen templomot építettek. 1258-ban a templom engedélyt kapott az apostoli Szentszéktől, hogy búcsújáró hellyé váljon. A 1400-as években már Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelye lett.
2000 óta a kegyszobrot öltöztetik is. 2010 –től számolva, évente körülbelül 200 000 zarándok látogatott el ide.
A Magyarországon található Mária-kegyhelyek természetesen nemcsak a hívek, de mindenki számára különlegeset nyújthatnak. Sokan az imák és a zarándoklatok során tapasztalják meg a kegyelem, a megbékélés szent pillanatait, de valláson kívül is megérinthet bárkit egy-egy kegyhely ereje, energiája, ajándéka.
Ugyanakkor Magyarország Mária-kegyhelyei nemcsak lelki, hanem kulturális kincseink is, amelyek őrzik és ápolják hagyományainkat.