Új mohafajt fedeztek fel az Antarktiszon indiai tudósok.
A sarkkutató biológusok egy 2017-es expedíció során bukkantak az eddig ismeretlen növényre, és a tudósoknak öt évbe telt, míg megállapították, hogy eddig ismeretlen, új fajt találtak – írja a BBC hírportálja.
Eredményeikről a Journal of Asia-Pacific Biodiversity című tudományos lapban számoltak be.
A Pandzsábi Központi Egyetem biológusai a Bryum Bharatiensis nevet adták az új fajnak. Bhárati a tanulás hindu istennője és India egyik antarktiszi kutatóállomásának neve is.
Az állomás közelében, a Déli-óceánra néző Larsemann-hegységben talált rá a sötétzöld növényre Felix Bast biológus, a kontinensre látogató 36. indiai expedíció tagja.
A növényeknek a túléléshez nitrogénre, káliumra, foszforra, napfényre és vízre van szükségük. Az Antarktisznak csak egy százaléka jégmentes.
A nagy kérdés az volt, hogyan maradhat életben egy moha egy ilyen sziklás és jeges vidéken
mondta Bast.
A tudósok megfigyelték, hogy ez a moha főként olyan területeken él, ahol nagy számban költenek pingvinek, a madarak ürüléke pedig nitrogént tartalmaz.
A növények alapvetően pingvinürüléken élnek. Segítségükre van, hogy ezen az éghajlaton nem bomlik le a trágya
emelte ki a kutató.
A szakértők továbbra sem értik azonban, hogy éli túl a növény a hat téli hónapot a vastag hóréteg alatt, napfény nélkül, amikor a hőmérséklet akár mínusz 76 Celsius-fokra is zuhanhat. Elméletük szerint a moha kiszárad, alvó, szinte magszerű állapotba kerül erre az időszakra, majd ismét kicsírázik, amikor szeptemberrel kezdetét veszi a nyár és ismét éri a napfény. A kiszáradt moha ekkor az olvadó hóból nyer vizet.
A mintagyűjtést követően az indiai szakértők öt évet töltöttek a növény DNS-ének szekvenálásával és más növényekkel való összehasonlításával. Az Antarktiszon, a legszárazabb, leghidegebb és legszelesebb kontinensen eddig több mint 100 mohafajt azonosítottak.
A kutatók a klímaváltozás aggasztó bizonyítékaként tekintenek az Antarktisz olvadó gleccsereire, a jégtakaróban gyakorivá váló szakadékokra, az olvadékvízből kialakuló tavakra és a kontinens zöldülésére.
Sok olyan mérsékelt égövi növényfaj bukkan fel, melyek korábban nem tudtak volna megmaradni a fagyott kontinensen, most azonban a melegedés miatt sok helyütt megtalálhatók
fogalmazott Bast.
