Újra itt szamárköhögés – Mennyire vagyunk veszélyben?

Sokaknak meglepőnek hathat az utóbbi hetek, napok híre a szamárköhögésről, mely állítólag járványszerűen terjed az országban. Meglepő, hiszen úgy tudtuk, a gyermekkorban kapott védőoltások között ott volt a vakcina e betegség ellen is. Mi történhetett akkor? Mint kiderül, ebben is a COVID játszhatott szerepet.

A szamárköhögés (orvosi nevén pertusszisz) elhúzódó betegség, nem véletlenül ismert 100 napos köhögés néven is egyes országokban.

Magyar nevét a szamár hangjára emlékeztető magas belégzési hangról kapta.

Mivel a kisgyermekkorban kapott oltássorozat (Di-Per-Te, amiből a „Per” szótag utal a pertussziszra) legalább 85 százalékban véd ellene, Magyarországon alig ismerjük.

Tünetei kezdetben nem különíthetők el a közönséges nátháétól: orrfolyás, láz és enyhe köhögés vezeti be. A megfelelő kezelés – ami antibiotikum, hiszen a kórokozó a Bordetella pertussis nevű baktérium – így eleinte elmarad, aminek következtében ki tud fejlődni a teljes tüneti kép, vagyis a csillapíthatatlan, fullasztó rohamokban jelentkező görcsös köhögés, és a nehezített, húzó légvétel. A betegség kezelés nélkül akár 10-12 hétig is eltarthat, mialatt a beteg egyre kimerültebb, hiszen a köhögési rohamok komoly fizikai igénybevételt jelentenek.

Járvány vagy nem járvány?

A szamárköhögés három-ötévente nagyobb járványokat okoz még a magas átoltottsággal rendelkező országokban is – olvashatjuk az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapján, ahol május 8. óta nem adtak ki újabb közleményt a betegségről. A Népegészségügyi Központ (NNGYK) július 22-én tette közzé, hogy „a magyar védőoltási rendszernek köszönhetően nincs szamárköhögés járvány”. Ekkor 65 igazolt esetről tudtunk az országban. Egy magyar hírcsatorna – a Népegészségügyi Központ járványügyi vezetőjének telefonos nyilatkozatára hivatkozva – arról számolt be, hogy az esetszámok alapján (76 igazolt esetet említettek) Magyarországon már járványnak tekinthető a jelenlegi helyzet.

A hatóság honlapján egyelőre nem találtunk olyan tájékoztatást, ami megerősítené a szakértő telefonos nyilatkozatát. A magyar nyelvű orvosi szakfolyóiratokban sem találtunk olyan szakcikket az utóbbi hónapokat áttekintve, amely a szamárköhögéssel foglalkozna.

Ez arra utal, hogy nincs olyan új tényezője a betegségnek, ami eltérne a szokásostól, vagy amire külön fel kellene hívni az orvosok figyelmét. A médiában mégis egyre másra jelentek meg ilyen vonatkozású hírek.

A betegség és annak terjedése – akár lehet beszélni járványról, akár nem – ettől még komoly odafigyelést igényel, hiszen halálos lehet. A kockázat elsősorban az újszülöttek körében nagy (akik még nem kapták meg a 2 hónapos korban kötelező oltást), de felnőttek is megbetegedhetnek. Az NNGYK július 22-i közleménye a kismamákat is oltásra buzdítja: „Javasolt a szamárköhögés elleni emlékeztető oltás a várandósoknak, mert az az újszülöttet is védi”. A védettség felfrissítése 5-10 éves időközönként egyébként másnál is szóba jöhet, hiszen a gyermekkorban kapott oltás hatása nem tart ki felnőttkorig. Az oltás biztonságos, a szervezet saját védekező mechanizmusának működését váltja ki a betegséget okozó baktérium ellen.

Az Egyesült Királyságban már nyolc halálos áldozat van

A szamárköhögés előfordulása általában ott a legmagasabb a kisgyermekek körében, ahol alacsony az oltottság, főként az alacsony jövedelmű országokban. A megfigyelési adatok azonban azt mutatják, hogy jelenleg a világ más régióiban is emelkedik az esetek száma: Európában, Ázsiában és az Egyesült Államok egyes részein, köztük Észak-Kaliforniában is megugrik, ami 2012 óta a legnagyobb esetszámokat jelenti. A Cseh Köztársaságban például 2024-ben eddig több mint 60 éve a legmagasabb számú szamárköhögéses megbetegedést regisztrálták.

Az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynöksége (UKHSA) által 2024. június 6-án közzétett adatok azt mutatják, hogy a szamárköhögéses esetek száma 2023 decembere óta meredeken emelkedik, 2024 januárja és április vége között 4793 megerősített pertussis-esetet jelentettek.

