Uniós választások következmények: Franciaországban választás lesz, meg is kezdődött a kampány

Az oroszok is értékelték az európai parlamenti választásokat
2024-06-10
Vissza lehet igényelni a Tompos Kátya gyógykezelésére szánt adományt
2024-06-10
Show all

Uniós választások következmények: Franciaországban választás lesz, meg is kezdődött a kampány

Emmanuel Macron francia elnök beszédet mond a Franciaországi Zsidó Intézmények Képviseleti Tanácsa (CRIF) létrejöttének 80. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a párizsi államfõi rezidencián, az Elysée-palotában 2024. március 18-án. Franciaországban él Európában a legnagyobb - 500-600 ezresre becsült - zsidó közösség. MTI/EPA POOL/Yoan Valat

Franciaországban megkezdődött az újabb választási kampány és az egyeztetés a pártok között Emmanuel Macron államfő meglepetésszerű bejelentését követően az előrehozott választásokról, miután az európai parlamenti (EP-) választáson a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés nagy arányú győzelmet aratott, és az államfő által fémjeleztett centrista pártszövetség messze lemaradva a második helyen végzett.

Bízom a francia nép képességében, hogy a legigazságosabb választást hozza meg saját maga és a jövő nemzedékek számára

írta a francia államfő az X-en az alig háromhetes választási kampányt elindítva.

A köztársasági elnök június 30-ra írta ki az új nemzetgyűlési választások első, július 7-re pedig a második fordulóját, s az új kormány várhatóan a július 26-án kezdődő párizsi olimpiai játékok idején lép majd hivatalba.

A Nemzeti Tömörülés a végleges eredmények szerint a szavazatok 31,37 százalékát szerezte meg az EP-választáson, míg a Macron vezette pártszövetségre csak 14,6 százalék szavazott. A Szocialista Párt alig lemaradva 13,83 százalékos eredménnyel a harmadik helyre került. Negyedik helyen végzett a radikális baloldali Engedetlen Franciaország 9,89 százalékos támogatottsággal, ötödik lett a Köztársaságiak jobbközép párt 7,25 százalékkal, a Zöldek 5,5 százalékos eredményt értek el, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek frakciójában helyet foglaló Visszahódítás 5,47 százalékot kapott.

Ez utóbbi párt európai listavezetője, Marion Maréchal hétfő délután egyeztet nagynénjével, Marine Le Pennel és a Nemzeti Tömörülés listavezetőjével, Jordan Bardellával az előrehozott választásokról, de az AFP hírügynökség és Le Monde című napilap úgy értesült, hogy a Visszahódítás vezetősége előzetesen nem tudott a találkozóról. A pártelnök Eric Zemmour az EP-választás kampányában végig élesen támadta a Nemzeti Tömörülést.

A szuverenista jobboldali párt előzetesen bejelentette, hogy nem fog szövetséget kötni más pártokkal, hanem “választási platformot” javasol, amely “a politikai pártokon kívül mindenkihez szól” – mondta hétfőn Sébastien Chenu, a nemzetgyűlésnek a Nemzeti Tömörüléshez tartozó, leköszönő alelnöke.

Az 57 képviselővel rendelkező jobbközép Köztársaságiaknál a hivatalos irányvonal az, hogy “elutasítanak minden szövetséget a szélsőjobboldallal, de nem zárják ki a helyi megállapodásokat, eseti alapon, egy-egy mandátum megmentése érdekében”.

Az előrehozott választások meglepetésként érték az elnöki pártszövetség és a kormány tagjait, bár a Le Monde című napilap értesülése szerint Emmanuel Macron már május 20-án döntött róla.

“Ez egy nagyon durva sokk mindenki számára, de túl fogjuk élni” – jelentette ki Eleonore Caroit, az elnöki párt, a Reneszánsz nemzetgyűlési frakcióvezetője.

A három centrista pártból álló elnöki szövetség már két éve elvesztette az abszolút többségét (289 képviselő) a parlament alsóházában, miután Emmanuel Macron 2022-es elnöki újraválasztása után alig hat héttel a nemzetgyűlési választásokon a Nemzeti Tömörülés 89 képviselői helyet szerzett meg az 577 fős alsóházban. Emmanuel Macron táborának azóta csak 239 képviselői helye van, s a törvények elfogadásához alkalmi szövetségeket volt kénytelen kötni.

Stéphane Séjourné külügyminiszter, a Reneszánsz elnöki párt vezetője minden “köztársasági erőt” mozgósításra szólított fel, s jelezte, hogy az elnöki szövetség hajlandó a választásokon a “köztársasági mezőbe” tartozó, akár ellenzéki pártok jelötjeit is helyi szinteken támogatni. Clément Beaune volt miniszter hétfőn egyértelműen kijelentette, hogy a radikális baloldalt nem tekinti a kormánypárt a köztársasági mező részének.

A baloldalon nehéznek ígérkeznek az egyeztetések, miután a 2022-es nemzetgyűlési választásokat követően létrejött összefogást novemberben a Szocialista Párt felfüggesztette, amikor nézeteltérés támadt az izraeli-palesztin konfliktussal kapcsolatban közte és az összefogás vezető erejének számító, radikális baloldali Engedetlen Franciaország között, amely a Gázai övezetben indított izraeli hadműveletet tette az európai parlamenti választásokat megelőző kampányának középpontjába. A radiális baloldali párt vezetői hétfő délután találkoznak a szocialisták, a kommunisták és a Zöldek vezetőivel, hogy “az egységen dolgozzanak”. A szocialisták vezetője, Olivier Faure is egy baloldali népfront létrehozására szólított fel.

Mindeközben a nemzetgyűlésben felfüggesztették a törvényhozást, ahol a halálba segítés szigorú feltételek melletti legalizálásáról szóló törvénytervezet vitája zajlott hetek óta.

Az 1958 óta érvényben lévő V. köztársaság történetében ötödik alkalommal oszlatta fel a köztársasági elnök a nemzetgyűlést és írt ki előrehozott választásokat. Ebből négy alkalommal az elnöki tábor győzött, egyszer, 1997-ben pedig, a jobboldali Jacques Chirac elnöksége idején a baloldal nyerte el a mandátumok többségét, ami szokatlan helyzetet teremtett: az államfő a képviselői hellyel nem rendelkező szocialista Lionel Jospint nevezte ki kormányfőnek. A következő években az államfő és a miniszterelnök “politikai társbérlete”, azaz hatalommegosztása nem volt súrlódásmentes.

Amennyiben a Nemzeti Tömörülés nyeri meg három hét múlva a választásokat, ismét politikai társbérlet jöhet létre, s Jordan Bardella lehet a következő miniszterelnök.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.