Ehhez képest 2023-ban egész évben csak 858-at. Az Egyesült Királyságban nyolc csecsemő halt meg eddig azok közül, akik 2024-ben pertussisban betegedtek meg. Németországban május közepéig mintegy 4500 esetet jelentettek, szemben az 1500-zal, ami 2023-nak ugyanebben az időszakában fordult elő. Hollandiában április közepéig 1800 esetet jelentettek, négy halálesettel. Magyarországon eddig két csecsemő haláláról tudunk.

Befolyásolta a Covid is

A COVID-világjárvány első éveiben világszerte számos keringő kórokozó, köztük a Bordetella pertussis baktérium csökkenése volt megfigyelhető. Az EU/EGT-régióban 2023 óta azonban ismét nőtt a regisztrált új esetek száma. A szamárköhögés jelenlegi hullámának lehetséges okai között az egyik legfontosabb a lakosság csökkent immunitása, ami az elmúlt évek kivételesen alacsony esetszámának köszönhető.

A Bordetella pertussis nevű baktérium által okozott légúti megbetegedést ugyanis ciklikusan, 3-5 évente előforduló kitörések jellemzik. A legutóbbi ilyen kitörés 2016-ban következett be, és az utolsó nagyobb járvány 2012-ben tört ki; a szamárköhögés természetes úton történő növekedését, amely 2020 és 2023 között következett volna be, a COVID terjedésének megfékezése érdekében bevezetett intézkedések elfojtották. Christine E. Jones infektológus-immunológus professzor (University Hospital Southampton, Southampton, Egyesült Királyság) megjegyezte: „Legutóbb 2016-ban volt csúcson az esetek száma, így már régóta esedékes az újbóli felbukkanás. Az elmúlt néhány évben kivételesen alacsony volt a megbetegedések száma, így a lakosság immunitása csökkent”.

Nagyon fontos a terhesség alatti oltás

A terhesség 16-32. hete között a kismamának beadott pertussis elleni védőoltás kulcsfontosságú az újszülöttek védelme érdekében, hogy védettek legyenek, mielőtt ők maguk beolthatók lennének. A brit hatóság szerint az anyai vakcina hatékonysága a számítások szerint 92 százalék körüli. Szakértőjük elmondta: „A szamárköhögés elleni védőoltás minden terhes nőnek ajánlott, mert már a születéstől kezdve nagyon hatékonyan védi a babát. Az oltás az anya és a baba számára is biztonságos. Ez a védelem több hónapig tart, és a csecsemők saját oltásai is fokozzák. A terhesség és a csecsemőkorban történő oltás e kombinációja biztosítja, hogy a csecsemők egész kisgyermekkorukban jól védettek legyenek a súlyos betegségekkel szemben.”

Mint a magyar hatóság honlapján láthatjuk, a várandósság alatti javasolt védőoltások között – az influenza, a torokgyík és a tetanusz mellett – a szamárköhögés elleni vakcina is szerepel.

A pertussis ellen védtelen csecsemőkre vonatkozó káros hatásokra szintén brit adatokat láthatunk: 2013-tól 2024 áprilisának végéig 29 igazoltan pertussisban szenvedő csecsemő halt meg, közül 23-nak az édesanyja nem volt beoltva terhesség alatt pertussis ellen. Ez egy nagyon fontos közegészségügyi kérdés, olyannyira, hogy 2022-ben a világ szakemberei együtt dolgozták ki a szamárköhögés ellen terhesség során alkalmazandó oltásról kiadott nemzetközi állásfoglalást.

Szövődmények és felnőttkori esetek

Sajnos a szamárköhögésnek szövődményei is lehetnek.

Tüdőgyulladás, középfülgyulladás, étvágytalanság, kiszáradás, görcsök, agyi rendellenességek, sérv, légmell, bordatörés szerepel a szakirodalomban szövődményként.

A betegség okozta halálesetek leggyakrabban a fiatal csecsemőknél fordulnak elő, akik tüdőgyulladásban vagy az agyba jutó oxigénhiány miatt halnak meg. Európában minden évben regisztrálnak haláleseteket, és gyakran olyan csecsemők között fordul elő, akik túl fiatalok voltak ahhoz, hogy teljes oltást kapjanak.

Ezerből kevesebb mint egy gyermek hal meg pertussisz miatt, azonban sok esetben a betegséget nem ismerik el a halál okaként, így sajnos többen is lehetnek.

Mivel a gyermekkori oltás nem véd teljes életen át, 65 éves kor felett érdemes bárkinek megfontolni az emlékeztető oltás beadatását, különösen azoknak, akiknek krónikus légúti betegségük (például asztmájuk) is van.